Koszta J�zsef (Brass�, 1861 — Budapest, 1949) fest�m�v�sz

A Munk�csy-trad�ci�t folytat� �n. alf�ldi ir�nyzat egyik legjelent�sebb k�pvisel�je. 1882–83-ban a b�csi ak.-n, majd a k�vetkez� �vekben a bp.-i Mintarajztanod�ban Lotz K�roly �s Sz�kely Bertalan n�vend�ke volt. 1891-ben �szt�nd�jjal M�nchenbe ment. Itt kezdte festeni M�ty�s �s Beatrix c. k�p�t, amelyet k�s�bb a Bencz�r-mesterisk.-ban is folytatott. 1897-ben Hazat�r� arat�k c. paraszti t�m�j� �letk�p�vel a M�bar�tok �szt�nd�j�t nyerte el. 1899–1902-ben R�m�ban, P�rizsban �s Nagyb�ny�n dolgozott. 1900-ban P�rizsban ki�ll�tott m�v�vel Mention honorable-t nyert. 1906-ban Frakn�i-�szt�nd�jat kapott. 1907-ben festette H�rom kir�lyok c. kompoz�ci�j�t. T�bb �zben j�rt �szt�nd�jjal k�lf�ld�n. 1917-ben Wolfner-d�jjal jutalmazt�k, 1935-ben �llami fest�szeti kis arany�rmet kapott. T�bb gy�jtem�nyes ki�ll�t�sa k�z�l 1917-ben (Ernst M�zeum) nagy sikert aratott. Ugyanott 1920-ban, 1922-ben �s 1937-ben szerepelt nagyobb anyaggal. 1948-ban a Nemzeti Szalonban rendezte meg gy�jtem�nyes ki�ll�t�s�t. Plebejus demokratikus szeml�let� m�v�szet�t a paraszti t�m�k, az alf�ldi t�j dr�mai �br�zol�sa, az er�s f�ny-�rny�kokra �p�tett fokozott sz�nvil�g, az expressz�v realista form�l�s jellemezte. Saj�tos formanyelve a h�szas �vekt�l kezdve alakult ki. Ekkor m�r nagyobbr�szt Szentes melletti tany�j�n �lt �s ott festette dr�mai t�jait, a paraszti �letet (Hazat�r� arat�k, Musk�tlis kisl�ny, Kukoricat�r�k, T�ny�rt�r�lget� n�), sz�fukar, er�teljes �narck�peit. Ez id�t�l kezdve minden k�lf�ld�n rendezett jelent�sebb ki�ll�t�son szerepeltek munk�i, �s saj�tos nemzeti karakter�kkel nagy sikert arattak. 1937-ben a Szinyei T�rsas�g tiszteletbeli tagj�v� v�lasztotta. Szentesen eml�k�t a nev�t visel� m�zeum �rzi. 1948-ban Kossuth d�jat kapott. Legjelent�sebb m�vei az MNG-ben vannak. ^[1]

A vide�n elhangz� sz�veg: Ma �l� legnagyobb fest�ink egyike Koszta J�zsef m�veib�l ki�ll�t�st rendeztek a Nemzeti Szalonban.
Koszta J�zsef ecsetje nyom�n a szeg�ny paraszts�g �lete is utat t�r a fest�szet ter�let�re. A kiv�l� mester maga is parasztsz�rmaz�s�. Szentesi tany�j�nak csendj�ben k�sz�ti festm�nyeit. Ezek a k�pek t�rgyilagosan t�kr�zik az alf�ldi parasztok �let�t. ^[2]
 

Az oldalon felhaszn�lt forr�sok:

Irodalom:
[1] http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/index.html

Fot�:
Koszta J�zsef arck�pe - forr�s: internet

Vide�:
[2] http://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=6947