|
Útmenti és temetői keresztek Szentesen
FESZÜLETEK 
 MEGSZENTELT HATÁR
Magyarországon már a középkorban is emeltek feszületeket. aXVIII-XIX. században a keresztállítás szokása széles körben is terjedni kezdett, ami egyben jelzi a magyar parasztság anyagi gyarapodását is. Az útmenti és temetői feszületek többségét nem az egyház emelte, hanem a hívek állították külömböző okokból kifolyólag.
A feszületek egy része régi sorscsapások, járványok, természeti katasztrófák emlékét őrzi. A leendő kereszt helyét gyakran a tér valamely már létező csomópontján: a templom mellett, keresztútnál vagy a határ bizonyos pontján jelölték ki.
Szentesen az útmenti és temetői feszületek állítása és gondozása a város katolikus népességéhez kapcsolódik szorossan. A katolikus családokat Harruckern János György fia, Ferenc kezdte el betelepíteni, ami eleinte komoly vallási súrlódásokat eredményezett. Ha a jelenleg is álló kereszteket térképre vetítjük, akkor azt láthatjuk, hogy szinte mindegyik Szentesről kivezető út mellett áll egy-egy szakrális emlék. Elmondhatjuk, hogy a feszületek mintegy övezetszerűen veszik körbe a várost, a településre érkezőkkel tudatják, hogy itt katolikusok is élnek.
A városban és határában felállított kereszteket elhelyezkedésük alapján két nagy csoportra oszthatjuk. A jelenleg is álló keresztek többsége útmenti, mindössze három illethető a temető jelzővel. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy utóbbiak közül kettő egy-egy kálvária részét képezi, tehát nem is tekinthető igazából temetői feszületnek.
Anyagukat tekintve a szentesi feszületek újabb csoportra bonthatók. A keresztek többsége valamilyen kőből készült, de találunk néhány fából összeállított emléket is, amelyekre pléhkrisztust illesztettek.
A feszületek külső megjelenését a közvetlen környezetünkön kívűl nagy mértékben meghatározták a szakrális emlékek szerkezeti elemei, amelyek anyagukat és megformáltságukat tekintve rendkívűl változatossak. A kőből vagy műkőből készített keresztek rendszerint három részből álló talapzaton nyugszanak. A mívesen megmunkált keresztszár végződések ésa feszületre helyezett öntöttvas- vagy kőkorpuszok gazdag formai változatosságot mutatnak. A szakrális kisépítmények sajátos típusát képviselik az ún. bádogkorpuszos keresztek, melyeknek szárai általában valamilyen keményfából készültek. A feszületeket állításuk, felújításuk idején külömböző felíratokkal látták el, amelyek rendszerint a talapzat elülső oldalán, e célból kialakított mezőben kapnak helyet.
A város határában és belterületén álló feszületek tisztelete manapság is élőnek tekinthető. Szinte mindegyik szakrális emléknél koszorúkat, virágokat találunk, amelyek az egyéni vallásgyakorlás megnyíkvánulási formáinak tekinthető. [1]
Az oldalon felhasznált források:
Irodalom:
[1] Major A. Edit, Mód László: Megszentelt határ - 2005
Fotó:
© Lantos Imre
Adatlap módosítása 2016. július 26.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
MEGSZENTELT HATÁR
