Megyeháza
Kép [1.] - térkép [2.]
Épült: 1882-1883.
Stílus: Neoreneszánsz
Tervező: Makay Endre
Építész:
Cím: Kossuth tér 1.
Leírás: A vármegyék szervezéséről szóló 1723-as törvénycikk elrendelte, hogy a megyék jelöljék ki székhelyeiket, s ott egy biztonságos épületben helyezzék el pénztárukat, levéltárukat és börtönüket. Csongrád Vármegye 1767-ben a szegvári Károlyi kastélyt jelölte ki erre a célra, és több mint 100 éven át hivatalosan Szegvár maradt a megye székhelye.
A székhelykérdés 1873-tól ismét napirendre került. Kiélezett küzdelem indult Szeged, Hódmezővásárhely és Szentes városok között a székhely elnyeréséért. Végül 1878-ban Szentes lett a befutó. Az e célból épített megyeházát Makay Endre tervezte.
A munkálatok 1881. augusztus végén kezdődtek meg, és a megyei hivatalok 1883. december első felében birtokba vehették az új széképületet. A főtéri homlokzat (48 m hosszú) középrizalitja (az épület homlokzatsíkjából középen kiemelkedő rész) a masszív oszlopokkal háromhajósra osztott főbejáratával és az emeleti közgyűlési terem ion oszlopokkal közrezárt óriás ablakaival tiszteletet parancsol. A rizalit attikáján (az épület főpárkánya fölötti mellvédszerű rész) a megye ovális címere, két oldalán Themis és Ceres ülő szobra alkotnak zászlótartó alapzatként timpanonszerű kompozíciót. (Themis görög titán, az isteni és emberi jog fenntartója, az emberek gyűléseinek összehívója, a vendégjog őre; Ceres római istennő, a földből sarjadó növényi élet, a gabonatermés védasszonya.) A nagy ablakok fölötti boltívek fészkeiben a mesterségek allegorikus nőalakjai láthatók: az egyikben a földművelés és állattenyésztés, a másikban a kereskedelem és az ipar, a harmadikban a hajózás és a halászat attribútumaival (jelképes alakjaival). Az erkélyen kő mellvédet alkalmaztak, három részre tagolt főpárkánnyal, gyámsorokkal és fogrovatdíszítéssel. Az árkádos kocsifelhajtó padlózata jelenleg az eredeti tervek szerinti fakockákból van kirakva.
A belső térben a lépcsőzet vörös márványból készült. Az oszlopok kalázi mészkőből, míg a lépcsőház mellvédje sóskúti kőből lettek faragva. A díszterem csillárzata igaz műremek. A belsőépítészeti megoldások, festmények, faragványok összhatása elbűvöli a látogatót.
A Kossuth tér 1. sz. alatti épület 67 éven át megyeházaként funkcionált. Tulajdonosként Csongrád vármegye, majd a Magyar Állami Kincstár lett telekkönyvileg bejegyezve. 1950-ben Csongrád megye székhelyét Hódmezővásárhelyre helyezték, ettől kezdve az épületbe más hivatalok költöztek be. Az épület jelenleg méltó helyet biztosít a Koszta József Múzeum, a Levéltár és a Konferenciaközpont számára. [3.]
LEXIKON
Az oldalon felhasznált források:
Irodalom:
[3.] www.vksz.hu
Térkép:
[2.] https://maps.google.hu
Fotó:
[1.] Lantos Imre - © Koszta József Klub TKME Szentes
|