Kép ^[1.] - térkép ^[2.]

Készült: 1933.

A feszület alján lévő írás:

"Isten dícsőségére emeltette Csernus L. Ferenc és neje Pugner Katalin 1933"
 

Elhelyezkedése: Az Ecser-veresházi dűllő kereszteződésében.

Történet: A feszületet Csernus L. Ferenc és felesége Pugner Katalin kunszentmártoni lakosok állítatták a szentesi htárban lévő bírtokukon. Az emléket 1933. június 18-án Dr. Miskolczy Jenő szentesi apátblébános szentelte fel, az ünnepségen a kunszentmártoni hívek Káplár Ágoston hitoktató vezetésével jelentek meg. A kereszt eredetileg a felsővekeri ármentesítő csatorna-őrház közelében állt, ahonnan az emléket az 1987-88-ban létesített öntözőberendezés miatt Móra József helyeztetett át a mai helyére. ^[3.]

LEXIKON

^[4.] Útmenti és temetői keresztek Szentesen

Magyarországon már a középkorban is emeltek feszületeket. aXVIII-XIX. században a keresztállítás szokása széles körben is terjedni kezdett, ami egyben jelzi a magyar parasztság anyagi gyarapodását is. Az útmenti és temetői feszületek többségét nem az egyház emelte, hanem a hívek állították külömböző okokból kifolyólag.
A feszületek egy része régi sorscsapások, járványok, természeti katasztrófák emlékét őrzi. A leendő kereszt helyét gyakran a tér valamely már létező csomópontján: a templom mellett, keresztútnál vagy a határ bizonyos pontján jelölték ki.
Szentesen az útmenti és temetői feszületek állítása és gondozása a város katolikus népességéhez kapcsolódik szorossan. A katolikus családokat Harruckern János György fia, Ferenc kezdte el betelepíteni, ami eleinte komoly vallási súrlódásokat eredményezett. Ha a jelenleg is álló kereszteket térképre vetítjük, akkor azt láthatjuk, hogy szinte mindegyik Szentesről kivezető út mellett áll egy-egy szakrális emlék. Elmondhatjuk, hogy a feszületek mintegy övezetszerűen veszik körbe a várost, a településre érkezőkkel tudatják, hogy itt katolikusok is élnek. ^[3.] TOVÁBB>>>
 

Az oldalon felhasznált források:

Irodalom:
[3.] Major A. Edit, Mód László: Megszentelt határ - 2005

Térkép:
[2.] https://maps.google.hu

Fotó:
[1.] © Maczelka-Rónyai Juli
[4.] © Lantos Imre