Szentesi zenészek -  Kurca parton -  a díszkútnál vizet hordó asszonyok és lányok ^[1.]

ÉLET A XIX.SZÁZAD ELEJÉN

<<< Vissza a néprajz oldalra

GYERMEKNEVELÉS    ÖLTÖZKÖDÉS    HÁZAK     HÁZI ESZKÖZÖK     ÉTELEK ÉS ITALOK    
FOGLALATOSKODÁS    PÉNZKERESÉS    HÁZASSÁGKÖTÉS     HÁZASÉLET     TEMETÉS     ERKÖLCSI VISZONYOK

Szentes népének életéről igen érdekes és nagy értékű tudósítást birunk a XIX. század elejéről, Kiss Bálint református lelkipásztor följegyzéseiben, amelyek valósággal szemeink elé állítják az akkori Szentes népének életét, szokásait. Nem volna teljes ez a történet, ha ezeket a dolgokat ide be nem iktatnók, annál is inkább, mert ezekből az időkből egész Magyarország népéletéről hasonló terjedelmes és részletes tudósítás semmiféle könyvben nem maradt fön. Lehetőleg egész terjedelmében s eredeti szövegében adjuk ezeket a tudósitásokat a következőkben:

FELNŐTTEK

„Sokféle ábrázatú emberek találtatnak ebben az eklézsiában" - így mondja Kiss Bálint.  Lehet közöttük látni hosszas, háromszögletre nőtt homlokú, keskeny állú, tót szabásúakat; ovális kerek, egyenes hajú, barna-piros római ivadékú oláhokhoz szitókat; borzas, göndör, rövidhajú, vastagnyakú, alacsony zömök termetű szkita ivadékokat. Az egyik szőke, a másik barna, a harmadik gesztenyeszin hajú, de az olyan fehérhajukat mint a bajorok, vagy vereseket, mint az angolok, csak elvétve lehet találni. A legtöbb barna és gesztenyehajú. Haját sok ifjú hosszúra hagyja nőnni, zsírral megkenve s nyáron ha dolgozik, kalap alá gyűri. Szakálat ezen időszakban senki sem hordott, hanem némelyek az arcukon levő szőrt álluk hegyéig meghagyták nőnni s ezt nevezték pofaszakálnak. Bajuszukat rövidre nyírták, más hegyke legények pedig „kikulimázolva" felpederték.

Ennek a különféle ábrázatnak és színeknek az az oka, hogy Szentes lakossága a sokféle nemzetségből ered és messziről ideszakadt famíliákból származott.
 
Termetre nézve jónövésűek, egyenes állásúak, hideget, meleget, munkát sokáig tűrő, erős testalkatúak. Egészségük is tartós szokott lenni. Lehet azonban azt is tapasztalni, hogy a nyári pirospozsgás ifjak és leányok, amint a szabad ég alatt való nyári munkából télire a házakba kerülnek elvesztik élénk arcszinüket, sápadtak, kékes, savanya színűek lesznek. Ennek az oka a szoros, gőzös ház, amelyet tele pipáznak és ahol a káposztát ben savanyitják. De az is hozzájárul, hogy a hajukat, ruhájukat zsirral megkenik s mindezek a levegőt megrontják. Az ablakokat sok helyen nem lehet kinyitni, hogy szellőztessenek, de ahol ki lehet is, ott sem szívesen teszik, mert az elhűléstől féltik a házat. Mindezeken kívül ok a sok sertéshús evés, a zöldségeknek és a gyümölcsnek teljes hiánya. ^[2.]

Az oldalon felhasznált források:

Irodalom:
[2.] Sima László - Szentes város története (1914) XXIV. fej. 384-414 old.

Kép:
[1.] Szentesi zenészek -  Kurca parton -  a díszkútnál vizet hordó asszonyok és lányok - forrás: internet