Szentesi zen�szek -  Kurca parton -  a d�szk�tn�l vizet hord� asszonyok �s l�nyok ^[1.]

�LET A XIX.SZ�ZAD ELEJ�N

<<< Vissza a n�prajz oldalra

GYERMEKNEVEL�S   FELN�TTEK   �LT�ZK�D�S    H�ZAK     H�ZI ESZK�Z�K
FOGLALATOSKOD�S    P�NZKERES�S    H�ZASS�GK�T�S     H�ZAS�LET     TEMET�S     ERK�LCSI VISZONYOK

Szentes n�p�nek �let�r�l igen �rdekes �s nagy �rt�k� tud�s�t�st birunk a XIX. sz�zad elej�r�l, Kiss B�lint reform�tus lelkip�sztor f�ljegyz�seiben, amelyek val�s�ggal szemeink el� �ll�tj�k az akkori Szentes n�p�nek �let�t, szok�sait. Nem volna teljes ez a t�rt�net, ha ezeket a dolgokat ide be nem iktatn�k, ann�l is ink�bb, mert ezekb�l az id�kb�l eg�sz Magyarorsz�g n�p�let�r�l hasonl� terjedelmes �s r�szletes tud�s�t�s semmif�le k�nyvben nem maradt f�n. Lehet�leg eg�sz terjedelm�ben s eredeti sz�veg�ben adjuk ezeket a tud�sit�sokat a k�vetkez�kben:

�TELEK �S ITALOK

A keny�r volt a legk�z�ns�gesebb eledel. J� b�za termett a hat�rban, sz�mos gazdasszony nagyon j� kenyeret s�t�tt, de term�szetesen olyanok is akadtak, akik a vil�g legjobb b�z�j�b�l is nyomorult kenyeret k�sz�tettek. A keny�r mellett volt a kal�cs, a t�r�s lep�ny. Lep�nyt szombatonk�nt mindig s�t�ttek a j� gazdaasszonyok munk�saiknak. A b�l�s, amelyet �gyszerettek meg a XIX. sz�zad elej�n enni, ha a zsir,- vagy a vaj kicsordult bel�le. A keny�r mellett a csel�dek �s napsz�mosok k�z�ns�ges eledele volt a tarhonya, amit ny�ron k�b�lsz�mra k�sz�tettek az asszonyok.

A szalonna s�t�st �s. a k�sa f�z�st veszteget�snak tartott�k; Ez ut�bbit az�rt, mert a k�s�hoz t�bb zsir kell, mint a tarhony�hoz. N�ha �telt is f�ztek a csel�deknek: k�poszt�t, r�p�t, babot sert�sh�ssal, ny�ron kasz�sl�vel avas f�st�lt h�st, vagy pedig cs�pedett t�szt�t marhah�ssal. Elcs�szott a d�gl�f�lben meg�lt j�sz�g h�sa is.

T�len sert�sh�s, pulyka, ty�k, l�dh�s, tavaszszal a csirke, b�r�ny, h�l, ny�ron marhah�s, �sszel pedig az �r� �s a v�n anyajuhok voltak a szokott h�sb�li eledelek. Ezeket azut�n sokf�lek�pen k�sz�tett�k el. Nevezetesen a csirk�t z�ld bors�val, kalar�bbal, tejfeles paprik�s l�vel, egressel: ezenk�v�l s�lve vagy kir�ntva. A b�r�nyt t�rkonynyal, p�szk�vel, vagy pedig s�lve sal�t�val. Az �r� vagy juhh�st bogr�csba f�zve, vagy s�tve. A marhah�st guly�sosan, vagy f�zve s�ska, cseresznye, meggy, alma m�rt�ssal, t�len ecetes torm�val, n�ha meg is s�t�tt�k. A sert�sh�st s�lve, f�ve, ecettel, babbal, k�poszt�val, t�szt�val ett�k.

Egyf�le   �tellel  rendszerint  megel�gedtek,  ha k�t-h�rom f�le �tel volt, azt lakodalomnak tartott�k. Mikor ettek, m�g a mez�ben is, levett�k kalapjukat, sipk�jukat. A szokott ev�eszk�z�k voltak: a k�s, villa, kan�l. T�ny�rra kev�s sz�ks�g�k volt. A levet kim�rtogatt�k, kanalazt�k, a h�st vagy vill�val vett�k ki, vagy pedig h�velykujjukkal a k�s hegy�hez szor�tva cs�pt�k ki a t�lb�l s csup�n a k�rm�k k�z� fogva ett�k meg. A csontot az asztalra rakt�k le s azut�n, a keny�rhajjal �s m�s hullad�kkal �sszer�zv�n, a kuty�knak adt�k.

Rendes italuk a kurca. vagy a k�t vize volt. A vizet a le�nyok, fekete kors�ikat karjukra, �ltve szokt�k a h�zhoz hordani. Bort, s�rt. p�link�t csak akkor ittak, mikor benne m�djuk volt, orvoss�gul, id�t�lt�s�l, vagy a "maguk megvid�mit�s��l."

Sz�ll� el�g sok volt a szentesi hat�rban, de bor kev�s termett, melynek az lehetett oka. hogy a v�z a f�ldben m�lyen van, nem tr�gy�z�dott a sz�ll�, rosszul mivel�d�tt, kiv�lt a metsz�st �rtelmetlen�l v�gezt�k sokan. A j�ges� �s a d�r is sokszor el szokta puszt�tani. A XVIII. sz�zadban kev�s pince volt Szentesen. A reform�tus egyh�z f�lsz�zadon �t tartott sz�ll�t, de pinc�je m�gsem volt. Igyekeztek is a gazd�k, hogy a boruk a t�l folyam�n elfogyjon, nehogy ny�ron r�juk ecetesedj�k. Legink�bb veres bort csin�ltak, de Kiss B�lint lelk�sz megtan�totta �ket arra. hogy ha a sz�l�t mindj�rt leszed�s ut�n kitaposs�k, akkor feh�r �s siller boruk lesz. A tan�t�s haszn�lt �s m�r a XIX. sz�zad elej�t�l kezdve csin�ltak a v�r�s bor mellett feh�r �s siller bort is.

�sszel mikor a bor kiforrott, t�len diszn�torok �s lakodalmak alkalm�val s ny�ron, mikor a napsz�mosokat vitt�k ki a munk�ra, lehetett r�szeg embereket l�tni, de egy�bkor ritk�n. Az asszonyok k�z�tt is tal�lkoztak minden esztend�ben ketten-h�rman, akik a bor- �s p�linkaiv�s nyavaly�j�r�l voltak ismeretesek, de legt�bb asszony sohasem ivott bort. A le�nyok �pen nem ittak, mert a le�nyok r�sz�r�l a briv�st a megromlott erk�lcs jel�nek tartott�k. ^[2.]

Az oldalon felhaszn�lt forr�sok:

Irodalom:
[2.] Sima L�szl� - Szentes v�ros t�rt�nete (1914) XXIV. fej. 384-414 old.

K�p:
[1.] Szentesi zen�szek -  Kurca parton -  a d�szk�tn�l vizet hord� asszonyok �s l�nyok - forr�s: internet