^[1.]  Szentesi kubikus talicska

A m�lt sz�zad m�sodik fel�ben indult meg a foly�k nagyobb m�rv� szab�lyoz�sa, a vas�tvonalak �ltal�nos ki�p�t�se, ami nagy mennyis�g� f�ld megmozgat�s�val j�rt egy�tt. Ezt az Alf�ld d�li fel�b�l kiker�l�, term�f�lddel nem vagy csak ritk�n rendelkez� kubikosok v�gezt�k. Nev�k arra utal, hogy a kiemelt f�ld k�b�lje ut�n kapt�k fizet�s�ket, ami, ellent�tben a fentiekkel, �ltal�ban p�nzben t�rt�nt.

A kubikosok ugyancsak band�ban dolgoztak. Ennek vezet�je a gazda, akinek feladatai k�z� tartozott a csapat megszervez�se. Ez�rt ha �js�gb�l vagy sz�beli h�rekb�l valamilyen nagyobb v�llalkoz�sr�l hallott, akkor saj�t vagy k�z�s k�lts�gen odautazott, megtekintette a k�r�lm�nyeket, a kereseti lehet�s�get. Ha mindent megfelel�nek tartott, akkor megkezdte az emberek �sszeszed�s�t olyanform�n, hogy el�sz�r j�embereinek, rokonainak biztos�tott helyet, akik k�z�l az el�munk�sokat �s helyetteseit kiv�lasztotta.

A kubikosok bandagazd�ja a t�bbiekkel egy�tt dolgozott, hordta a f�ldet, de ugyanakkor ellen�rizte a m�rn�k�k sz�mol�s�t, hogy be ne csapj�k �ket. Az esetek t�bbs�g�ben ez�rt a munk��rt nem kapott �s nem is fogadott el t�bbet. A maga �s a t�rsai igaz��rt mindig ki�llt, �s mindig azok �rdekeit k�pviselte a munkaad�val szemben. Mindez azt mutatja, hogy a j�l szervezett �s egym�ssal szolid�ris munkacsoportjaik m�r k�zelebb �lltak az ipari, mint a mez�gazdas�gi munk�sokhoz.

A kubikos legfontosabb szersz�ma az �s�, a lap�t �s a talicska. Ezt mindig mag�val vitte, �s mint tulajdon�t jav�totta, a munk�hoz igaz�totta. A talicska egykerek�, deszk�b�l �sszer�tt szersz�m, melynek seg�ts�g�vel a kitermelt f�ldet hosszabb vagy r�videbb t�vols�gra lehetett sz�ll�tani. S�k talajon k�nnyebb �s t�bb munk�t v�gezhettek, de er�s emelked�n a f�lddel megrakott talicska kitol�s�hoz m�r seg�ts�g kellett. Ilyen esetben a kubikos 10–14 �ves fi�t fogta a talicska el�be. Ezeket a gyerekeket sokszor nagy t�vols�gban lev� munkahelyekre is magukkal vitt�k. Ez�rt k�l�n fizet�st nem kaptak, de teljes�tm�ny�k apjuk kereset�ben jelentkezett. Ez volt az egyik m�dja, hogy a gyermekek beletanultak a kubikosmunk�ba. Helyenk�nt kord�sgazd�k is akadtak, akik a kitermelt f�ldet k�tkerek�, n�gysz�glet� szekr�ny�, egy l�val vontatott talig�val sz�ll�tott�k a kijel�lt helyre. Ezek mellett a kord�skocsisok �s l�hajt� gyerekek dolgoztak.

Szentesi kubikusok 1930-ban ^[2.]

A kubikosok sz�m�ra egy-egy nagyobb f�ldmunka eset�ben barakkokat vagy m�s ideiglenes sz�ll�st is emeltek, de a legt�bb esetben a munka megkezd�se el�tt saj�t maguk �p�tett�k kunyh�jukat. Ehhez lehet�leg sz�lv�dett helyet v�lasztottak a k�sz�l� t�lt�s alj�n, az erd� sz�l�ben, �s felhaszn�lt�k mindazt a nyersanyagot, amit helyben tal�ltak (leveles �g, n�d, gy�k�ny, gyept�gla stb.). Ha hosszabb ideig maradtak, akkor f�ldbe m�ly�tett kunyh�t k�sz�tettek, mely a p�sztorok, a hat�rbeli cs�sz�k megfelel� �p�tm�nyeihez hasonl�tott. A kubikosok rendszerint gy�k�nyponyv�t is vittek magukkal, mely az �s� nyel�re ter�tve es� �s nap ellen egyar�nt valamelyes v�delmet ny�jtott. Ny�ron a t�zhelyet a kunyh�n k�v�l helyezt�k el, t�len ennek is bel�l kellett helyet szor�tani.

Az �tkez�sr�l mindenki maga gondoskodott, �s az alapanyag nagyobb r�sz�t hazulr�l hozta. Ennek legfontosabb eleme a keny�r, a szalonna �s a k�l�nb�z� sz�razt�szta, tov�bb� a hagyma. A szalonna a napk�zi �lelmez�st szolg�lta, mert a kubikosok teljes�tm�nyb�rben dolgoztak, �s ez�rt a pihen�id�t a legkisebbre korl�tozt�k. Meleg �telre �ltal�ban este ker�lt sor, amikor mindenki a maga bogr�cs�ban f�zte meg a tarhonya- vagy lebbencslevest, j� hagym�san, �s ha telt a k�szletb�l, akkor szalonn�san.

A vas�rnap munk�jukban sz�netet jelentett. Ilyenkor, ha k�zelben dolgoztak, hazamentek, hogy �lelm�ket, feh�rnem�j�ket felfriss�ts�k, �s a csal�ddal tal�lkozhassanak, a h�z k�r�l valami munk�t v�gezzenek. Ha erre nem volt lehet�s�g, akkor tiszt�lkod�ssal, mos�ssal, varr�ssal t�lt�tt�k a napot, mert a hivat�sos kubikosok neh�z helyzet�kben is mindig igyekeztek �polni magukat. Ha telep�l�s k�zel�ben dolgoztak, akkor bementek oda. K�r�ln�ztek, a sz�mukra hasznos�that� dolgokat j�l megjegyezt�k, ez�rt az anyagi �s szellemi kult�ra elemeinek elterjeszt�s�ben fontos szerepet j�tszottak.

A kubikosokn�l ritk�bban ker�lt sor mes�l�sre, ink�bb szerett�k a tr�f�kat, elbesz�l�seket, egy�ni �lm�nyeket. A korabeli n�pdalokon k�v�l m�r j�l ismert�k a mozgalmi dalokat, indul�kat, maguk ink�bb ezeket �s a rigmusokat szapor�tott�k. Ezek k�z�l ugyan nem sok ker�lt feljegyz�sre, de az�rt a D�l-Alf�ld kubikosfalvaiban m�g sok ilyenre eml�keznek. Ezek nagyobb r�sze a munka neh�zs�g�t, az elemekkel folytatott harcot, a kev�s p�nzt, a csal�dt�l val� t�vols�got �s a neh�z, kem�ny �letet panaszolta. ^[3.]
 

Az oldalon felhaszn�lt forr�sok:

Irodalom:
[3.] http://mek.oszk.hu/02700/02789/html/26.html

Fot�:
[1.] Kubikustalicska - forr�s: Internet
[2.] Szentesi kubikusok 1930-ban - forr�s: internet