Fotó ^[1.] - térkép ^[2.]

Cím:6600 Szentes, Kossuth tér 1.
Tel.: 06-63/313-352
E-mail: muzeum@szentesinfo.hu
WEB: www.szentesimuzeum.gportal.hu

Nyitva tartás:
-vasárnap - hétfő: zárva
-kedd-péntek: 9-15
-szombat: 10-16
    
Jegyárak:
- Felnőtt: 600,- Ft.
- Diák, nyugdíjas: 300,- Ft.
- Diák csoportos (10 főtől): 200,- Ft.
- Családi jegy (max 5 főig: 2 szülő és 3 gyermek): 1200,- Ft.
- Tárlatvezetés: 3500,- Ft.
         
Fotójegy: egységesen 1500 Ft
Múzeumpedagógiai foglalkozás díja  bérlettel rendelkezőknek 250 Ft, bérlettel nem rendelkezőknek 350 Ft.
Diákjegy érvényes nappali tagozatos diákigazolvánnyal váltható.
Diákcsoportoknál 10 gyerekenként 1 fő kísérő ingyen bemehet!
     
A kiállításokat ingyenesen látogathatják:
6 év alatti gyermek
Fogyatékkal élő (+ 1 fő kísérő)
70 éven felüli nyugdíjas *
Pedagógus, Közgyűjteményi és közművelődési dolgozók*
ICOM kártyával rendelkezők
Tájak Korok Múzeumok Egyesület igazolványával rendelkezők
Minden hónap utolsó szombatján 18 év alatti gyermekek 2 fő kísérővel**
Nemzeti ünnepeinken ( március 15., augusztus 20., és október 23.) mindenki
Múzeumi Világnapon (május 18.) mindenki

Leírás:

Állandó tárlat.

Szentes város évszázadai: A szűkebb pátria ezeréves történetét két forráscsoport, az írásos dokumentumok és a tárgyak sikeres ötvözésével mutatja be főként vitrinekben. A látogató először a középkorról, a török hódoltság időszakáról, valamint a Rákóczi szabadságharcról kaphat áttekintést, majd ezt követően megismerkedhet a várossá válás folyamatával is. A kiállításokhoz vezető közlekedő folyosón a városhoz kötődő jeles személyiségek arcképcsarnoka látható.

Legelők, szántók, vadvizek: A következő terem az ártéri haszonvételi formák és a vízi közlekedés ismertetésével indul, megpróbál áttekintést adni a paraszti gazdálkodás időben és térben változó formáiról. 150-200 évvel ezelőtt a szentesi ember a maitól eltérő természeti viszonyok között élte mindennapjait. A folyók által elöntött határrészeken, ahol manapság szántóföldek és tanyák egymásutánja teszi változatossá a tájat, az ármentesítések előtt hatalmas rétségek, nádasok és mocsarak terültek el. A korábban vízjárta területek zömét művelés alá fogták, de nem számoltak a pusztító árvizek illetve az aszály megjelenésével. A zöldségtermesztés a XIX-XX. század fordulójától indult hódító útjára, amikor Szentes környékén bolgár nemzetiségű kertészek telepedtek le, akik új munkamódszerekkel, zöldségfajtákkal gazdagították a magyar kertkultúrát.

Folyosói kiállítás: A folyosón rendezett kiállítás két nagy tematikai egység köré szerveződik. A város településszerkezetében bekövetkezett változások ismertetését követően bemutatja a városrészek sokszínű világát, majd egy szentesi ház helyiségeit járhatjuk végig képzeletben. A városrészek sajátos színfoltját jelentették a mezővárosi életnek, hiszen gyakran eltérő vallású és vagyoni helyzetű népességnek nyújtottak otthont. A felekezeti különbségek a lakóhely szerinti elkülönüléssel párosulva sok esetben sajátos kisközösségekké szervezték az egyébként egységesnek tűnő mezővárosi társadalmat. A Felsőpárton zömében református, a Kisérben katolikus családok éltek, az Alsópárt vallási szempontból vegyes lakosságú volt. A két világháború között a népesség növekedésével újabb városrészek jöttek létre, amelyeket munkástelepeknek neveztek.

A Céhek, iparosok, segédek: Mesterségek Szentesen című állandó néprajzi kiállítás a múltban a városban tevékenykedő kézművesiparokról próbál áttekintést adni a munkaeszközökön, valamint az írásos és a tárgyi emlékeken keresztül. A kiállító teremben a céhes emlékanyag megtekintését követően képzeletbeli utazást tehetünk a mesterségek utcájában, ahol bepillantást nyerhetünk a szentesi iparosok (takács, mézeskalácsos, gyertyaöntő, talicskás, bognár, kovács, szűcs, szíjgyártó, kádár, korsós, cipész) által használt szerszámok, munkaeszközök sokszínű világába.

Grafikusok, festők, szobrászok: Állandó kiállítás formájában ismerkedhet meg az érdeklődő Szentes képzőművészetével, amely a városból elszármazó vagy helyben alkotó festők, grafikusok, szobrászok műveiből ad némi ízelítőt.

Koszta terem: A Nemzeti piktúra ideális tájban. Koszta József Szentesen címet viseli az állandó Koszta kiállítás. Jelen tárlat koncepciója egy olyan Kosztát kísérel meg bemutatni, aki különféle festői hagyományokhoz ízesülve, és azokat továbbfejlesztve alkotta meg életművét. Festészetének 1948 előtti méltatói Kosztát többnyire a nemzeti piktúra kontextusába helyezték, hangsúlyozva művészete magyarságát, amelyet nem csak festészete, de életvitele is legitimált. A mester az 1910-es évektől kezdve haláláig Szentesen élt, kezdetben egy tanyát bérelt magának, majd javuló anyagi helyzete egy saját “birtok” megvásárlását is lehetővé tette számára. ^[3.]

LEXIKON

Az oldalon felhasznált források.

Irodalom:
[3.] www.szentes.hu

Térkép:
[2.] https://maps.google.hu

Kép:
[1.] © Lantos Imre