Az alf�ldi kisv�rosban, Szentesen �l� Drahos Istv�n fametsz� m�v�sz neve a nemzetk�zi csereforgalom r�v�n m�r a harmincas �vek derek�n t�ljutott az orsz�g hat�r�n.

�let�tja a f�v�rosb�l indult, Budapesten sz�letett 1895-ben. Itt szerezte meg tan�t�i oklevel�hez az Iparm�v�szeti F�iskolai v�gzetts�get is. A grafik�hoz val� vonz�d�s�t nyomd�sz �desapj�t�l �r�k�lhette.

A k�t vil�gh�bor� k�zel egy �vtized alkot�idej�t rabolta el t�le, szersz�mai �s v�s�sre v�r�, sok�ig p�tolhatatlan k�rte- �s puszp�ngfa d�cai megsemmis�ltek. A h�szas-harmincas �vek m�v�sznyomor�ban a csal�dja sors�t �p�tget� Drahos gyakorta k�nyszer�lt t�le t�vol es� feladatok elv�gz�s�re, k�l�nf�le tank�nyvek, seb�szeti szakm�vek illusztr�l�s�ra.

1933-t�l 1957-ig, nyugalomba vonul�s�ig Szentesen m�k�d�tt mint rajztan�r.

A fokoz�d� gy�jt�i kedv fell�ngol�sa v�gleg az ex libris �s az alkalmi grafika ter�let�re ir�ny�totta. Teny�rnyi lapjain gyakran tal�lkozunk antik mot�vumokkal, az �r�k n� �s f�rfi kiss� gunyoros szerelmi c�lz�saival, intelmeivel, �nmag�t vagy vissz�ss�gokat, kapzsis�got kifigur�z� v�seteivel.

Gyakran ker�l el�nk a b�k�re, a testv�ri k�zfog�sra buzd�t� nemes sz�nd�k k�pi megform�l�sa is. A megrendel�kt�l kapott feladatokat nagy bele�l�-k�pess�ggel, sokszor meglep� ellent�tek fokoz�s�val, �jszer� be�ll�t�sokkal sz�laltatja meg. M�v�szi adotts�ga mellett emberszeretet�ben, harmonikus csal�di �let�ben kell keresn�nk grafik�inak meghitts�g�t, szeretetet sug�rz� meleg�t, �letszer�s�g�t.

Fametsz�i ars poetic�ja:

" Rajztud�s n�lk�l nem lehet f�t metszeni, a v�s� nem ecset, nem lehet r�b�zni, hogy v�letlen�l valamit csin�ljon. ? A bet�ket a m�v�sz rajzolja meg �s ne a v�s� b�tyk�lje a f�ba. �s ak�rmilyen cs�ppnyi alkot�s az exlibris, azt bizony meg kell kompon�lni" ^[1]

Az oldalon felhaszn�lt forr�sok

Irodalom:
[1] http://www.szentesinfo.hu/cd/helyismeret/epiteszet/html/oldal30.htm

K�p:
Drahos aistv�n arck�p - forr�s: internet