Széchenyi liget
Szentes egyik legszebb közalkotásának létrejötte szomorú történelmi eseményhez kapcsolódik, hiszen születését megelőzte Széchenyi István halála (1860). Széchenyi István 1846 nyarának végén látogatott Szentesre, amikor a Tisza szabályozása ügyében fáradozva megpihent a városban. A szentesiek nem felejtették el, hogy a nagyszabású árvíz-mentesítési munkálatoknak köszönhetően csökkent az árvízveszély, jelentős termőterületet hódítottak el a Tiszától, megindult a gőzhajózás, és mindezek következtében élénkült a térség területeinek gyarapodása.
Szentes Város Községi Választmánya maradandó emléket kívánt állítani a legnagyobb magyarnak úgy, hogy emlékének örökítése végett a Vecseri-fok sziget Széchenyi liget, a mellette lévő országút pedig Széchenyi út nevet kapja. Ekkor fogalmazta meg a városi tanács a Széchenyi liget kialakításának eszményét, de az országos és helyi események miatt hosszú hónapokra háttérbe szorult. 1869 májusára elkészült a környéken párját ritkító díszkert, amelynek emelték fényét a Kurca-mederben növő különféle füzesek.
A liget további rendezése 1894-ben kezdődött el, amikor a polgármester az igényeknek megfelelő, rendezett kertté akarta változtatni a ligetet. Az átalakításnak része volt az öreg fák kivágása, parkosítás, gyepesítés. A kertrendezés eredményeként elkészültek az új liget utak. A liget középső része botanikus kertté lett átalakítva. A következő jeles dátum, mely a liget fejlődését elismeri 1953, amikor az Országos Természetvédelmi Tanács természetvédelmi területté nyilvánította.
A liget jelenlegi mivoltában a Kurca-folyó által övezett természetvédelmi terület, egyben Szentes turizmusának központja. Hét hektáros, árnyas liget. Öreg fái közül a platánok, vadgesztenyék és a magas kőrisek értékesek. Alattuk kis- és nagylevelű hársak, narancseper, zöldjuharfák láthatók. De híresek az örökzöld mocsári ciprusok, fekete- és simafenyők, ill. az öreg kocsányos tölgyek is. A Kurca-parton szép platánsor vezet a strandfürdőig. A liget bejáratánál Máté István II. világháborús emlékműve (1989) és Pataki Sándor fafaragó Széchenyi-emlékoszlopa látható.
A liget központja felé haladva a Koszta József Múzeum Csallány Gábor Kiállítóhelyét láthatjuk. Az 1869-ben épített egykori vendéglő klasszicista stílusú, és 1949 óta folyamatosan múzeumként működik. A térség régészeti emlékei tekinthetők meg az épületben.
A Múzeum mögött 15 teniszpálya van kialakítva. Az elsőt 1897-ben hozták létre elsősorban az úri közönség szórakoztatására. A teniszpályákkal szomszédosan a strandfürdő, a kemping és az üdülőházak kaptak helyet, mellette egy új építésű, de hangulatos Liget Étteremmel. A strandon sokféleképpen pihenhet kedves vendégünk aktívan és passzívan egyaránt. A nyugalmat kedvelők termálmedencéket, szaunát és pezsgőfürdőt, a sportolni vágyók sportmedencéket és csúszdákat vehetnek igénybe. Ugyanitt zajlanak az úszóversenyek, vízilabda-mérkőzések, s olykor fesztiválok is. Igaz tehát a szlogen, mely szerint Szentes városa kitűnő lehetőséget nyújt az egészség megőrzésére, illetve annak helyreállítására nullától százéves korig, egyedülállóknak és családosoknak egyaránt.
A liget központjában még egy játszótér is található. A liget felújított futóösvényein gyakran kocognak a természet és a sport kedvelői. [1.]
A LIGET TERÜLETÉN TALÁLHATÓ KÖZTÉRI ALKOTÁSOK
----
ALIGET TERÜLETÉN TALÁLHATÓ ÉPÍTÉSZETI EMLÉKEK
LEXIKON
Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi István (Bécs, 1791 – Bécs, Döbling, 1860) politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere
Széchenyi István 1846 nyár végén látogatott Szentesre, amikor a Tisza szabályozása ügyében fáradozva megpihent a városban. A szentesiek nem felejtették el, hogy a nagyszabású árvíz-mentesítési munkálatoknak köszönhetően csökkent az árvízveszély, jelentős termőterületet hódítottak el a Tiszától, megindult a gőzhajózás, és mindezek következtében élénkült a térség területeinek gyarapodása. [2.] TOVÁBB>>>
Az oldalon felhasznált források:
Irodalom:
[1.] http://www.vksz.hu:5280/web/guest/szechenyi-liget
[2.] Labádi Lajos - Gróf Széchenyi István emlékezete - http://www.szentesinfo.hu/szentesielet/2010/13_0402/07.htm
Térkép:
https://maps.google.hu
Kép:
© Lantos Imre - Széchenyi liget
Gróf Széchenyi István arcképe rézkarc - forrás: internet
|