Széchenyi István (1791 — 1860) politikus
Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi István (Bécs, 1791 – Bécs, Döbling, 1860) politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere
Eszméi, tevékenysége és hatása által a modern, új Magyarország egyik megteremtője. A magyar politika egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport megreformálása fűződik. Számos intézmény alapítója és névadója. [1.]
Széchenyi István 1846 nyár végén látogatott Szentesre, amikor a Tisza szabályozása ügyében fáradozva megpihent a városban. A szentesiek nem felejtették el, hogy a nagyszabású árvíz-mentesítési munkálatoknak köszönhetően csökkent az árvízveszély, jelentős termőterületet hódítottak el a Tiszától, megindult a gőzhajózás, és mindezek következtében élénkült a térség területeinek gyarapodása. [2.]
Gróf Széchenyi István emlékezete
1860-ban dörrent el a fegyver, amely kioltotta a Kossuth Lajos által "korunk legnagyobb magyarjának" nevezett gróf Széchenyi István életét. Döblingi magányában aggodalommal figyelte letiport hazája sorsának alakulását. 1859-ben röpiratban leplezte le és gúnyolta ki Bach belügyminiszter hírhedt rendszerét. A 69 esztendős, hullámzó kedélyű, megtört ember nem tudta elviselni a megszaporodó hatósági zaklatásokat. 1860. április 8-ára virradó éjjel önkezével véget vetett életének.
Széchenyi István halálhíre döbbenetet keltett. Ezrek jelentek meg a hatóságok által siettetett nagycenki temetésen, tízezrek az országszerte megrendezett gyászünnepségeken. Az 1860. április 30-án tartott Széchenyi-rekviemre a pesti belvárosi templomhoz 80 ezer ember vonult fel. Ugyanezen a napon emlékezett meg a nagy hazafiról Szentes Város Községi Választmánya. A magasztos eseményt az alábbiakban örökítette meg a testület jegyzőkönyve:
"Méltóságos gróf Széchenyi István kimúlta az egész magyar nemzet általános csapása lévén, az egész haza népében azon legbensőbb megilletődést idézte elő, melyet egy nemzetnek legelsőbbje érdemel. A nemzet ajkain élnek még azon örök emlékű és elenyészhetetlen érdemek, melyeket a kimúlt gróf hazánk felvirágzására tett; köztudomású az, hogy a magyar nemzet anyagi és szellemi fejlődését a nagy gróf századokkal előléptette, azért a nemzet csak kötelességét teljesíti akkor, midőn nagy halottja emlékéül gyászt ölt. Ezen kegyelet által indíttatva Szentes város községválasztmánya is, követve az egész hazának általánosan nyilvánuló részvétét, a nemzet legnagyobb halottja megüléséül következő határozatot hoz":
- Felhívják a helybeli római katolikus és református egyházakat, hogy 1860. május 8-án reggel gyász Isteni tiszteletet tartsanak, melyre a hatóságok, céhek, polgárok és az egész nép meghívandó.
- A község ezen gyászünnepélyekre 500 db meghívó jegyet, 20 db falragaszt nyomat.
- A községi hivatalnokok és cselédek négyheti gyászt viseljenek.
- Az összes nép felszólítandó, hogy nemzete legnagyobb halottjáért 4 hétig külsőleg is gyászjelvényt viseljen.
A határozatnak megfelelően május 8-án Szentes város templomaiban gyászistentiszteletet tartottak gróf Széchenyi István emlékére. A nagy tömegeket megmozgató gyászünnepély rendzavarás nélkül ment végbe. A szentesiek őszinte gyászát bizonyítja, hogy nem érezték elegendőnek az április 30-diki határozatban foglaltakat, hanem azon túllépve, maradandó emléket kívántak állítani a legnagyobb magyarnak. Ez a szándék öltött testet az alábbi indítványban, amelyet a városi tanács terjesztett a községi választmány elé: "A megdicsőült nagy hazafi gróf Széchenyi István emlékének örökítése végett a Vecseri-fok sziget jövőre Széchenyi-liget, a Kurczától a Kuczoriig (őrházig) vezető új országút pedig Széchenyi út nevet nyerjen." Az előterjesztést a községi választmány az 1860. június 4-diki ülésén tárgyalta meg, s a következő határozatot hozta: "A városi tanács ezen indítványát a községválasztmány a megdicsőült iránti kegyeletből örömmel elfogadván, ezt megörökítés végett jegyzőkönyvbe iktatni határozza."
A korában tüntetés számba menő határozatokkal Szentes város a magyar progresszió mellett foglalt állást, melyre a kései utódok is büszkék lehetnek. A jeles államférfi emléke a későbbi évtizedekben sem merült feledésbe. Az 1869-re kiépült gyönyörű népliget máig is Széchenyi István nevét viseli, benne emlékoszlopával és mellszobrával. 2007-ig az egyik helyi általános iskola névadója volt, s egy utca, valamint két kiadvány is őrzi emlékét. [3.]
Az oldalon felhasznált források:
Irodalom:
[1.] http://hu.wikipedia.org/wiki/Széchenyi_István
[2.] http://www.vksz.hu:5280/web/guest/szechenyi-liget
[3.] Labádi Lajos - Gróf Széchenyi István emlékezete - http://www.szentesinfo.hu/szentesielet/2010/13_0402/07.htm
Kép:
Gróf Széchenyi István arcképe rézkarc - forrás: internet
|