Hősök Erdeje. Az első világháborút követően - 1921. január 24-én - Szentes város képviselő-testülete határozatot hozott a háborúban elesett szentesi hősök emlékének megörökítéséről. Kimondták többek között az elesettek nevének összegyűjtését és jegyzőkönyvbe foglalását, egy maradandó emlékmű felállítását, továbbá a "Hősök erdejének" megvalósítását. Ez utóbbit dr. Vajda Antal ügyvéd, városi képviselő, az Alföldi Újság szerkesztője kezdeményezte, aki tartalékos hadnagyként maga is végigküzdötte a világháborút. Indítványának lényege az volt, hogy egy alkalmas területen annyi fát ültessenek, ahányan elestek a háborúban, s folyamatosan pótolják, ha valamelyik fa kipusztulna.

Az Erzsébet téren felállított I. világháborús emlékművet 1926. november 7-én ünnepélyesen leleplezték, de a Hősök erdejének létesítése elmaradt. Dr. Vajda Antal 1931. december elején meginterpellálta a polgármestert az ügyben, aki az 1932. január 22-én tartott közgyűlésen ígéretet tett arra, hogy még a tavasz folyamán megteszi a szükséges intézkedéseket a Hősök erdejének megvalósítására.

Dr. Négyesi Imre polgármester, tartalékos százados tartotta szavát. Első lépésként az Alsórét-Újtelep nevű városrészben, az épülő huszárlaktanya szomszédságában elterülő ún. Joó Károly-féle földekből kihasíttatott 13 katasztrális holdat a tervezett emlékhely számára. Ezt követően - 1932. júl. 16-án - levélben fordult a M. Kir. Földművelésügyi Minisztérium Kertészeti Osztályához, segítséget kérve a Hősök erdeje szakszerű megvalósítási tervének díjtalan elkészítéséhez. Beadványában elmondta, hogy a természeti létesítménnyel a mintegy 1200 szentesi hősi halott emlékét szeretnék megörökíteni. "Ezen területen - írta a polgármester - a Hősök erdeje létesítését folyó év őszén szándékozom végrehajtani, és a területre mintegy 1200 db mocsári tölgycsemetét óhajtok ültetni főnövény gyanánt, amely fák mindegyike egy-egy hősi halott emlékét őrizné, és a fákat a hősi halottak hozzátartozói, ezeknek hiányában iskolai növendékek gondoznák városi utasítás mellett és felügyelet alatt. Az erdő területét utakkal és esetleg kisebb parkszerű létesítményekkel kívánnám ellátni, hogy az majdan sétány gyanánt, különböző hazafias ünnepségek megtartására is, továbbá a Madarak és fák napjának ünnepségi helyéül is alkalmas legyen."

A földművelésügyi miniszter méltányolta a szentesi polgármester kérelmét, és a szóban forgó terv elkészítésével megbízta Ormos Imre okleveles műkertészt, a Budapesti M. Kir. Kertészeti Tanintézet kerttervezési előadóját. A jeles szakember 1932. szeptember végén Szentesre látogatott, s a kijelölt terület megtekintése után elkészítette a Hősök erdeje (Hősök ligete) műkertészeti tervét. A minden részletre kiterjedő (fafajták leírása, fák elhelyezése, díszcserjék, gyep, sétányok jelölése) tervrajz és műleírás október 22-én érkezett meg Szentesre. Ebben Ormos Imre a következő díszfák ültetését javasolta: 1043 db tölgyfa (Quercus pedunculata), 178 db ezüsthárs (Tilia tomentosa), újabb 8 db tölgyfa (nagyobb példányok), 45 db jegenyenyár (Populus nigra pyramidalis) és 45 db egyéb díszfák, mint pl. szilfa (Ulmus campestris) és különféle nyárfák (Populus alba, Populus tremula).
Ormos Imre terve nagy sikert aratott Szentesen; azt változtatás nélkül elfogadták. Négyesi polgármester nyomban utasította Cseuz Béla városi főmérnököt és Matyó Sándor városi főkertészt, hogy a Hősök erdejének kijelölési munkálatait kezdjék meg. Az előkészítő munka november végére elkészült, de a faültetés átcsúszott a következő év tavaszára. A fásítás 1933. június végén fejeződött be. A megvalósult Hősök erdeje az alábbi fafajtákat tartalmazta: 1015 db tölgyfa, 186 db hársfa, 22 db platánfa és 9500 db maclura (vadnarancs sövény), továbbá 1068 db cseresznyefa, köztes ültetésre.

1939-ben a frissen telepített erdő veszélybe került. A szomszédos lovassági laktanya bővítése kapcsán ugyanis a laktanya parancsnoksága kérte átengedni az erdő területét honvédségi célra. A képviselő-testület kegyeleti okokra hivatkozva ezt megtagadta, így a Hősök erdeje megmenekült. ^[1.]

LEXIKON

Dr. Ormos Imre (Budapest, 1903 — 1979) Kossuth díjas egyetemi tanár

1903. május 27-én született Budapesten, apja Ormos (Opauszki) Pál, anyja Müller Erzsébet. Kispesten nőtt fel, szűkös anyagi körülmények között. Itt végezte iskoláit is, majd két érettségi birtokában beiratkozott az akkor még társadalmilag alig értékelt Kertészeti Tanintézetbe, ahol 1926-ban szerzett oklevelet. ^[2.] TOVÁBB>>>

Az oldalon felhasznált források:

Irodalom:
[1.] Labádi Lajos: Ahány hősi halott, annyi facsemete - http://www.szentesinfo.hu/szentesielet/2004/23_0611/05.htm
[2.] http://lov.uni-corvinus.hu/index.php?id=13426

Térkép:
https://maps.google.hu

Kép:
© Maczelkéné Ronyai Julianna - Hősök Erdeje
Scherg Károly m. kir. főerdőmérnök 1932-es tervrajza - forrás: Szentesi Hirlap 1932. ápr. 3.
Ormos Imre okleveles műkertész 1932-es tervrajza - forrás: internet
© Lantos Imre - Téli Csend a Hősök Erdejében
Dr. Ormos Imre arcképe - forrás: internet