Jo� K�roly (Szatm�rn�meti, 1842 — Szentes, 1917) reform�tus orgonista-k�ntor, dalszerz�, a Szentesi Dal�rda alap�t�ja, a gimn�zium �nek �s zenetan�ra, az iskolai �nekkar vezet�je.

Szatm�rn�metiben sz�letett 1842. m�rcius 1-j�n; apja munk�csi Jo� K�roly, �desanyja Kalik Zsuzsanna. Als�bb iskol�it sz�l�v�ros�ban v�gezte, majd a debreceni reform�tus f�iskol�n tan�t�i k�pes�t�st szerzett. 1857–1860 k�z�tt a f�iskola orgonist�ja, Szotyori Nagy K�roly tan�tv�nya. 1861 m�jus�ban a szentesi reform�tus egyh�z els� orgonista-k�ntor�v� v�lasztott�k, mely �ll�s�t 1917. j�nius 22-�n bek�vetkezett hal�l�ig megtartotta. 1864-ben megh�zasodott; feles�ge Sz�ll M�ria, akit�l K�roly nev� gyermeke sz�letett.

A kezdetben mind�ssze 13 f�s dal�rd�j�val 1867-ben �rte el az els� jelentosebb sikert, amikor 44 dalosk�r k�z�l elnyerte az Aradon megrendezett orsz�gos „Dal�r�nnep�ly” f�d�j�t jelent� ez�st bab�rkoszor�t. (A nevezetes d�j a helyi m�zeumban ma is megtal�lhat�.) Az ut�bb 40 f�re n�vekedett k�rus�val bej�rta az orsz�got; k�l�n�sen sz�p eredm�nyeket �rt el az 1884-es miskolci, �s az 1886-os p�csi orsz�gos dalos versenyeken. Tev�kenys�ge nyom�n rendszeress� v�ltak Szentesen a n�v�s hangversenyek, m�soros rendezv�nyek, mulats�gok, �ltal�ban j�t�konys�gi c�lhoz k�tve azokat. Orsz�gos szakmai elismerts�g�t jelzi, hogy az 1870-es �vekben neve felmer�lt a londoni nagy orgonaversenyre k�ldend�k k�z�tt, a M. Kir. Operah�z pedig els� tenorist�nak h�vta, de nem �llt k�t�lnek. Maradt Szentesen, f�radhatatlanul szervezve v�rosa zenei �let�t. Egyh�zi �ll�s�n k�v�l kisebb megszak�t�sokkal 1865–1892 k�z�tt � volt a gimn�zium �nek �s zenetan�ra, valamint az iskolai �nekkar vezet�je. Derzsi Kov�cs tan�r �r jegyezte fel r�la, hogy: „Kit�n� el�ad� volt, remek�l zongor�zott, �nekelt �s j�tszott az orgon�n, sz�pen gordonk�zott. Kegynek tartotta, aki t�le zongor�zni tanult.” Zenepedag�giai munk�ss�ga mellett zeneszerz�ssel is foglalkozott. Fiatal �veiben �rt cs�rd�saival – amelyek 1872-ben nyomtat�sban is megjelentek R�gi j� id�k eml�ke �s Farsang ut�n c�men – az akkori id�k hazafias felbuzdul�s�nak h�dolt. N�pdalai �s n�t�i k�z�l t�bb orsz�gosan is ismertt� v�lt; ezeket 24 n�pdal, Kurcza-parti dalok �s Tiszaparti dalok c�m� kott�s f�zeteiben tette k�zz�. Jo� K�roly 1911-ben �nnepelte szentesi m�k�d�s�nek 50. �vfordul�j�t. Ebb�l az alkalomb�l tisztel�i egy ez�st serleggel kedveskedtek, a reform�tus egyh�z alap�tv�nyt tett nev�re, az uralkod� pedig arany �rdemkereszttel t�ntette ki a szentesi „�nekvez�rt”. 1917-ben bek�vetkezett hal�lakor az Alf�ldi Ellenz�k c. helyi �js�g az al�bbi gondolat jegy�ben b�cs�ztatta: „Szentesi k�ntors�g�nak 50-ik �v�ben �fels�ge az arany �rdemkereszttel t�ntette ki. De enn�l is szebb, maradand�bb lesz az a kit�ntet�s, mely hal�la ut�n �ri mindannyiszor, ah�nyszor csak megcsend�l magyar ajkakon a „V�n cig�ny”, „Minden este furuly�zom sok�ig”, „Ha majd egyszer el kell mennem messzire”... s a t�bbi sok-sok, kiadatlan dal�nak szebbn�l szebb mel�di�ja.” A k�sei ut�dok tisztelet�k kifeje z�sek�nt domborm�ves eml�kt�bl�t helyeztek el Kiss B�lint utcai h�z�nak, az egykori k�ntorlak fal�n. ^[1.]

Az oldalon felhaszn�lt forr�sok:

Irodalom:
[1.] Lab�di Lajos: Dal�rd�val ind�totta a helyi zenei �letet - Szentesi �let, 2012-03-23.

K�p:
Jo� K�roly arck�pe - forr�s: internet
A v�ros els� Dalegylete - forr�s: internet