Jendrassik Gyrgy (1898 — 1954) gpszmrnk
Jendrassik Gyrgy (Budapest, 1898 — London, 1954) Szchenyi-djas magyar gpszmrnk. A dzelmotorok s gzturbink fejlesztse tern rt el kimagasl eredmnyeket.
A pesti Jzsef Megyetemen vgezte tanulmnyait, majd a berlini egyetemen hres fizikusok, Einstein s Planck eladsait hallgatta. Gpszmrnki oklevelt Budapesten 1922-ben szerezte meg. 1927-tl dolgozott a Ganz Rszvnytrsasgnl, ahol a dzelmotorok fejlesztsbe kapcsoldott be. szerkesztette a vilghr Jendrassik-motort, melynek els darabjai egy- s kthengeresek voltak, ksbb alakult ki a ngy- s hathengeres, ngytem, kompresszi nlkli, elkamrs motor.
Kvetkez lpsknt a gzturbina tovbbfejlesztsvel foglalkozott. A kutatsok elmozdtsa rdekben 1936-ban megalaktotta a Tallmnykifejleszt s rtkest Kft.-t. Tekintlye egyre nvekedett, 1942 - 45-ig volt a gyr vezrigazgatja. Tudomnyos rdemei elismersekppen 1943-tl a Magyar Tudomnyos Akadmia levelez tagjv vlasztottk. A hbor utn gzturbins fejleszt tevkenysgt nem tudta folytatni, bizalmatlansg vette krl, ezrt egy klfldi tjrl nem trt vissza. Argentnban lt egy ideig, majd Angliban telepedett le, ahol sajt zemet alaptott. Magyarorszgon hetvenht tallmnyt tartjk szmon. Utols nagy jelentosg tallmnya a nyomscserl volt.
Az els nll tztrrel rendelkez, kis teljestmny (73 kW-os), j hatsfok 21,2%-os turbina. Ez is bels gs hergp, a tzelanyag termokmiai energijt alaktja t h-, majd mechanikai energiv. A motorokkal ellenttben itt a munkafolyamat stacionriusan megy vgbe, s minden fzisa ms s ms gprszben trtnik (kompresszor, hcserl, tzeltr, turbina). A gzturbinban nincsenek nagy, alternl tmegek, ramlstechnikai elnye, hogy knnyebb sly gpek kszthetk.
Jendrassik nagy rdeme, hogy vilgosan ltta a gzturbina jvjt a replsben, ami nlkl tvolsgi vagy katonai replgpeket ma mr el sem tudnnk kpzelni. [1.]
Az oldalon felhasznlt forrsok:
Irodalom:
[1.] http://www.sasovits.hu/anyag/feltalal/jendrassik_gy.htm
Kp:
Jendrassik Gyrgy arckpe - forrs: internet
|