Sajátos múltidézésre hívjuk az olvasót. Kicsit kétkedünk ugyanis, hogy mindenki tisztában van városunk történetének egyes ellentmondásos részleteivel. Úgy tapasztaltuk, keringenek bizonyos tévhitek, féligazságok, amiknek valahol kell, hogy legyen magyarázata. A leggyakoribb kérdéseket válogattuk ki, s igyekeztünk utánanézni a hiteles válaszoknak szakirodalmakban, illetve korabeli újságcikkekben. Mivel alapvetően levéltári kutatásokra támaszkodtunk,– most egy kicsit vidámabb hangot ütve meg –  „a tévhitek és mellékhatások” tekintetében megkérdeztük (fő) levéltárosunkat, Labádi Lajost is, aki nem jött zavarba a kérdések hallatán. A Szentes Helyismereti Kézikönyve és egy sor más helyi kiadvány, valamint forrásként megjelölt újságcikk volt segítségünkre, hogy tisztába tegyünk néhány kérdést. Az olvasónak már csak egy dolga van: eldönteni, megbízike forrásaink szavahihetőségében, vagy nem engedi kiábrándítani magát. Eláruljuk, mi sem találtunk mindenre egyértelmű választ.
 

Valóban Rodin készítette a díszkút szobrait?

Talán egy korabeli túlbuzgó újságíró tehet róla...? Mindenesetre sokan és sokáig úgy tudták (tudják), hogy a város első – a megyeháza előtt, az akkori Piac-téren 1885-86-ban fúrt – ártézi kútján lévő női-és gyerekalakokat a nagy francia szobrász, Rodin készítette ifjú korában. A díszkút 1998 óta a Luther-teret ékesíti, s mint Labádi Lajos írja könyvében (A szentesi díszkút története, 2012), a helyieket mindig lázban tartó mendemondák alapja a kút felavatása után mintegy 40 évvel született újságcikkekre épül. Elterjedt, hogy a világhírű mester készítette a kút szobrait, a nagy érdeklődésre való tekintettel az Alföldi Újság tudósítói kutatásba kezdtek, s kiderítették, hogy a híres francia írónő, Madame Adam 1886-ban Szentesen járva megtekintette a kutat is egy francia küldöttséggel, s egy hírneves szobrász (talán Rodin?) alkotását javasolta a díszítésére felépítménynek. Az igazság ezzel szemben az, hogy abban az évben semmilyen francia delegáció nem érkezett a városba, s bár az írónő két esztendővel korábban csakugyan ide látogatott, akkor még nem is láthatta a kutat, mert az még tervben sem volt. A szobrot azonban csakugyan Franciaországból vásárolták. Az említett könyv szerzője szerint nehéz elképzelni, hogy a korabeli sajtó ne számolt volna be arról, hogy Rodin keze nyoma van a díszkúton. Márpedig ez valamiért mégis csak négy évtizeddel később lett a helyi sajtó kedvelt témája. Az 1980-as években a város tervbe vette a díszkút újbóli felállítását, s szakvéleményt kértek a Szépművészeti Múzeumtól. A válaszban többek között az állt, hogy a kapott fényképek alapján a szobrok nem lehetnek Rodin alkotásai. A múzeum felvette a kapcsolatot a gyártó Durenne céggel, s annak 1889-es katalógusában a szentesi szobor egy az egyben nem található, de különkülön szerepelnek az alakok, nyilván azokból lett összeállítva a végleges díszítés. S Rodinról ekkor már szó sem esett...

Ki végrendelkezett Koszta képeiről?

Koszta Józsefet Szentes legjelentősebb festőművészeként tartjuk számon. Az 1949 júliusában elhunyt kolorista nevét 1951-ben vette fel a múzeum, mely a Koszta-hagyatékból állandó kiállításon mutatja be festményeit. Nem a művész hagyott végrendeletet, hanem a pár hónappal korábban, ugyanaz év februárjában meghalt felesége intézkedett Koszta képeiről. Ebből kitűnik: 20 festményt a magyar államra hagyott a végrendelkező, míg 4 művet a szentesi múzeum kaphatott. A magyarázat ebben az esetben valószínűleg az, hogy a művész ekkor már idős és nagybeteg volt, akit Budapesten gyógykezeltek, így Szeifert Anna – minden bizonnyal korábbi közös döntésük alapján – végrendelkezett az alkotásokról.

Melyik a legrégebbi épület Szentesen?

Három templomunk is versenghetne ezért a titulusért, szép feladat vizsgálódni ebben a kérdésben. A mai Szent Anna templom elődje Árpád-kori alapokra épült, azt a barokk épületet 1844-ben a torony kivételével lebontották, mai formáját 1847-re kapta meg, a Református Nagytemplom részben ma is meglévő tornyát pedig igaz, hogy 1774-ban húzták fel, rajta a II. Józsefet és Mária Teréziát dicsőítő mészkőplakettel, de a templom többi része 1826-ra készült el. Ha úgy vizsgáljuk, hogy melyik egykori épület eredeti falai állnak még ma is egészben, akkor a Szent Miklós ortodox templomot nevezhetjük a legrégebbi épületünknek, mely 1786-ban készült, a korabeli szokások szerint udvarban, és torony nélkül. (Tornyát csak 1926-ban építették hozzá.)

Ártézi víz folyik a ligeti kútból?

A Széchenyi-ligetben kiváló szomjoltási lehetőség a Zsoldos kút vize, sokan élnek is a lehetőséggel. De vajon milyen vizet kortyolhatunk belőle? A míves, öntött és kovácsolt vasból készült építményen bronztábla hirdeti: a város egykori nagyiparosa, ifj. Zsoldos Ferenc és neje, Fodor Anna építtette 1891-ben az ártézi kutat, melyet Zsoldos Ferenc mérnök fúrt, 232 méter mélyre. Csakhogy... a kút eredetileg a valamikori zsoldos-téglagyár udvarán állott, s akkoriban valóban ártézi vizet adott. Az üzem megszűnése után Csongrád Megyei Víz-és Csatornamű Vállalat bejáratánál helyezték el, itt fedezte fel Rózsa Gábor. Neki köszönhetően 1997. október 3-án a ligetben kapott új helyet a kút, avatóünepség keretében. Gombnyomásra víz is folyik belőle, a városi hálózatból vezették bele, ami azt jelenti, hogy ebből a kútból már rég nem ártézi vizet ihatunk. Ha nem is hihetünk a táblának, a kutat mindenkor érdemes útba ejteni, s megcsodálni, hiszen ipartörténeti emlék és remekmű. ^[1.]

Az oldalon felhasznált források:

Irodalom:
[1.] Darók József: Szentesi tévhitek - Hogy is volt? - Szentesi Élet 2012. december