Kossuth-díjasaink
A Kossuth-díjat az 1848-as forradalom 100. évfordulója alkalmából alapította az Országgyűlés. Az 1948.évi XVIII. törvény első paragrafusa ezt rögzítette is: „A magyar törvényhozás 1848 március tizenötödikének a százados évforduló alkalmából való méltó megörökítése céljából a magyar alkotó munka jutalmazására Kossuth-díjat alapít."
Nem csupán a művészi teljesítményt ismerték el a díjjal, de azt munkások is megkaphatták. Mint a törvényben szerepelt: „tudósokat és művészeket, az újjáépítés terén az alkotómunkában kiváló teljesítményeket elért testi és szellemi dolgozókat; munkásokat, üzemi mérnököket, gazdákat, nevelőket, orvosokat, továbbá a katonai tudományokban, valamint az alapvető szervezési munkában legjelentősebb eredményeket felmutató személyeket kell jutalmazni."
Ennek az előírásnak megfelelően az elismerést a neves művészek mellett megkapták szövőnők, traktorosok, lakatosok, vasesztergályosok, mozdonyvezetők, hegesztők és kazánfűtők is. Még 1963-ban is volt vájár és fonónő a kitüntetettek között, ám 1965-től már csak írói, művészi alkotó tevékenységért adták.
http://hetivalasz.hu [1]
1948 - Koszta József festőművész - ezüst fokozat
A Munkácsy-tradíciót folytató ún. alföldi irányzat egyik legjelentősebb képviselője. 1882–83-ban a bécsi ak.-n, majd a következő években a bp.-i Mintarajztanodában Lotz Károly és Székely Bertalan növendéke volt. 1891-ben ösztöndíjjal Münchenbe ment. Itt kezdte festeni Mátyás és Beatrix c. képét, amelyet később a Benczúr-mesterisk.-ban is folytatott. 1897-ben Hazatérő aratók c. paraszti témájú életképével a Műbarátok ösztöndíját nyerte el. 1899–1902-ben Rómában, Párizsban és Nagybányán dolgozott. 1900-ban Párizsban kiállított művével Mention honorable-t nyert. 1906-ban Fraknói-ösztöndíjat kapott. 1907-ben festette Három királyok c. kompozícióját. [2] TOVÁBB>>>
1949 – Bugyi István sebész, a Szentesi Megyei Kórház főorvosa – ezüst fokozat
A nemzetközi hírű tudós orvost többször próbálták elcsábítani Szentesről, katedrát ajánlva fel előbb a szegedi, majd a debreceni egyetemen. Ő azonban szülővárosában maradt, bebizonyítva, hogy valódi tudással és tehetséggel egy kisvárosból is elérhető az országos és nemzetközi hírnév, megbecsülés. Számos nagysikerű országos tudományos ankétot szervezett Szentesen, emellett rendszeressé tette a tudományos üléseket, konzultációkat a helyi kórházban. A sebészeti osztályon a személyéhez kötődő orvosokból kialakult a Bugyi-iskola, amelynek tagjai utóbb maguk is egy-egy terület nemzetközi hírű specialistájává váltak. [3] TOVÁBB>>>
1954 – Andrikó István állattenyésztő, Pankotai Törzsállattenyésztő állomás, – bronz fokozat.
Munka Érdemrend arany fokozatát kapta 1952-ben, a Kossuth-díj bronz fokozatát 1954-ben, a Munka Érdemrend Ezüst fokozatát 1966-ban. Külsőecser, Sebők tanya, a juhászat központja. Itt volt a szolgálati lakásunk. Szakpiai irányító tevékenységét a mezőn, juh hodályok környékén folytatta. A juhászokkal való közös munka volt az eredményeknek a kulcsa. Az irodában keveset tartózkodott. Korosztályoktól függetlenül Pista bácsinak nevezték. A juhászok otthonteremtésében is közreműködött. [4] TOVÁBB>>>
1954 – Balla János gazdasági vezető, a Felszabadulás TSZ elnöke – bronz fokozat
Gazdasági cseléd, 1926-tól kubikos. 1930-tól az MSZDP tagja. 1946-49-ben a földosztáskor kapott 12 kat. h. földjén gazdálkodott. 1949-től a szentesi Felszabadulás Tsz tagja, 1950-től 1957-ig elnöke. 1957-1965 között a cserebökényi Népszabadság Tsz, 1960 1973-ig a Szentes és Környéke Víztársulás elnöke. A Kossuth-díj bronz fokozatát a termelőszövetkezet vezetésében, a termésátlag fokozásában, a szövetkezet gazdasági megerősítésében elért eredményeiért kapta. [5] TOVÁBB>>>
1990 – Őze Lajos színművész (posztumusz)
Színész, Jászai-díjas (1970), érdemes művész (1975), kiváló művész (1984), Kossuth-díjas (posztumusz, 1990). A Színművészeti Főiskolát 1956-ban végezte el, s utána két évadot a miskolci Nemzeti Színháznál töltött. Ezután a budapesti Nemzeti Színház szerződtette, amelynek haláláig tagja volt. [6] TOVÁBB>>>
1997 – Csete György okleveles építészmérnök
Fő művei közé sorolható a honfoglalás 1100 évfordulójára Ópusztaszeren a Történelmi Emlékparkban 1991 és 1998 között végzett folyamatos tervező és építő munkája (Erdők temploma, Világmagyarság háza, Mamutfenyő-ház). Építészeti alkotó tevékenysége csúcsteljesítményének tekinthető a debreceni Tégláskert református temploma, melyet 2005-ben szenteltek fel. Iskolateremtő építészeti munkássága mellett figyelemre méltó publicisztikai tevékenysége is. Írásaiban szépírói igénnyel, komplex látásmóddal teremt kapcsolatot az építészet és a társművészetek, valamint a magyar történelmi és népi hagyományok között. [7] TOVÁBB>>>
2004-Balla Demeter fotográfus
1931-ben született a Szentes környéki tanyavilágban. Tanulmányait Szentesen kezdte, Kunszentmártonban folytatta, és Budapesten fejezte be. Elektroműszerész képzettséget szerzett, s egy budapesti gyárban helyezkedett el. 1951-től készít fényképeket. Fotográfiai tudását – mind a gyakorlatit, mind az elméletit – öntevékenyen fejlesztette. Fotó- és képzőművészeti kiállításokra járt, szaktanfolyamra iratkozott be, előadásokat hallgatott. 1954-ben határozta el, hogy a fényképezést választja hivatásául. [8] TOVÁBB>>>
2009 – Gáspár Sándor színművész.
Amikor játszik, lényéből teremtő feszültség árad, személye garancia a sikerre színpadon és filmen egyaránt. Színpadi játékában bebizonyosodik az a tétel, hogy a tragikum és a komikum egy tőről fakad: ő az, aki drámai és vígjátéki szerepben egyaránt alkalmas arra, hogy a nézőből kiváltsa a katarzis élményét. [9] TOVÁBB>>>
Az oldalon felhasznált források:
Irodalom:
[1] http://hetivalasz.hu
[2] http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/index.html
[3] Labádi Lajos: dr. Bugyi István sebészprofesszor. Szülőhelyén vált nemzetközi hírű orvossá
(http://www.szentesinfo.hu/szentesielet/2011/08_0304/08.htm)
[4] Városi Visszhang 2005. március 18.
[5] Magyar Életrajzi Lexikon: http://mek.niif.hu/00300/00355/html/index.html
[6] Magyar Életrajzi Lexikon: http://mek.niif.hu/00300/00355/html/index.html
[7] http://hu.wikipedia.org/wiki/Csete_György
[8] http://ballademeter.hu
[9] MTI - Gáspár Sándor
Kép:
Koszta József arcképe - forrás: internet
Bugyi István arcképe - forrás: internet
Andrikó István arcképe - Városi Visszhang 2005. március 18.
Őze Lajos arcképe - forrás: internet
Csete György arcképe - forrás: internet
© Mandur László - Balla Demeter arcképe / forrás: http://ballademeter.hu
Gáspár Sándor arcképe - forrás: internet
|