Alulírottak: méltóságos Nagy-Károlyi gróf Károlyi István, gróf Károlyi Lajos és gróf Károlyi György cs. kir. kamarás urak ő nagyságuk teljes hatalmú képviselője, adjuk tudtokra mindeneknek, kiknek illik és szükség, hogy miután Tekintetes Nemes Csongrád vármegyében kebelesett és egész kiterjedésében fent tisztelt ő méltóságuk teljes földesúri birtokuk alatt álló Szentes városa községe, tisztelt ő méltóságukhoz a végett esedezett volna, hogy ugyanazon községet minden úri törvényhatóság alól kivenni, kiszabadítani s azon örökös birtok- és tulajdonosi jussaikat, melyekkel az említett város és annak egész határában foglaltakra nézve bírnak, magának a községnek örökösen engedni és eladni méltóztatnának: ő méltóságuk az írt község könyörgését kegyesen meghallgatván, minket azon törvényes meghatalmazással küldöttek légyen ki, hogy az örök eladás feltételeiről értekezvén, ha a dolog úgy hozza magával, — örök bevallási eladó-levelet kötnénk.

Mely kegyes kiküldetés következésében, a többször mondott Szentes város községével, következő örökös és másíthatatlan lépésre léptünk:

1-ör. Fent tisztelt ő méltóságuk magukra vévén minden férfi és leányágon lévő örököseiknek, osztályosaiknak, véreiknek, sőt mindazoknak, kiknek ehhez szavuk lehetne, — terheiket és nehézségeiket: tekintvén, hogy ezen városnak mind számos népessége, mind fejledező míveltsége önálló alkotmányt kívánnak és ez által nemcsak urbéres viszonyaiból eredett többrendbeli panaszai megszüntetnének, hanem így erősebbé és népesebbé válván a haza szolgálatjára, melynek viselésében magát mindenkor jelesen kitüntette, — benne a nemzeti szorgalom. erő és jóllét kifejlődvén, még alkalmatosabbá tétethessék; nemkülönben azt, hogy a földesuraság iránt dicséretes buzgóságát, bárhogy minden időben bebizonyítani iparkodott, de országútban fekvésénél fogva, a közterhek tetemesb és gyakoribb volta miatt, az úri szolgálatok pontos teljesítésében akadályoztatván, ő méltóságuk gazdálkodása előmozdítására czélirányosan nem fordítódhattak: mindezekért, kiváltképpen pedig azért, mivel ő méltóságuk többrendbeli, ezen város birtokánál örököseikre nézve hasznosabb javításokat, szerzeményeket és várandó igazaiknak visszaváltását tenni törekednének.

A fentemlített város községét és ezáltal ezen város lakosait, azoknak mindkét nemen levő és leendő örököseit, minden nékiek azon és azokon eddig volt tulajdonosságuk, törvényhatóságuk, vagy akármi névvel nevezhető, vagy személyeikre, akár külső, akár belső telkeikre nézve eddig volt igazuk, földesúri jussaik gyakorlata és érdeklése alól, most és mindörökre kiveszik, mentté teszik és kiszabadítják; egyszersmind azon város községének, nemes és nem nemes lakosainak, mint már a fentírt módon a földesúri törvényhatóság és birtok alól teljesen kimentetteknek és kiszabadíttattaknak, egész általános birtokosi igazaikat, melyekkel írt Szentes városában és ahhoz kétségtelen és kitetsző határok között kapcsolt pusztákban, szóval annak egész mostani határában bírtak, jelesen: külső és belső telkeket, akár maguknak a lakosoknak, akár ő méltóságuknak, akár a tekintetes nemes vármegyének épületjei legyenek rajta, úgyszintén azoknak jövedelmeit, szóval akármiféle és minden kiváltságaikat, királyi, nemesi telki és határbeli haszonvételeiket, akármiféle névvel nevezhető épületjeiket, javaikat, korcsmákat, mészárszékeket, boltokat, malmokat — a mostani gyakorlat szerint. — Méltóságos gr. Károlyi István úr ő nagysága földesúri jussát a csongrádi részre fennhagyva, sör- és pálinkafőzést, mérést, úgy salétromfőzést, tégla- és cserépégetést, szántó, mívelt és míveletlen földeket, réteket, nádlókat, kaszálókat, úgy a legelőt is, ide nem értvén mindazonáltal:

a) A kis-királysági és hegyesi, eddig is magányosan bírt pusztáit az uradalomnak.

b) Azon 11 200, azaz tizenegyezerkétszáz — 1100 nsz. ölével számítandó holdakat, melyek a legelő tárgyában is a méltóságos uraság és városi közönség között fennforgó kérdéseknek s mindennemű akármi névvel nevezhető viszonyos követeléseiknek megszüntetésére, a földesúri mostani gyakorlatú legeltetés igaza elkülönözése, ekként örökös, végső eltörlésére, e jelen örök valló-levél törvényes jelentése, hitelesítése bevallásakor és minden úri jussok, igazak és javaknak a város közönsége birtokába, tettleges és jeles általadása alkalmával, egyszersmind ezen város határában fekvő királysági közlegelőből, ennek a szénási puszta és szarvasi határok érintésében és folytában nyúló oldalán egy tagban, az e részben a legelő iránt költ külön szerződés tartalma szerint, ő méltóságuk részükre, kétségbehozhatlanul, kivágandók.

c) Valamint szintén ezen tagban és menetel szerint, ugyan Királyságon, méltóságos gróf István ő nagyságának szent-Lászlói majorság földje helyett, annak hiteles felmérési terjedtsége mennyiségében, örökös, másíthatlan csereképen adandó másfélannyi számú holdakat. - Ezen cserére nézve különösen kiköttetvén még az is, hogy az általadásig bevett akárminemű magnak termése az uradalmat fogja illetni, a kaszálás pedig csak azon esetre fog az uradalom által még Szt.-Lászlón teljesíttetni, ha a cserebeli általadás, a 6-ik pontban előadott ok miatt, a jövő márczius gégéig sem eszközöltethetnék.

d) Nemkülönben méltóságos gróf Lajos ő nagysága szabad birtokára ezennel a városi községgel másíthatlanul elcserélt Bökény nevű pusztája helyett, annak férősége számával egyenlő terjedtségben, ugyancsak Királyságon és az előbbiekkel egy tag és menetelben kiadandó és elkülönözendő legelőföldeket.

Továbbá a szőlőket, szőlős és veteményes kerteket, erdőket, füzeseket, cserőket, vizeket, vízárkokat, halastavakat és halászatokat a Tisza folyónak közepéig az innenső partról véve; vadászat és madarászat jussát és más egyéb mindeneket, melyek vagy a törvényből folynak, vagy kiváltságaikból erednek és fentnevezett Szentes városára nézve, vagy boldogult őseik, vagy maguk által szereztettek, avagy ősi s egyéb újabb szokásból földesúri gyakorlásaikra tartoznak, a vásárokkal, a patronátusi jussal, melyet azonban a róm. kath. ecclésia azért f'og gyakorolhatni, mivel az ezzel járó terheket, az alább előforduló summáért önként elvállalta és magát kötelezte. A böldi révvel és a kurczai vámmal, a mostani gyakorlat szerinti vámszedés jussával, az ezekhez tartozó épületekkel, a hídnak alkalmas helyen szabadon építhetésével, úgy mind azáltal, hogy a közönség a csongrádi részen, a hídfő letételén s a vámszedésen kívül, ott semminemű földbirtokosi jusst magának ne tulajdoníthasson; és így minden jussaik és igazaikkal örökre engedik, eladják, által teszik és ruházzák; semmi jusst, vagy igazat és annak tulajdonosságát, avagy birtokolhatását sem maguk, sem maradékaikra nézve fenn nem tartván. Mely uradalmi átengedett jussokért mindennemű országos, úgymint: felkelési, subsidionális, koronázási, országgyűlési és egyéb, akármi névvel nevezhető tulajdonosi birtokkal járó költséget az általvétel napjától a közönség fizesse.

2-or. A méltóságos grófok, földesúri törvényhatóságukat, az örök bevallás és átadás után megszüntetik; ezen tárgynál azonban semmi tekintetben szavatosságot és terhet magukra nem vállalván, annak bárminemű kimeneteléről felelni nem kívánnak.

3-or. Azon szerződések, melyek már valóságos használattal is megerősítve vannak és egyébiránt a község tulajdonosságának nem ártanak, a folyó haszonbér ideje leteltéig megtartandók, s e végre az ilyesekről kelt uradalmi szerződési levelek előmutattatván, ezennel a község, mint a bevallás idejéig engedményes f'őhaszonbérlőnek nevére kicserélendők lesznek. - A penziónátusokat — kik összesen hat sessió földet bírnak — minden további következtetés nélkül, a község önként, egy sessiótól évenként általuk fizetendő 90, azaz kilenczven ezüst forint haszonbér mellett, tanyáik és földjeiknek holtuk napjáig való haszonvételében hagyja: - halálukkal, vagy férjhezmenetükkor pedig (e mai naptól nem szaporítható, s a kérdések elhárítására haladék nélkül hitelesen összeírandó) épületeiknek akkoron megejtendő becsárát, örököseiknek, vagy hagyományosaiknak ki fogja fizetni.

4-er. A méltóságos eladó grófok a szavatosságot (evictio) a vevő község minden megtámadói, még tulajdon asszonyágon levő véreik ellen is, magukra és örököseikre nézve is felvállalják és azt letteképen teljesíteni magukat és örököseiket kötelezik.

5-ör. A vevő többször nevezett Szentes városa községe a fent írt módon történt felmentéséért, kiszabadíttatásáért, a földesúri jussok és jövedelmek és birtokok nékiek tett örök átadásáért, fent tisztelt eladó méltóságos gróf ő nagyságuknak 1357072, azaz egy millió háromszázötvenhétezer hetvenkét forint 47 krajcárokat, couventius ezüst pénzben, három darab ezüst huszast egy forintban értve, ezen felül 1000, azaz egy ezer darab cs. kir, szimpla aranyokat, nemkülönben a patronátusi épületek fenntartására megkívántató tőke summa fejében 6630, azaz hatezer hatszázharminc forintot ezüst pénzben, a cath. ecclesia részére lefizetni magát kötelezi. — Az uradalomnak járó fizetés iránt, a következő feltételek határoztatván:

a) Ezen örök valló levélnek aláírása és kölcsönös kicserélése alkalmával, birtoklás valósítására 30 000, azaz harmincezer ezüst forintokat.

b) Folyó 1836-ik évi június 1-ső napjára, ezen birtok valósítására fizetett 30 000 forintok beszámításával, az eladási summának kétharmad részét, vagyis 903215, azaz kilenczszázháromezer kétszáztizenöt forint 11 13  krt és az ezer darab aranyat.

c) 453857, azaz négyszázötvenháromezer nyolczszázötvenhét forint 35 2/3 krt az 1837-ik év január hónap 1-ső napjára, - mely napig a közönség kamatot nem fog fizetni, - ezen fizetési határnapokat úgy értvén, hogy ha a vevő község azoknál előbb is 50 000, azaz ötvenezer frt-nyi, vagy azt haladó summát lefizetni akarna, jelentése után 15 nap alatt, a méltóságos grófok pesti pénztárába, azon fizetés mindenkor hátráltatás nélkül bevétessék és mint a többi fizetések, ő méltóságuk nevére nyugtattassék.

6-or. Hogyha a vevő község a fent kitett kétharmad rész eladási summát a határozott időre. vagy elébb is leteszi, — feltévén, hogy addig a legelő elkülönözése iránt kötött külön szerződés, a legfelsőbb helyekről helyben hagyva, visszaérkezik (ami nélkül az egész szerződés erejét vesztvén, megsemmisül, mely nem várt esetben a birtoklás valósítására lefizetett 30 000 frt három perczentes kamattal, az időközben fizetendő summák pedig a maguk mennyiségükben, kamat nélkül visszafizetendők lesznek) — kötelezik magukat az eladó méltóságos grófok, ezen örök eladási kötésnek hiteles helyen leendő jelesítésére, e felett az örök vallásnak megtételére ; annak végződésével minden, a fentebb előszámlált birtokoknak, a vevő községnek örökös bevallási igazzal és jussal általadására s kezeikből kibocsájtására az első pont alatti b) feltétel értelme szerint. Ellenben ha ezen fizetés a község részéről elmulasztatnék, a jelen és legelő elkülönözési szerződés azonnal megszűnik.

7-er. A közönségnek az uradalom ellen tett mindennemű panaszai, csak az örök birtokba lépés által szűnnek és semmisíttetnek meg örökre.

8-or. Valamint addig, mígnem a 6-ik pont szerint megejtendő bevallás végrehajtatik, a vevő község, a vele eziránt kötött ideigleni haszonbérlő szerződés erejével reá ruházott birtokokat, jussokat és jövedelmeket, csupán haszonvétel gyanánt használhatja, úgy a bevallás megtételével ezen haszonbérlő állás megszűnik.

9-er. Ha netalán véletlen, el nem hárítható akadály miatt, 1837-ik évi január első napjára kötelezett egyharmad rész fizetéssel, a község 1837. évi május 1-ső napjáig, mint ebbeli kötelezése végső határáig hátramaradna, 1837. évi január hó 1-ső napjától kezdve: száztól 5 frt kamat fizetéssel tartozni fog; amikorra, ha kőtelezett fizetését nem teljesítené, s e végett törvényes kényszerítés alá esnék, ugyanazon község magát legrövidebb utú elmarasztalásnak és ítélet végrehajtásának, közösen választandó bíróság (compromissum judícium) előtt alája veti; kifogásokról, törvényes orvoslásokról, birtokon belőli feljebbvitelről, ellenzésről fejenként és közönségesen ezennel előre lemond. - Mely tartozásának nagyobb bátorságára, valamint az egyes lakosok mindennémű vagyonaikat szabad választás szerint, prospeciali hypotheca in solidum lekötik, úgy mindennémű királyi haszonvételek, ezúttal megvett, vagy cserébe kapott földek és épületek szabad választás szerint, specialis hypothecaul, a közönség által leköttetnek, úgy, hogy mindezekre nézve a fentebbi bíróság a végrehajtást árverés utján, a szükséghez képest, a becsű summa értékén alól is végrehajthassa; az innen származó mindennémű költségeket a közönség tartozván viselni. Ezen kötelezéshez hozzájárul még az is, hogy az uradalom e jelen szerződést az utolsó harmadrész nem fizetése esetében, a nemes vármegyén előre fogja jegyeztetni.

10-er. Méltóságos eladó gróf ő nagyságuk abban is megegyeznek, hogy az egész vételi summa letételével, de nem elébb, a vevő község ezen örök bevallás felől kegyelmes királyi helybenhagyás és megerősítésért folyamodhassék és azt nyerhessen, és magát ily helybenhagyás mellett,
- nem állhatván abban ellent ő méltóságuknak ellenzése s ellentmondása,
- birtokba jelesen beállíttathassa s beigtathassa.

Mely előrebocsátott feltételeket mi is alulírtak, mint vevő Szentes város képviselői és egyes lakosai, háladó szívvel elfogadjuk és úgy magunkat, mint egész községünket azok pontos betöltésére kötelezzük. Ezeknek hitelére, örökös erejére, e jelen felszabadító és vétel levelet, három példányban kezünk aláírása, magunk s a vevő község szokott pecsétjével, a törvényes bizonyság előtt megerősítettük.

Kelt Szentesen, Boldogasszony-hava 10. napján, 1836-ik esztendőben. — Brünek József m. k. jószági director, mint ő fölsége előtt mlt. gr. Károlyi István ő nagys. által 1835. nov. 18-án felvallott teljes hatalmú kékviselője (P. H.) Nagy Károly m. k. mlt gr. Károlyi Lajos 1835-ik évi 25. deczember a nádori ítélőmester előtt felvallott törvényes meghatalmazottja (P. H.) Pokomándy Gábor m. k. urad. inspector, mint mlt. gr. Károlyi Lajos 1835-ik évi 25. deczember a nádori ítélőmester előtt felvallott törvényes meghatalmazottja (P. H.) Flech Kár oly m. k. jószági director. mint mélt. gróf Károlyi György 1835. 25. dec. a nádori ítélőmester előtt felvallott törv. meghatalmazottja (P. H.) Bártfay László m. k. fiskális, min t mélt. gr. Károlyi György 1835. dec. 25-én a nádori ítélőmester előtt felvallott törvényes meghatalmazottja

(P. H.) Szentes mezővárosának bírái, tanácsa és községe (P. H.) Ord bíró Lakos András m. k., esküdt bíró Négyesi Péter m. k., esküdt Kovács István m. k., esküdt Lakos Mihály m. k., esküdt Nagy János m. k., esküdt Soós József m. k., esküdt Páll József m. k., esküdt Piti József m k., esküdt Dömsödi József m. k., esküdt Berényi Péter m. k., esküdt Nyíri Mihály m. k., esküdt Pataki András m. k., esküdt Kunos János m. k., esküdt Szabó István m k., adószedő Kovács Pál m. k., Sebők Sámuel m. k., Kogler János m. k., Cs. kir. postamester Werner Mihály m. k., Pacher János m. k., N. Dózsa András m. k. stb. - Előttem és általam Boros Sámuel m. k. város hites jegyzője, Imre János m. k. városi hites jegyző.

Alábbírtak hiteles bizonyságot teszünk a felől, hogy valamint a feljebb megnevezettek, rész szerint neveik aláírását, rész szerint keresztvonásaikat, előttünk és tekintve általunk tették, úgy a jelen örök vallólevél valósítására kikötött harmincezer forintok is pengőben, ugyan e mai alulirt napon és helyen, szinte jelenlétünkben olvastattak le légyen, az eladó mélt. grófok ő nagyságuk részére, a mint ugyan e folyó esztendei most múlt január 31-ről kelt külön nyugtatványnyal is elismértetett. Szentesen, Böjtelő hava 1-ső napján, 1836-ik esztendőben. Müller Ignácz m. k. főszolgabíró (P. H.) és Beliczay Pál m. k. esküdt. (P. H.)

Szentes város közönsége és a Károlyi grófok között létrejött örökváltsági szerződés (1836. január 10.) A szerződés eredeti példánya a Szentesi Levéltárban található.