U - lexikon : Utcanévadási szokások az Alföldön a XIX. sz. közepén |
Utcanévadási szokások az Alföldön a XIX. sz. közepén
Báró Harruckern utca részlete ma Ady Endre utca
Az első hivatalos utcanévlajstromokat az 1850-es magyarországi népszámlálásnak köszönhetjük országszerte. A Bach-rendszer bürokratikus államgépezetének első jelentős megnyilvánulásaként tanácsnokokat küldtek ki az utcalajstromok elkészítése céljából. Feladatuk valószínűleg mindenütt az lehetett, amit a Békés-Csanád megyei császári és királyi törvényszék elnökének utasítása tartalmazott, vagyis: „…a már meglevő utcaneveket össze kell írni, a név nélkülieket el kell keresztelni, a nem megfelelőeket meg kell változtatni”.
A tizedekre való felosztás az 1700-as évek második felében már országszerte általános lehetett, s ez a közigazgatási egység a következő évszázadban is megmaradt. Szentesen 1903-tól tértek át a tizedekről a kerületekre.
Szentes utcaneveinek jellegzetes vonásai az 1857-es és 1861-es dokumentumok alapján
Szentes földrajzi helyzetéből kell kiindulnunk, ha meg akarjuk válaszolni azt a kérdést, hogy miért a földrajzi névi előtagú utcaneveknek jutott a főszerep ebben a névanyagban. Ugyanis a 71 névből 18 tartozik ide, és ez csaknem a nevek negyedét jelenti. „A folyók szabályozása előtt Szentes különösen ki volt szolgáltatva a Tisza és a határbeli folyók, patakok, erek vízjárásainak — írja ZSÍROS KATALIN Szentes földrajzi nevei című tanulmányában. Majd így folytatja: „Idős emberek szájából nemegyszer hallottam, akik őseik elbeszélései szerint adták tovább, hogy régen, a szabályozás előtt, árvíz idején összeszakadt a Tisza a Kurcával, és mindenütt sík víz volt, ameddig a szem ellátott”. BARTA LÁSZLÓ szerint a mai főutca helyén egykor mocsár volt, s ez nem csupán a két városrészt (ahogyan a szentesiek a latin eredetű „pars” szót magyarosították: „párt”-ot), tehát az Alsó- és Felsőpártot választotta el, hanem vallási és nyelvjárási határt is jelentett (a felsőpártiak voltak a kálvinista őslakosok, az alsópártiak a betelepült katolikusok). A vizek: A Kurca, a Kiság, Nagyág, Kisér, Nagyér, Görgős erek, Kisvölgy, Nagyvölgy, Bürkös, Örvény, meghatározták a névválasztást az utcák esetében is. Ezekhez viszonyították a házsorok, utcák elhelyezkedését. Erről az ingoványos talajú belterületről nehéz lehetett kijutni a szomszédos városokba, településekre, de még a határba is. Ezt jól mutatja az a tény is, hogy ilyen jellegű utcanév mindössze kettő akad a 18 között: a Vásárhelyi utca és a Gógány sor. A többi 16 név alapjául mindössze 6 földrajzi jellegű szó szolgál: 1 tulajdonnév, a Görgős, a többi köznév, ér, ág, völgy vagy ezek tulajdonnevesült változata a kis-, nagy- előtag vagy a -part utótag hozzáadásával, például Görgős utca, Nagyvölgyparti utca, Kiság utca, Nagyág köz, Nagyág utca.
A második legnépesebb csoport létesítményekről kapta a nevét. 13 név tartozik ide, ez 18%. Itt is a szokásos épületek szerepelnek: templom, iskola, posta, serkocsma, temető, piac, vásár. Az alsó-, felső-, kis-, nagy- jelzős változatok, illetve a különböző földrajzi köznévi utótagok segítségével csaknem duplájára bővült ezeknek a neveknek a száma: például Vásár tér, Vásár utca, Nagyvásár zug, Kisvásár zug; Alsópiarc utca, Felsőpiarc utca, Kisposta utca, Nagyposta utca.
A többi csoport jóval kevesebb, 4–7 névből áll.
Természeti jelenségekre utal a felhő, amely három névnek is előtagja (utca, köz, zug utótaggal), a csillag, a hajnal és a szél. Az állatvilágból hat lett névadó: a galamb két utcában is kedvelt lehetett, a holló, a szarka. A bogár és a kígyó tartozik még ide. A növények között a Zöldfa vezet, két változatban is megtalálható. „Egyéb” kategóriába sorolható a Kép utca, Kormány utca (talán a hajózással függ össze, hiszen a Kurcán kikötő is volt, fontos víziútnak számított, rajta, majd a Körösön Nagyváradig lehetett hajózni).
Az Angyal és a Béke utca elnevezését a temető közelsége ihlette.
Még két olyan csoport van, amelyek ma már szétválaszthatatlanul összefonódtak: a személynévi és a foglalkozásnévi eredetűeké. Valószínűleg személynévi eredetű a Dóci, Lakos, Keresztes köz neve, ám a Pintér, Korsós, Kertész utca első eleméről is nehéz lenne ma már megmondani, hogy melyik csoportban van a helyük.
Nincs ilyen gondunk a Széchenyi liget és a Széchenyi út besorolásával, mely két nevet Széchenyi István halálhírére adta a városi választmány 1860-ban. Ezek tehát hivatalosan adott nevek.
Említésre méltó az is, hogy az országosan gyakori Úri utcá-nak Szentesen párja is van: Polgár köz.
Ha az utótagokat vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy talán az átlagosnál gazdagabb a repertoár. Igaz, itt is az utca utótag vezet: 41 névben szerepel, de a 17 köz, 5 zug, 4 sor, 2 tér és a mesterséges névadással keletkezett 1 liget és 1 út segít meggyőzni bennünket arról, hogy nem is volt olyan „szegény” Szentes névteremtő fantáziája, mint ahogyan az előtagok vizsgálata alapján látszik. Mert az tagadhatatlan, hogy mivel az elő- és utótag 37 esetben variálódik, az alapalakot tekintve szinte felére csökken a szentesi névanyag. Kárpótolhat viszont ezért a sok homogén névbokor. Az utcanevek viszonylag kis számát az egyik ősi ellenséggel: az árvízzel magyarázhatjuk. Egy krónika szerint az 1816-os árvíz a város negyedrészét romba döntötte. De a másik ősi ellenség, a „vörös kakas”, a tűz sem volt kíméletesebb.
Ám amivel sem a tűz, sem a víz nem bírt, elbírt egy-egy városi tanácsnok vagy bizottság. A szentesi 1903-as hivatalos „utcakeresztelésnek” sok természetes keletkezésű utcanév esett áldozatul. A névadással foglalkozó bizottság arról panaszkodott, hogy kénytelen szinte minden utcának új nevet adni: „Mert az itt-ott közismertnek mutatkozó elnevezés annyira együgyű és útszéli, hogy azt némi szépészeti érzékkel megtűrni lehetetlen” — idézi ZSÍROS KATALIN a bizottság szavait. [1]
Az oldalon felhasznált források
Irodalom:
[1] Erdélyi Erzsébet, Utcanévadási szokások az Alföldön a XIX. sz. közepén
(nevarchivum.klte.hu/nevarchivum/konyvtar/helynev/.../erdelyi.doc)
Kép:
báró Harruckern utca - képeslaprészlet - forrás: internet
|