A tér elnevezése az évek során

1828. Vásárszél. Ez a mai Koszta József utca déli házsora.
1830. Vásárállás.
1838. A Vásár álláson. A vásár környékén belől.
1861. Vásár tér. Beépítéséig, 1962-ig Szentes vásártere volt. A város 1730-ban három országos vásár tertására kapott engedélyt III. Károlytól, majd V. Ferdinándtól 1847-ben megkapta a privilégiumot a negyedikre is.
1906. Rákóczi tér. II. Rákóczi Ferenc  Erdély fejedelem, a magyarországi szövetkezett rendek vezérlő fejedelme, a Habsburgok elleni kuruc szabadságharc vezére. Amikor Rákóczi Ferenc hamvait hazahozták teret neveztek el róla.
1932. Apponyí tér. Apponyi Albert, gróf,  a dualizmus és az ellenforradalmi rendszer korának jelentős kozervatív politikusa. Nagybirtokos, miniszter, az MTA tagja. Vezető diplomataként Trianon revíziojáért küzdött.
1948. Marx tér. Marx Károly  Engels Frigyessel együtt a tudományos szocializmus, az új politikai gazdaságtan, a dialektikus és történelmi materializmus megteremtője, a nemzetközi munkásmozgalom vezetője. A teret az 1960-70-es években beépítették. Déli rásze a Koszta József utca. ^[1]
1991. Apponyi tér. A teret újra Apponyi Albertről nevezik el

LEXIKON

Apponyi Albert, gróf (Bécs, 1846 – Genf, 1933) politikus, miniszter, nagybirtokos, az MTA tagja.

Bécsben született, 1846. május 29-én. Apponyi György gróf és nagymihályi Sztáray Júlia grófnő második gyermekeként. A jezsuiták kalksburgi (alsó-ausztriai) intézetében nevelkedett 1863-ig, azután Pesten és Bécsben jogot hallgatott. Tanulmányai befejezte után az akkori idők szokásához képest hosszabb ideig (1868–70) külföldön tartózkodott, főként Németországban, Angliában és Franciaországban. Franciaországban a royalista arisztokrata társaságba volt bejáratos. A francia arisztokraták közül kivált Montalembert gróf volt rá nagy hatással.  ^[2]  TOVÁBB>>>

Karl Marx – Marx Károly (Trier, 1818, - London,1883) filozófus, szociológus, közgazdász.

Filozófiájában először a baloldali hegelianizmus követője, majd miután megismerkedett Feuerbach nézeteivel, megalkotta a materialista dialektikát. Alaptétele, hogy az ember gondolkodását valóságos létviszonyai határozzák meg. Bölcselete középpontjában az ön- és világteremtő ember áll, akinek a valósághoz való viszonyát az egyetemes praxis jellemzi. Az emberi lényeg a történelem során többnyire elidegenedett formában valósult meg, ezért van szükség egy ezt megszüntető társadalom, a kommunizmus megte­remtésére. A kommunizmus lényegében a szabad emberi erőkifejtés birodal­ma, amely öncél. ^[3] TOVÁBB>>>


II. Rákóczi Ferenc (Borsi, 1676 —  Rodostó, 1735) a Rákóczi-szabadságharc vezetője, Magyarország vezérlő fejedelme, erdélyi fejedelem.

1693-tól Bécsben élt, majd egy éves itáliai utazást tett. 1694-ben feleségül vette Sarolta-Amália hesseni hercegnőt. Két gyermekük született József és György. Magyarországon telepedtek le, Sáros vármegye főispánja lett. Megdöbbenve tapasztalta a lakosság nyomorát. A hegyaljai felkelés leverése után a francia királyhoz, XIV. Lajoshoz, a Napkirályhoz fordult segítségül. ^[4] TOVÁBB>>> 
 

Az oldalon felhasznált források

Irodalom:
[1] Barta László – Páhi Ferenc: Szentes utcanevei; Csongrád megyei könyvtári füzetek 12. Szeged 1980. (118.  oldal)
[2] http://hu.wikipedia.org/wiki/Apponyi_Albert
[3] http://www.enc.hu/enc.htm
[4] http://nimrod-mohacs.neobase.hu

Térkép:
https://maps.google.hu

Kép:
© Lantos Imre - Apponyi tér
Apponyi Albert arcképe - forrás: internet
Marx Károly arcképe - forrás: internet
II. Rákóczi Ferenc arcképe - forrás: internet