Árpád fejedelem (845 k. - 907)

Álmos fia, a honfoglaló magyarság fejedelme, a törzsszövetség nevét adó Magyar törzs vezére. Az 1301-ig uralkodó Árpád-ház őse. A honfoglalás első szakaszában valószínűleg a nomád kettős királyságban Kurszán kende mellett a gyula tisztét viselte, amely a tényleges hatalom birtoklását jelentette, s mint hadvezér, 895-ben a vereckei hágón át benyomult a Kárpát-medencébe, ami a honfoglalás kezdete volt. A kende méltóságot ennek székhelyével együtt csak Kurszán halála (904) után ragadta magához. Öt fiáról (Levente, Tarhos, Üllő, Jutas és Zolta) tudunk. Az Óbudára folyó patakmeder forrása fölé temették el, ahol kereszténnyé lett utódai a Fehéregyháza nevű templomot építették. – Irod. Györffy György: Kurszán és Kurszán vára (Tanulmányok a magyar állam eredetéről, Bp., 1960). ^[1]

 

Az oldalon felhasznált források