Készült: 2005.
Anyaga: Márvány
Az emléktábla szövege:

ITT LAKOTT
ÉLETE UTOLSÓ SZAKASZÁBAN
SZENYÉRI DÁNIEL
/ 1885 - 1969 /
TEKERŐS.
A NÉPMŰVÉSZET MESTERE.
2005.

Elhelyezkedése: Ady Endre utca 32.
 

LEXIKON

Szenyéri Dániel (Szentes, 1885 - Szentes, 1969) tekerős

Szülei Szenyéri János (1841-1920) és Fazekas Anna (1845-1905) 1869-ben kötöttek házasságot. Házasságukból 6 gyermek született: közülük csak az első és az utolsó érte meg a felnőttkort. Sára és Dániel. 14 év különbség volt a két gyerek között. Szenyéri János 1905-ben magára maradt, mert felesége 60 éves korában meghalt. Szenyéri Dániel ekkor már kubikosként dolgozott: Út-, vasút-, hídépítésen, ármentesítésen és csatornázáson. A tehetsége már iskolás korában megmutatkozott. A központi, református nagyiskolába járt (ma Kiss Bálint Református Általános Iskola). Papp Antal tanító felajánlotta, hogy papot nevelnek belőle. [1] TOVÁBB>>>

Tekerősök Szentesen

A magyar népzenekutatás hőskorában már felfigyeltek a tekerőre. Bartók Béla 1906-ban gyűjtött tekerőmuzsikát Szentesen. Kodály Zoltán így ír a hangszerről 1943-ban.  „Nálunk már csak Szentesen van nyoma. Az utolsó 1907 táján készült, mestere, Szenyéri János azóta elhalt. De fia, Dániel  ma is él, játszik és készít. A Rádió és a Néprajzi Múzeum gramofonfelvételeihez is sikerült még tekerőst kapni 1939-ben.” (Ez az a bizonyos „Pátria” gyűjtés, ahol hallható két tekerős. Balla István és Kiss József, valamint egy citerás, énekes, Maszlag Józsefné Mecs Balogh Mária, aki mellesleg tekerőzni is tudott.) Kodály Tanár Úr írására szerencsére a későbbi gyűjtések fényesen rácáfoltak, hiszen csak a Pátria gyűjtések során közel negyven tekerős bukkant fel Szentes környékéről. ^[2] TOVÁBB>>>

Az oldalon felhasznált források

Irodalom:
[1] http://www.szentesinfo.hu/cd/helyismeret/zene/html/oldal4.htm
[2] http://www.szerenyi.hu/nepzene_kutatas.htm

Térkép:
https://maps.google.hu

Kép:
© Lantos Imre - Szenyéri Dániel háza
Szenyéri Dániel arcképe - forrás: internet
Szentesi zenekar - forrás: internet