Szlei Szenyri Jnos (1841-1920) s Fazekas Anna (1845-1905) 1869-ben ktttek hzassgot. Hzassgukbl 6 gyermek szletett: kzlk csak az els s az utols rte meg a felnttkort. Sra s Dniel. 14 v klnbsg volt a kt gyerek kztt. Szenyri Jnos 1905-ben magra maradt, mert felesge 60 ves korban meghalt. Szenyri Dniel ekkor mr kubikosknt dolgozott: t-, vast-, hdptsen, rmentestsen s csatornzson. A tehetsge mr iskols korban megmutatkozott. A kzponti, reformtus nagyiskolba jrt (ma Kiss Blint Reformtus ltalnos Iskola). Papp Antal tant felajnlotta, hogy papot nevelnek belle. [1] TOVBB>>>
Tekersk Szentesen
A magyar npzenekutats hskorban mr felfigyeltek a tekerre. Bartk Bla 1906-ban gyjttt tekermuzsikt Szentesen. Kodly Zoltn gy r a hangszerrl 1943-ban. „Nlunk mr csak Szentesen van nyoma. Az utols 1907 tjn kszlt, mestere, Szenyri Jnos azta elhalt. De fia, Dniel ma is l, jtszik s kszt. A Rdi s a Nprajzi Mzeum gramofonfelvteleihez is sikerlt mg tekerst kapni 1939-ben.” (Ez az a bizonyos „Ptria” gyjts, ahol hallhat kt tekers. Balla Istvn s Kiss Jzsef, valamint egy citers, nekes, Maszlag Jzsefn Mecs Balogh Mria, aki mellesleg tekerzni is tudott.) Kodly Tanr r rsra szerencsre a ksbbi gyjtsek fnyesen rcfoltak, hiszen csak a Ptria gyjtsek sorn kzel negyven tekers bukkant fel Szentes krnykrl. [2]TOVBB>>>