Fertő egykori vizeinek nyugati partján emelkedik. Nevét a legenda szerinta a rajta termett piponya nevű fűről kapta. A régészeti topográfiai terepbejárások során felszínén őskori, szarmata és középkori edénytöredékeket gyűjtöttek. Eredetileg az egész halmot gyep borította majd a területet szántóként hasznosították 1992-ig.

Ma a halom derekáig ér föl az eke, többi részét gyomos, visszaújuló gyep borítja. Csúcsán háromszögelési betonpont van. Tőle északra gyep, keletre és délre szántóföld, nyugatra dűlőút és csatorna húzódik, ez utóbbi a halom szélébe is belevág. ^[1]

LEXIKON

Határrészek - Fertő

A fertői határrész a várostól keletre található, a fábiáni és az orosházi út közti területen. Területét a Lapistó, Nagynyomás és Derekegyházi oldal határolja.

FERTŐ eredeti jelentése 'fetrengő, fürdőhely' volt, elsősorban állatok (disznó, bivaly stb.) számára. Ebből jött létre a mocsaras hely, ingovány, láp. Fertő határrésze a mai napig sokat megörzött eredetiségéből: ma is legelők, nádasok, halastavak tarkítják felszínét. ^[2] TOVÁBB>>>

Az oldalon felhasznált források

Irodalom:
[1] Bede Ádám, Szentes halmai - Szentes 2008
[2] Zsíros Katalin: Szentes földrajzi nevei, Szentes 1990.

Térkép:
https://maps.google.hu

Kép:
© Maczelkáné Rónyai Julianna - Piponya-halom
© Lantos Imre - Halastó a fertői határrészen