�desapja, Poll�k S�ndor a v�ros f�orvosak�nt az 1873-as koleraj�rv�ny megf�kez�s�n dolgozott, ami�rt megyei f�orvoss� nevezt�k ki; k�zrem�k�d�tt a Szentesi K�rh�z megalap�t�s�ban. Poll�k Antal tanulm�nyait Szentesen kezdte, majd a grazi kereskedelmi �s ipari akad�mi�n folytatta. Ezt k�vet�en gabonakeresked�ssel kezdett foglalkozni. Munk�ja mellett, kedvtel�sk�nt, rendszeresen folytatott optikai, elektrotechnikai �s vegy�szeti k�s�rleteket, illetve saj�t k�sz�t�s� t�vcs�v�vel csillag�szati megfigyel�seket v�gzett.

1895-ben k�sz�tette el teleautogr�fnak nevezett k�pt�v�r�j�t. Ezt k�vet�en az Egyes�lt Villamoss�gi Rt-n�l fejlesztette tov�bb tal�lm�ny�t, Vir�g J�zsef m�rn�kkel k�z�sen. 1899-re elk�sz�tett�k a gyorst�v�r�t, mely �r�nk�nt 70 000 sz� tov�bb�t�s�ra volt alkalmas morzejelekkel. 1901-re tov�bbfejlesztett�k tal�lm�nyukat, mely �gy latin bet�s sz�veget tudott tov�bb�tani. 1903-ban - Vir�g hal�la ut�n - a Magyar Tudom�nyos Akad�mia Wehrmann-d�jjal t�ntette ki a feltal�l�kat. A gyorst�v�r� Magyarorsz�gon nem ker�lt bevezet�sre �s k�lf�ld�n is csak n�pszer�s�t� el�ad�sokat tartott. 1906-ban l�trehozott t�rsas�g fejl�d�s�t, a tal�lm�ny elterjeszt�s�t megakasztotta, majd v�gleg meghius�totta az els� vil�gh�bor� kit�r�se.

Olvasm�ny�lm�nye alapj�n kezdett el foglalkozni a k�p�tvitel lehet�s�geivel. Elgondol�s�nak l�nyege az volt, hogy a telefonmembr�nra er�s�tett t�k�rrel lehetne f�nyjeleket �tvinni egyik helyr�l a m�sikra. V�g�l nem k�peknek, hanem az �r�sjeleknek az �tviteli m�dj�t siker�lt megoldania – elvileg. A gyakorlati megval�s�t�shoz Vir�g J�zsef g�p�szm�rn�kkel sz�vetkezett. El�sz�r morze-jelek �tvitel�t oldott�k meg, m�gpedig �r�nk�nt 80-100 ezer sz� sebess�ggel – az addig el�rt sebess�g t�zszeres�vel.

A sikeres bemutat�k ut�n oly m�don fejlesztett�k tov�bb a berendez�st, hogy morze-jelek helyett foly��r�st lehetett vele tov�bb�tani. A gyakorlati alkalmaz�s sorozatos balszerencs�s esem�nyek – a finansz�roz� amerikai bank cs�dje, a feltal�l�-t�rs, Vir�g hal�la – miatt nem t�rt�nt meg. A magyar postaigazgat�s�g nem tartott ig�nyt az �j tal�lm�nyra, mivel az akkori k�r�lm�nyek k�z�tt ekkora �tviteli sebess�gre nem volt sz�ks�g.

Franciaorsz�gban Poll�k igazgat�s�val r�szv�nyt�rsas�g alakult a gyorst�v�r� bevezet�s�re. A kezdetben sikert�rt�netnek indul� kezdem�nyez�snek azonban az els� vil�gh�bor� vetett v�get: Poll�kot, mint ellens�ges �llam polg�r�t kiutas�tott�k, v�llalat�t felsz�molt�k.

A feltal�l� 1934-ben k�nyvet �rt �g�retes, de alkalmaz�sra nem ker�lt alkot�s�r�l. A k�sz�l�kkel el�rt inform�ci�-�tviteli sebess�get m�g f�l �vsz�zadig sehol sem tudt�k t�lsz�rnyalni, a nagy �tlet m�gis csak kuri�zumk�nt, nyomtat�sban – t�bbek k�z�tt a szabadalmi iratok lapjain – maradt fenn. ^[1]

Az oldalon felhaszn�lt forr�sok

Irodalom:
[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/Poll�k_Antal

K�p:
Poll�k Antal arck�pe - forr�s: internet