Kurca
A vidk ktharmad rszt hlzza be. A Kurca Csongrd alatt a Krsl ered majd tfolyik Szentes s Szegvr kzsg terletn nagyot kanyarogva. Mindszent fltt torkrollik a Tiszba. A Kurca hossza 40 km s szmos r torkollik bele. A vzrendszer csatorni 120 km hosszak.
A Kurca erei a kvetkezk:
Krgy 42 km,
Veker 40 km,
Kontra 6 km,
Ggny 4 km,
Tsi s Keskenyri csatorna 9 km,
Alsrti fcsatorna 8 km,
A Tisza szablyozsa eltt mg foly volt. A mlt id folyamn sok hasznot hajtott az ntzvz felhasznlsn kvl (amirt djat fizettek). Partjnak felsznig r tiszta vzbensok fle hal hemzsegett (ponty, keszeg, krsz, harcsa, csuka, csk stb.) A halszoknak j fogsuk volt hlval, varsval, st mert hlval is. Igaz meglehetsen drga brlrtert (5-6 kils pontyok 10-20 kg sly harcsk sem voltak ritka fogsok). Emellett szmos ms vizillat gazdagtotta vizt s partjt. Ilyen volt az akkor csemegeknt lvezett kecsekebka, rk. A budjrt pedig a pzsmapockot ztk. Madrvilga is sznes volt. A vadkacsn s a szrmn klnfle gzl madarak, st gmek s hattyk is megjelentek. Ezek kzl mutatba is alig ltni ma mr. A tmnytelen ndrt s gyknyrt rvrsi csata folyt s egy szlig j pnzrt elkelt.
Nvnyvilgbl a sulyom npeledelnek, csemegnek szmtott nyersen, fzve s stve. A Kurct olykor teljesen bebort bkalencst viszont kitn kacsa eledelknt szedtk, gyjtttk. Aki pedig kedvesnek,csaldjnak akart kedveskedni a szpsges fehr vizi-tndrrzst tpte ki terjedelmes levelei kzl s vitte haza. Partjain is hatalmas - kt hrom gyerek t nem lelhette - derek nyrfk s szorvnyos akcok sorakoztak. Ds legelit brbe kaszltk. Teht Kurca rgen aranyat rt.
Irodalom:
Dr. Szalva Pter: Szentes kertvros-kertvidk fejlesztsi irnyvonala (Szentes, 1990)
|