A szentesi kutatóbázis 1954. szeptemberében alakult Kertészeti Kutató Telep elnevezéssel, Derekegyháza székhellyel. 1956. október 1-el végleges helyükre, Szentes város Kurca partjára kerültek. ^[1]

Célja volt a Táj adottságainak, feltárása, a hagyományok ápolása, a tájfajták megmentése, új korszerű zöldségfajták nemesítése. Termesztéstechnológiák kidolgozása, szuperelit, elit vetőmag előállítása. Szaktanácsadással, rendezvények-, bemutatók-, szakmai ismertetések-, közlemények-, kiállítások megvalósításával a kertésznek, a szakmának tudományos, kulturális otthont termteni. Ezentúl a Szentesi Tájat exportbázissá fejleszteni. ^[2]

Különössen kedvező adotságot biztosítottak a táj mikroökológiai tényezői. Szentesen és környékén az évi napsütéses órák száma 2050-2200 óra, csapadékmennyiség 550-650 mm,átlagos hőmérséklet 10,5-11,5 ^oC között ingadozik. A relatív páratartalom ideális a legtöbb zöldségféle termesztéséhez. Alapvető szempont, hogy a földtörténet újkorában Pannontenger visszahúzódását követően a térségben a korábban kialakult törésvonalak mentén geotermikus energia (termálvíz) keletkezett. Szentesen összesen 24 termálkút működik, a Kutató állomás is rendelkezik eggyel. ^[3]

Induláskor szerényen 2,3 ha vályogtalajú kisérleti területen kezdődött meg a munka. Mellékhelyiségekből, ólakból, istállókból készült munkahelyiségekben. Primitív körülmények között, jórészt önfenntartással  kellett dolgozni. Gyors eredményre volt szükség, kevés ráfordítással. Az eredmények, (a fajta) a vetőmag előállítás növekedtével az elképzelés beigazolódott, a kertészek a kutatót elfogadták, elismerték, otthonuknak tekintették és fokozatossan fejlődhetett.

Eredményeik, már nemzetközi viszonylatban is számontartott színvonalas kutatóhellyé vált. Kutatásaik közül kiemelkedik több minősítésű zöldségfajta. Sikeres szakkönyvek, szakmai publikációk, a fajták termesztéstechnológiája, egyébb eljárások,- módszerek kimunkálása,- javítása, termesztésbe adása. Feltárta a táj adottságait, szaktanácsadással, javaslattal, gyakorlati bemutatókkal segítette a kertészeket, Szentes és Vidéke területi, termesztési kultúrális fejlesztését. Segítségével a Táj Szentes központi exportbázissá fejlődött. A Kutató pedig a Kertészek othonává, szakmai központá, a Táj kertészeti szellemi irányítójává alakult. ^[2]

Pillanatképek a Kertészeti Kutató Állomás munkájából

 

Az oldalon felhasznált források:

Irodalom.
[1] Dr. Szalva Pétr: A Vetőmag Vállalt Szentesi Kutató Állomás kétéves munkájának eredménye, nehézsége, fejlesztése. (Szentes, 1977) 1. oldal
[2] Dr. Szalva Péter: Szentes kertváros-kertvidék fejlesztési irányvonala. (Szentes, 1990.) 32-33.oldal
[3] Dr, Faragó László: Bemutatkozik a Vetőmag és Értékesítő Vállalat Kutató Állomása Szentes. (1982)

Fotó:
© Szalva Péter dr. - Primőr szentesi karalábé szüret
© Szalva Péter dr. - Pillanatképek a Kertészeti Kutató Állomás munkájából