Szentesen sz�letett. Tan�t� �desapj�t 1924-ben a Tan�csk�zt�rsas�g alatt j�tszott szerep��rt – �sszesen 28 havi rom�n �s magyar fogs�g ut�n – k�nyszernyugd�jazt�k, de mag�ntisztvisel�k�nt mindh�rom fi�t tan�ttatta. �ccseihez hasonl�an a szentesi Horv�th Mih�ly Re�lgimn�ziumban �retts�gizett. Tanulm�nyai befejez�se ut�n r�vid ideig �js�g�r� a Csongr�dmegyei H�rlapn�l, majd a sorkatonai szolg�lat ut�n, 1939. szeptemberben felvett�k a rend�rs�g �llom�ny�ba. Szolnokra osztott�k be, gyakornok, majd a tanfolyam elv�gz�se ut�n detekt�v lett. 1940-ben �thelyezt�k sz�l�v�ros�ba. Munk�ja sor�n a helyi politikai szervezetek megfigyel�s�vel is foglalkozott. A V�r�s Hadsereg 1944. okt�ber 8-i bevonul�sa ut�n jelentkezett a megsz�ll� hat�s�gokn�l, �s a szovjet v�rosparancsnok megb�zta a rend�rkapit�nyi feladatok ell�t�s�val. 1945. janu�rban kommunista kezdem�nyez�sre a nemzeti bizotts�g megk�s�relte elmozd�tani posztj�r�l. 1945. febru�rban igazolt�k. Ellen�llt a helyi MKP-szervezet politikai nyom�s�nak, ez�rt a szentesi kommunist�k – 1945 el�tt detekt�vk�nt n�h�nyukkal szemben elj�r�st folytatott – kezdem�nyez�s�re T�mpe Andr�s vid�ki f�kapit�ny �prilis v�g�n mint az elm�lt rendszer h�v�t lev�ltotta. Letart�ztatt�k – egyes forr�sok szerint megk�nozt�k –, majd m�jus 3-�n intern�lt�k. Szeptember 1-j�n a szegedi n�p�gy�szs�g ejtette az ellene felhozott v�dakat, de intern�l�s�t a Bel�gyminiszt�rium csak 1946. febru�rban sz�ntette meg. Szabadul�sa ut�n k�rh�zba vonult, ahol – m�g miel�tt az �gyben tov�bbi vizsg�latra sor ker�lhetett volna – n�gy mer�nyl� m�rcius 7-�n �jjel meggyilkolta. Az orsz�gos hat�s�gok r�szv�tel�vel – az iratok tan�s�ga szerint – elnagyoltan folytatott nyomoz�s idej�n a szentesi MKP-szervezet t�bb tagj�t (akik k�z�l n�h�nyan nemcsak politikailag, hanem szem�lyes bossz�v�gy miatt is szemben �lltak Lakossal) mint felt�telezett tettest �s felbujt�t felf�ggesztett�k, n�h�nyukat el�zetes letart�ztat�sba helyezt�k, de val�s�gos felel�ss�gre von�s Fut� Dezs� (FKgP) �s L�vay Zolt�n (Magyar Szabads�g P�rt) t�bb interpell�ci�ja ellen�re sem t�rt�nt, �s az 1948. �vi amnesztia sor�n az ellen�k folytatott az elj�r�st megsz�ntett�k. A t�nyek felt�r�s�ra csak 1989-ben ker�lhetett sor. ^[1]

LEXIKON

Kunst�r Csaba: R-g�rdist�k gyilkolt�k meg a szentesi rend�rkapit�nyt

Szentes egykori rend�rkapit�ny�t, Lakos J�zsefet 1946. m�rcius 7-�n a kommunista R-g�rda tagjai brut�lisan meggyilkolt�k a v�rosi k�rh�zban. Az elk�vet�k k�zkegyelmet kaptak - annak ellen�re, hogy a gyilkoss�g jelent�keny belpolitikai vihart kavart. Az �llambiztons�gi Szolg�latok T�rt�neti Lev�lt�r�ban l�v� dokumentumokb�l vil�gosan kit�nik, hogy a gyilkoss�got az egykori kommunista k�pvisel�, Dadi Imre parancs�ra hajtott�k v�gre, �s a mer�nyletr�l a rend�r�k is tudtak. A t�rt�net - b�r krimibe illik - j�l t�kr�zi haz�nk 20. sz�zadi t�rt�net�t. ^[2] TOV�BB>>>

Az oldalon felhaszn�lt forr�sok

Irodalom:
[1] http://www.rev.hu/sulinet45/szerviz/kislex/biograf/lakos.htm
[2] Kunst�r Csaba: R-g�rdist�k gyilkolt�k meg a szentesi rend�rkapit�nyt. 
(D�lvil�g 2009.08.01 (http://www.delmagyar.hu/szentes_hirek/r-gardistak_gyilkoltak_meg_a_szentesi_rendorkapitanyt/2109229/)

K�p:
Lakos J�zsef arck�pe - forr�s: internet
© Cs�nyin� Bali Emese - Lakos J�zsef s�rja r�szlet