1787. szeptember 16-�n sz�letett a J�szkun ker�lethez tartoz� T�rkeve mez�v�ros�ban. Sz�lei: Boros Mih�ly �s Endr�di Erzs�bet. A csal�d a miskolci �s papi Boros nemzets�gb�l eredeztette mag�t, amelynek c�meres nemeslevele 1606-ban kelt, �s Borsod v�rmegy�ben hirdett�k ki 1609-ben. Az anyai nagyapa T�rkeve f�b�r�ja; az apa 1788-1819 k�z�tt T�rkeve jegyz�je volt.

Als�bb iskol�it sz�l�v�ros�ban �s Nagyk�r�s�n v�gezte, majd 1805-ben joghallgat�nak iratkozott be a debreceni reform�tus koll�giumba. 1806-ban jelent meg el�sz�r Szentesen, a v�ros pr�baid�s �rnokk�nt alkalmazta, majd v�gleges�tette. 1816-t�l kisebb megszak�t�sokkal a v�ros jegyz�je.

Az �rb�res panaszok sz�ma egyre szaporodott, �s a gr�fokkal folytatand� t�rgyal�sokra a v�ros mindig Boros S�muelt k�ldte. Az uradalom vesz�lyes ellens�get l�tott benne, ez�rt �nk�nyesked�ssel �s anyagi term�szet� vissza�l�ssel v�dolt�k. A kir�lyi t�bla tiszt�zta, de � m�gis lemondott.

�jra 1834-ben fogadta el a megb�z�st, amikor a birtokos gazd�k n�pgy�l�se egyhang�lag meger�s�tette hivatal�ban azt k�v�nva, hogy "k�z�tt�k �ljen �s haljon".

Az �r�kv�lts�g�rt folytatott hossz� harcban Boros S�muel m�lt�k�ppen k�pviselte a v�rost. Az �gyek ir�ny�t�s�ban olyan jogi �s vitak�szs�get �rult el, amely �mulatba ejti a feud�lis jogokban j�rtas embereket. A sz�ks�gnek megfelel�en hol tiszta, hol egyszer� eszk�z�kkel vil�g�totta meg igaz�t, hol a jogi cs�r�s-csavar�s mesterek�nt �rtelmezte a hom�lyos �s zavaros �gyeket. De mindig a v�ros �rdek�ben. Ez�rt Boros S�muel jegyz� a szentesi polg�rok szem�ben az �r�kv�lts�g, vagyis a szabads�g atyja lett.

1837-ben emelkedett besz�dek ut�n k�zfelki�lt�ssal f�b�r�nak v�lasztj�k.

Tagja volt a Tisza-szab�lyoz�si T�rsulat v�lasztm�ny�nak, �s a fels� szakasz igazgat�jak�nt Sz�chenyi ir�ny�t�s�val megind�totta a foly�szab�lyoz�si munk�latokat (az itt dolgoz�k voltak az els� kubikusok). F�b�r�s�ga idej�n az enged�lyhez k�t�tt �p�tkez�s bevezet�s�vel a v�ros rendezettebb k�ls�t �lt�tt, fel�p�lt a Szent Anna-templom, valamint �t �jabb iskola. Megkezdte m�k�d�s�t a zeneegylet, a m�sodik gy�gyszert�r, �s felmer�lt a k�rh�z�p�t�s terve is. Vezet� szerepet v�llalt 1848/49-ben a forradalmi �talakul�s �s a fegyveres �nv�delmi harc szervez�s�ben �s ir�ny�t�s�ban. Kossuth Lajos alf�ldi toborz��tj�nak egyik �llom�sa Szentes volt. Gy�jt� hat�s� besz�det tartott, kihirdette a n�pf�lkel�st. Az �jszak�t Boros lak�s�n t�lt�tte. 1848. j�lius 16-�n a n�dor rendezett tan�cs� v�ross� nyilv�n�totta Szentest. 1849. janu�r 31-�n tartott tiszt�j�t�son "roppant t�bbs�ggel" Boros S�muelt polg�rmesterr� v�lasztott�k. A cs�sz�ri csapatok 1849 nyar�n bevonulnak Szentesre. Boros S�muelnek ugyan siker�lt elmenek�lnie, de szem�lye nem mer�lt feled�sbe. 1850 janu�rj�ban meg kellett volna jelennie a maga igazol�sa v�gett a hadit�rv�nysz�k el�tt. A felhozott v�dak alapj�n teljes vagyonelkobz�s mellett k�t�l �ltali hal�lra �t�lt�k, �m Ferenc J�zsef megkegyelmezett, a vizsg�lati fogs�g besz�m�t�s�val n�gy�vi v�rfogs�gra �t�lik.

Az 1861 tavasz�n �sszeh�vott orsz�ggy�l�sen k�vetnek v�lasztj�k. Az orsz�ggy�l�s r�vid �let�, augusztusban feloszlatj�k. Boros ism�t r�ker�l a megfigyel�s alatt tartottak list�j�ra. 1865-ben �jrakapacit�lj�k, de ekkor m�r kudarcot vall. Alig egy �vvel �li t�l a kudarcot, 1866. december 27-�n, 79 �ves kor�ban meghal. Eml�ke ir�nti tisztelet Szentesen t�retlen maradt, 1893 �sz�n �nnep�lyes keretek k�z�tt elhelyezt�k olajfestm�ny� arck�p�t a v�ros k�zgy�l�si term�ben.

Hal�l�nak 40. �vfordul�j�n utc�t neveztek el r�la. Eml�k�t �rzi �s �let�nek �ll�t eml�ket az a kiadv�ny, amely 1986-ban Boros S�muel c�men dr. Bartha L�szl� �s Lab�di Lajos toll�b�l l�tott napvil�got. Iskola kertj�ben n�vad� szobra �ll, Ol�h Szilveszter alkot�sa.

Eml�k�t �rzi m�g az a t�bla, amelyet az iskola �ll�tott lak�h�z�n, a mai Hajd� Lajos utca 1. sz�m alatt.          

Az oldalon felhaszn�lt forr�sok:

Irodalkom:
http://www.szentesinfo.hu/mozaik/2003/szemle/2003-12-27_boros-samuel.htm
http://www.szentesinfo.hu/mozaik/2004/3/borossamuel.htm

K�p:
Boros S�muel arck�pe - forr�s: internet