MA IS ÉLŐ HAGYOMÁNYOK
(Szerkesztői megjegyzés. A ma is élő hagyományok rész eredetileg nem tartozott a cikksorozathoz
úgygondoltuk, hogy érdemes e szép munkáknak a mai képviselőit is megemlíteni.)
 

Szentesen ma is többen foglalkoznak csipkeveréssel.  Munkályukkal rendszerssen találkozhatunk kiállításokok vásárokon.

Bodáné Nagy Judit  1954-ben született Szentesen. Kisgyermekként nagymamájától és édesanyjától tanulta a kézimunkázás több fajtáját, ezt a tudást azóta is bővíti. Otthona díszítésére és ajándékozásra készíti munkáit. Kézművessége hagyományokra épül. A hímzés- és a csipkekultúrán belül igazi kedvencei vannak: a sárközi bíborvég színes mintái, az angol madeira fehérsége tetszetős számára. Több darabot is készített ezekből. A népi konyhai feliratos falvédők mintáit -több mint 1500 darabot- gyűjtött és rendszerezett. Sikeres kiállítások őrzi ennek emlékét. A hagyományos vitrincsipke-terítőkön kívül megtanulta a frivolitás - hajócsipke- és a zsinórcsipke készítését.


 

Rupaszov Ferencné Hubert Margit, 1923-ban szentesen született.  Női szabó képesítése van. 1952/78 között Szentesen a Szabóipari Szövetkezet tagja volt. 1936/37-ben részt vett a szentesi városházán tartott csipkeverő tanfolyamon Mestere Csokonai Vitéz Etelka iparművész, a szentesi csipke tervezője, megalkotó ja. Kb. 600 műve található hazai és külföldi (Franciaország, Németország, Svájc, USA) magángyűjteményekben. A szentesi vertcsipke-készítés mellett saját M vezésű rajzminták alapján térítőket, gallérokat és képeket készít. Megrendelésre is dolgozik.

Szécsi Andrásné Doma Katalin , 1945-ben születt Szentesen. Kisiskolás korában a tanító nénitől tanulta meg a hímezést. Kis térítőket készített saját ötletei alapján. Később a család tagjainak, gyermekeinek kötött, hímezett. Felnőttként ismerte meg a hajós csipkét, a frivolitást. Egy szál vékony fonal és egy csontból készült kis hajócska szerszám segítségével, hurkolással készül a csipke. Parányi mintákból alakul ki a terítő, gallér, szélcsipke. Ez a technika kissé nehéz a ma emberének, mert rendkívüli türelmet, figyelmet, szorgalmat kíván, kitartó munkát igényel. Már kiállításokon is részt vett a csipkékkel Szentesen, Csongrádon, Szegeden. Ezt a technikát 2-3 éves munka után lehet széppé, gyönyörködtetővé tenni.

 

Török Istvánné Lakos Etelka   Szentesen születet 1921-ben.Polgári foglalkozása tisztviselő volt. 1936/37-ben részt vett a szentesi városházán tartott csipkeverő tanfolyamon. Mestere: Csokonai Vitéz Etelka iparművész, a szentesi csipke tervezője, megalkotója. 1977 óta foglalkozik rendszeresen csipkeveréssel" 1987-ben a Csongrád Megyei Népművészeti Egyesület tagjaként a Népi Iparművészeti Tanács zsűrije 18 db vertcsipkéjét népi iparművészeti terméknek minősítettek. 1977-ben a Budai Várban rendezett kiállításon szentesi csipkegallér szerepelt, 1978-ban Szegeden, 1982-ben Szentesen vett részt bemutatókon. Munkáit 1978-ban Budapestért emléklappal jutalmazták, 1978-ban szentesi csoportkiállításon 1. díjat nyert. Több mint száz saját tervezés vertcsipkét készített (terítő, gallér, rátét, kitűző, méteres csipke).
 

Veres Gáborné Vass Terézia, Szentesen született 1922-ben. 1936/37-ben részt vett a szentesi városházán tartott csipkeverő tanfolyamon. Mestere: Csokonai Vitéz Etelka iparművész, a szentesi csipke tervezője, megalkotója. 1944 óta a szentesi Művelődési Ház Díszítő és Hímző Szakkörének tagja, hímzés a szakkör vezetőjétől Szemerédi Endrénétől tanult. Munkáival 15 alkalommá mutatkozott be kollektív kiállításon. Csipkeverő bemutatón 2 alkalommal vett részt Csipkéit, hímzéseit számos oklevéllel jutalmazták. A szentesi vertcsipke-készítés mellett a kalocsai, vásárhelyi, torockói és sárközi hímzővidékek stílusmintáival készít hímzéseket


 

LEXIKON

FRIVOLITÁS
A frivolitás technika a csipke készítés egyik változata. Ezzel a technikával nagyon szép szinte légiesen könnyed csipkék készíthetők. Nem hogolt, hanem egy különleges csomózási technika, ami két eszközzel is készülhet. Frivolitás csipkét lehet tűvel és lehet un. hajócskával készíteni. Rendkívül aprólékos, és nem könnyű munka, de az eredmény az nagyon látványos.

HAJÓCSIPKE
A hajócsipke egyfajta csomózásos technika. Nevét a használt segédeszközről kapta. Egyesek szerint Angol apácák "találták fel", mások szerint Francia eredetű. Frivolité a franciában könnyűt jelent, de legtöbben mégis a frivolra (könnyelmű, komolytalan, könnyűvérű, szemérmetlen, erkölcstelen, stb.) asszociálnak... :-) S mivel ez minden nyelvben többé-kevésbé megmaradt, ezért gondolnak a Francia eredetre... Szinte tetszőleges a felhasználása. Fülbevaló, nyaklánc, karkötő, gallér, de akár terítőt is készíthető ezzel a technikával.

ZSINÓRCSIPKE
A csipkét két menetben készítik el. Első feladat a kontúrozáshoz szükséges zsinór meghorgolása. A mintára felfektetett zsinór által közrevett mintaelemeket külömböző díszítő öltésekkel varrják ki. Vászonra rajzolt mintára fércelik az előre elkészített zsinórt. Összefogó lábakkal kötik össze és a mintának megfelelően tűvel kivarrják. A zsinórcsipke készítésénél soha nem csomózzák a cérnát, mindig észrevétlen elvarrásokkal kezdik és fejezik be a munkát. Mikor kész, mossák, keményítik és a vászonról a fércelést lebontva válik le, a kész csipke

Az oldalon felhasznált források:

Irodalom:
Szentesi alkotóművészek
A Szentesi Művelődési Központ Díszítőművész körének 30. születésnapjára Szentes 2010.
http://horgoltam.5ms.eu
http://qtp.hu/hajocsipke/eredete-eszkozok.php
http://www.gepicsipke.hu/hu/a-csipke-tortenete/horgolt-csipke-kezi.html