Brusznyai Árpád emléktábla - 1991.
EMLÉKTÁBLÁK ADATBÁZISA
Dr. Brusznyai Árpád-emléktábla
Avatva: 1991. január 9.
Megtalálható: Horváth Mihály Gimnázium bejáratánál
Dr Brusznyai Árpád, a veszprémi gimnázium történelem-latin és görögszakos tanára, a Veszprém megyei Forradalmi Bizottság Elnöke volt. 1957 októberében Veszprémben életfogytiglanra ítélték. Nagy Andor ügyész a helyi pártvezetőséggel egyetértve fellebbezett és halálbüntetést követelt.
A legfőbb bíróság katonai tanácsa kötél általi halálra ítélte.
Dr Brusznyai Árpád az utolsó szó jogán a következőket mondta: "A forradalmat jelképesen egy olyan kocsihoz hasonlítom, amelyet mások elindítottak, megvadították a kocsist és a lovakat, majd leugráltak arról, s engem hívtak, hogy fogjam meg a gyeplőt. Én megragadtam és minden tőlem telhetőt megtettem, hogy a kocsi a szakadékba ne zuhanjon."
Őzv. dr. Brusznyai Árpádné így emlékezett vissza:
"A másodfokú tárgyalás a pesti Fő utca 1-ben volt, két napig tartott. 1958. január 6-ikán
kezdődött Én a gyűjtőben ötödikén beszéltem vele utoljára. Kicsit túlzás, hogy beszéltünk csak néztük egymást, én nyeltem a könnyeimet. Ő nyugtatott. A következőket mondta: biztosan hosszú ideig be leszek csukva, nem lehetek veletek. Neveld Margitkát úgy, ahogyan én nevelném. Hidd el anyácska, minden-minden jobb annál, mint ami itt van. Hetedikén hirdettek ítéletet a két napos zárt tárgyalás után. Halál!... Január 9-én én a Kádár-irodában voltam az életéért könyörögni. Azt kérdezték, mikor ítélték halálra? Mondtam, 7-ikén. — Hát akkor? — tárta szét a karját az ügyeletes elvtárs, jelezve, hogy már úgyis hiába. És akkor már hiába volt. Aznap reggel 7 órakor kivégezték...”
Dr Horváth Ferenc rabtársa így emlékezett vissza a kivégzés napjára:
"A bíró vagy ügyész újra felolvasta a halálos ítéletet és hát ugye átadta a hóhérnak. Akkor szegény elindult, és végig a Himnuszt énekelte mindaddig, amíg a torkát a kötél el nem szorította."
Özv. dr Brusznyai Árpádné harminckét évig lopakodva járt a 301-es parcellában, és ha nem zavarta el a lovasrendőr, akkor lassan bejárta a területet, és úgy szórta szét a virágot, mint a magvető. A családdal a szokásos történt. A három és fél éves kislányát kirúgták az óvodából, az édesanyját az állásából. Elvették a lakásukat, és teljes vagyonelkobzást kaptak.
Dr. Brusznyai Árpád alakja, egyénisége nem ment feledésbe. Egykori lakóhelyein utcák, szobrok őrzi emlékét. 1990-ben Szentesen egy belvárosi sétányt neveztek el róla, néhány hónappal később, 1991. január 9-én egykori középiskolájának falán felavatták emléktábláját. Az avató beszédet Gőncz Árpád köztársasági elnök tartotta, aki ugyanekkor emlékéremmel tüntette ki Hering Béla egykori gimnáziumi tanárt, a Szentesi Forradalmi Bizottság volt elnökét.
Brusznyai Árpád (Derekegyház, 1924 – Budapest, 1958), középiskolai tanár, az 1956-os forradalom kivégzett mártírja.
Brusznyai Árpád 1924. június 27-én született, édesapja csendőr volt. A fiú tehetsége már fiatal korában kitűnt. A tanulásban, és a sportéletben is jeleskedett ezért a középiskolás éveiben ösztöndíjban részesült. 1947-ben ösztöndíjasként Bécsben folytatta tanulmányait, és 1949-ben megszerezte diplomáját, és a görög–magyar történelem szakos tanári oklevelet. [1] TOVÁBB>>>
Az oldalon felhasznált források
Irodalom:
Az 1956-os forradalom Szentesen
Szentesi Élet 1991. október 26. Ő pedig életével fizetett.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Brusznyai_Árpád
Adatlap módosítása 2016. október 13.
|