Szent-Gy�rgyi Albert Budapesten sz�letett 1893. szeptember 16-�n. Tanulm�nyait a L�nyai utcai reform�tus gimn�ziumban v�gezte, majd a budapesti tudom�nyegyetemen folytatta, ahol 1917-ben orvosi oklevelet szerzett. Az els� vil�gh�bor�ban medikusk�nt vett r�szt, de megsebes�lt, �s hamarosan leszerelt�k. Ezut�n k�lf�ld�n: Pozsonyban, Pr�g�ban, Berlinben, Leidenben, Groningenben folytatott tanulm�nyokat, a biol�gia, az �lettan, a gy�gyszertan, a bakteriol�gia, majd a fizikai-k�mia ter�n. Ezt k�vet�en Cambridge-ben, F.G. Hopkins biok�miai tansz�k�n megszerezte m�sodik doktor�tus�t, ez�ttal k�mi�b�l, majd E.C. Kendall t�mogat�s�val egy �vig az Egyes�lt �llamokban dolgozott. Klebelsberg kultuszminiszter h�v�s�ra hazaj�tt, �s 1931-t�l 1945-ig a szegedi tudom�nyegyetem orvosi vegy�szeti int�zet�nek professzora, 1945 �s 1947 k�z�tt a budapesti tudom�nyegyetem orvos kar�nak biok�mia professzora volt. 1947 v�g�n elhagyta az orsz�got, �s a Boston melletti Woods-Hole-ban telepedett le, ahol 1947 �s 1962 k�z�tt az Egyes�lt �llamok Izomkutat� Tudom�nyos Int�zete tengerbiol�giai laborat�rium�nak igazgat�ja, 1962 �s 1971 k�z�tt a Darthmouth-i Egyetem professzora volt. Kapcsolatait Magyarorsz�ggal mindig fenntartotta, az 1960-as �vekt�l rendszeresen hazal�togatott. 1986. okt�ber 22-�n halt meg Woods Hall-ban.

Az 1920-as �vek v�g�n Szent-Gy�rgyi ismeretlen anyagot tal�lt a mell�kves�ben. Meg�llap�totta �sszet�tel�t (C6H8O6), �s hexuronsavnak nevezte el (1928). Hazat�rve, Szegeden olyan n�v�nyi forr�st keresett, melyb�l nagyobb mennyis�gben lehet kivonni hexuronsavat. Erre a c�lra a szegedi paradicsompaprika kiv�l�an megfelelt: 10 liter pr�snedvb�l 6,5 gramm hexuronsavat �ll�tottak el�. 1932-ben Szent-Gy�rgyi -- �s t�le f�ggetlen�l J. Tillmans -- a hexuronsavat azonos�totta a C-vitaminnal. Javaslat�ra a hexuronsavat a skorbut elleni hat�sra utalva aszkorbinsavnak nevezt�k el. Szegeden a paprik�b�l kiindul� C-vitamin gy�rt�s m�dszer�t is kidolgozt�k.

Az 1937-es �lettani-orvosi Nobel-d�jat Szent-Gy�rgyi Albert nyerte el "a biol�giai �g�sfolyamatok, k�l�n�sk�ppen a C-vitamin �s a fum�rsavkatal�zis szerep�nek ter�n tett felfedez�sei�rt".

M�r Szegeden kezdett foglalkozni az izom m�k�d�s�vel, �s sikeresen vizsg�lta az izom feh�rj�inek szerep�t az izom-�sszeh�z�d�sban (1940-42). A szubmolekul�ris vizsg�latok ut�n �rdekl�d�se k�s�bb a rosszindulat� daganatok fel� fordult. K�t �vtizeden �t foglalkozott a sejtszint� szab�lyoz�s jelens�geivel.

A Magyar Tudom�nyos Akad�mia levelez� (1935), rendes (1938), majd 1945. m�jus 30-�n tiszteleti tagj�nak v�lasztotta. 1987-ben a Szegedi Orvostudom�nyi Egyetem felvette nev�t.

Az oldalon felhaszn�lt forr�sok:

Irodalom:
http://www.szentgyorgyi-bgy.sulinet.hu/

K�p:
Szent-Gy�rgyi Albert arck�pe - forr�s: internet