R - lexikon : Radnóti Miklós Budapest, 1909 — Abda, 1944) magyar költő, okleveles középiskolai tanár |
Radnóti Miklós Budapest, 1909 — Abda, 1944) magyar költő, okleveles középiskolai tanár
Eredeti neve: Glatter Miklós, névváltozatai: Radnói, Radnóczi. A szülésben meghal édesanyja és ikertestvére. Ez a tragédia egész életében befolyásolja, versében az anyja gyilkosának nevezi magát. (Huszonhat év című vers). Középiskoláit Pesten végzi, majd a beiratkozott a szegedi Ferenc József Tudományegyetem bölcsészeti karának magyar-francia szakára. 1926 őszén megismerkedett leendő feleségével, Gyarmati Fannival. 1934-ben doktorál, disszertációja Kaffka Margit stílusát dolgozza fel, summa cum laude diplomát kap, azonban állást nem, zsidó származása miatt. Ismeri József Attilát, 1936-ban megkapja a Baumgarten-díjat. Főleg költészetéből él, de fordít is. 1940-től kezdve többször munkaszolgálatra hívják be, 1944-ben a bóri rézbányába kerül, Radnóti ekkor verseit egy kis noteszbe írta fel, melynek lapjait szétosztotta a barátai között. Azt akarta, hogy aki tudja, vigye magával a háború után, és jelentesse meg. Versei (többek között a Hetedik ecloga és a Razglednicák) a tábori élet sötét körülményeit mutatták be vagy szerelméhez, Fannihoz szóltak. Ugyan ez év őszén a Győr melletti Abdánál kivégzik és tömegsírba temetik.
A Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozik. Költőként tartjuk számon, de ismerjük tanulmányait, verseit is. Költészete kezdetben a modern stílushatások alá kerül. Kötetei: Lábadozó szél, Újmódi pásztorok éneke (expresszionizmus, szürrealizmus-szabad vers). Igazi fejlődése 1933-1938-ig érezhető. Az ekkor megjelent kötetei: Újhold, Járkálj csak, halálraítélt! Elhagyja a szabad verseket, mert érzi a versforma fontosságát. Rímes, kötött versformájú verseket kezd írni.
Nyelvezete lehiggadt, nyugodt, harmonikussá lesz, egy képzelt világba, a lelki világba menekül. A Tajtékos ég című kötetét még maga állította össze, mielőtt 1944 májusában munkaszolgálatra viszik. A kötet majd 1946 után jelenik meg, (halála után), amely majd tartalmazza utolsó verseit is (Hetedik ekloga, Razglednica, Erőltetett menet, Levél a hitveshez).
A versek a művészi érettség magasabb fokát érik el. Költészetében legfontosabb eredményeit eclogái sűrítik magukba. A döntő indítékot Vergilius IX. eklogájának fordításánál kapta, ekkor ébred rá, hogy ebben a versformában találja meg magát. Az eklogák antik keretben, az idilli kellékek felhasználásával, a formai fegyelem és nyelvi gazdagság magas fokával fejezik ki az 1938-tól egyre embertelenebb világot. A klasszikus formával kifejezi, hogy a mondanivaló örök, emberi, mai és távoli egyszerre.
Az oldalon felhasznált források
Irodalom:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Radnóti_Miklós
http://www.radmi.net/index.php?m=17
Kép:
Radnóti Miklós arcképe - forrás: internet
|