Épült: 1924-1926.
Stílus:
Tervező:
Építész:
Elhelyezkedése: Felső-rét 55., a Csongrádi úton a tiszai strand lejárójánál.
GPS földrajzi koordináták:

északi szélesség /lat - fok (46.67758373) - fok° perc' másodperc" (46° 40' 39.3" N)
keleti hosszúség /lng - fok (20.2237521) - fok° perc' másodperc" (20° 13' 25.5" E)

"Nem a teljes históriát adom, hanem egy külön kis tanulmányokból álló csillagképet,
melyet a közöttük kalandozó tekintet köt össze." (Németh László)

Kuczori Szivattyútelep (épült: 1924-1926)

A Szentesi szivattyútelep a 77-es, Tisza bal parti Kurcai belvízrendszer vízelvezetésében vesz részt, az érkező belvizeket emeli át a Tisza folyóba.

A vízgyűjtőterület nagysága 1135,3 km2. Helyileg a Kurca főcsatorna 28+582 szelvényéből tápcsatorna 0+000 szelvényében, a Tisza bal parti 11.05. árvízvédelmi töltés 71+416 km szelvényében helyezkedik el.

A belvízrendszer területe a XIX. század közepétől kezdve belvíz sújtotta vidék. 1881. után készült el az a belvízszabályozási terv, amely a későbbi munkálatoknak is alapjául szolgált. Az I. világháborút megelőző időszakban az alapcsatorna hálózat és a kulcsfontosságú műtárgyak épültek meg. A két világháború között csökkentett mértékben épültek a belvízi művek.

1940-42. között a csatornahálózatot bővítették, de a Szentesi és a Mindszenti szivattyútelep alacsony fokú kiépítettsége miatt az elvezetés elégtelen volt. A következő legnagyobb (1968-as) belvízvédekezéskor a két gőzüzemi szivattyútelep (Mindszent, Szentes) korszerűtlenségéből és elégtelen kapacitásából adódóan gondok származtak. Az ezt követő időszakban, 1970-ben, 1975-ben, 1986-ban és 1987-ben volt jelentősebb belvízvédekezés, melyeknél egyértelműen a Szentesi szivattyútelep bizonyult szűk keresztmetszetűnek. Fokozta a gondokat, hogy a szivattyútelep kazánjai a továbbiakban nem voltak üzemeltethetők, így a gőzüzemű telep 1978. november 22-én egy utolsó üzempróbával véglegesen leállt.

A Szentesi szivattyútelepet 1924-26. években építették. A szivattyú csiga alakú öntöttvas házzal, két öntöttvas fedéllel, öntöttvas futó és vezetőkerékkel, két öntöttvas szívókönyökkel készült, fekvős rendszerű compaund gőzgéppel közvetlen hajtásra berendezve. A szivattyúk légtelenítése gőzsugár légszívó készülékkel történt. Első üzembehelyezésére 1928. november 22-én került sor.

A telep korszerűsítésének lehetősége 1988-ban került előtérbe a Kurca belvízrendszer beruházási program keretében. A korszerűsítés végrehajtása 1989-1991. között történt meg úgy, hogy a meglévő szivattyútelep építészeti és gépészeti berendezéseinek meghagyásával épületen kívüli szívóaknába kerültek beszerelésre a FLYGT búvárszivattyúk.

A rekonstrukciós munkák során felújításra került a gépészlakás és a telep melléképületei, de az eredeti szivattyútelepi gépházat és kazánházat a rekonstrukció nem érintette. Az épületek és a gépi berendezés konzerválásra kerültek és ipari műemlék jellegével az utókor számára megóvtuk. A szivattyútelep teljes területe, beleértve az épületeket, a kiállítás céljára berendezett udvart és a szolgálati lakáshoz tartozó kertet, 12.500 m2. Az egykori széntárolóban és az udvaron múzeumot rendeztünk be, amelyben közel száz gépészeti berendezés tanulmányozható. A gépészeti gyűjteményben a legkülönbözőbb típusú kazánok, szivattyúk, hajtóművek, tolózárak találhatók, továbbá hordozható szivattyúk, különböző régi zsilipszerkezetek, úszó munkagépek. Impozáns látvány a fölbakolt, de már üzemen kívül helyezett vontatóhajó, és megtalálható a kovácsmotoros rocsó is. ^[1]

Az oldalon felhasznált források

Irodalom:
[1] http://www2.ativizig.hu/vizmultx/szensztp.aspx

Térkép / GPS földrajzi koordináták:
https://maps.google.hu - http://www.futas.net

Kép:
© Lantos Imre - Kuczori Szivattyútelep / Gépház