A,Á lexikon : A Polgári Leányiskola (Szerző: Labádi Lajos) |
A Polgári Leányiskola (Szerző: Labádi Lajos)
Szentesen 1871-ben kezdődött meg a polgári leányiskolai képzés. Az eredetileg 2 osztályosra tervezett intézmény 1891-re négyosztályos tanodává fejlődött, száznál több növendékkel és 13 fős tantestülettel. Az addigi szükségépületeket kinőtte az iskola, egyre sürgetőbbé vált egy megfelelő, állandó épület biztosítása. A városi iskolaszék a Bartha János Alapítvány segítségével megvásárolta a III. tized 19. sz. telken (részben a mai épület helyén) lévő Mácsai-féle házat, amely alkalmasnak látszott a bővítésre. A város saját költségén nem tudta biztosítani a fejlesztést, ezért már 1896-tól szorgalmazni kezdték az iskola állami kezelésbe történő átadását.
A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1911-ben végre kedvező döntést hozott, ígérve, hogy az intézményt 1913. szeptember 1-jétől állami kezelésbe veszi. A minisztériumi határozat birtokában a város megvásárolta az iskolával szomszédos Kardos-féle telket, s felkérte Bohn Alajos építészt, a városháza tervezőjét, egy kor színvonalán álló, korszerű iskolaépület megtervezésére. Bohn egy alápincézett, emeletes, két utcára nyíló, "V" alaprajzú, sarkán főhomlokzatos épületet tervezett, négy kerekoszlopos főbejárattal, fölötte timpanonnal.
A minisztérium műszaki osztálya kivitelezésre alkalmasnak találta a terveket, s 1912 júniusában engedélyezte az építkezés megkezdését. Az ipari szakmunkákra kiírt pályázatra 29 ajánlat érkezett, amelyek elbírálására augusztus végén került sor. Az építkezést a "Szabó Testvérek" építési vállalkozó cég nyerte el. A kiírásnak megfelelően az épület az év végére tető alá került. 1913. augusztus 26-án megtörtént a teljes épület műszaki átadása, amelyen jelen volt Bohn Alajos tervező-művezető is. Az építkezés és berendezés költsége 245.800 koronába került.
Az új intézményt szeptember 1-jén birtokba vehették a tanárok és növendékek, amely 6 tantermet, torna-, zene- és kézimunkaszobákat, könyvtárat, tanári és igazgatói irodákat, 2 szertárat és 2 szolgálati lakást foglalt magába. Mivel a kitűzött időben az államosítás is megtörtént, az intézet hivatalos neve Állami Magyar Királyi Polgári Leányiskola lett.
Az I. világháború kitörése után (1914. júl.) az épületet azonnal lefoglalták vöröskeresztes hadikórháznak. A román megszállás idején (1919. ápr. 29. - 1920. márc. 2.) katonai szálláshelynek használták, amely nem használt az új építménynek. A II. világháború idején (1941-1944) szintén hadikórházzá alakították át. 1948-ban megszűnt a polgári leányiskolai képzés, helyét a 8 osztályos általános iskola vette át. Ettől kezdve az intézmény Petőfi Sándor Általános Iskola néven működik. (Szerk. megjegyzés: Jelenleg a Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola B épülete.)
Az iskola fogadószintjén látható az iskolaépítő igazgatónő, Papp Lajosné Gonda Júlia (1869-1964) emléktáblája, amelyet a Csallány Gábor Múzeumbaráti Kör helyezett el 1994-ben. A földszinti és emeleti folyosókat az iskola történetét bemutató tablók díszítik, állandó kiállítás jelleggel (a helyi levéltár és múzeum munkája, 1994-95). Az épület főbejárati homlokzatán az 1957-ben megalakult első helyi úttörőcsapat emléktáblája látható (1977). Az iskola előtti parkban terebélyesedik az ún. Olimpiai tölgy, Lőrincz Márton erdélyi származású birkózó ajándéka, aki az 1936-os berlini olimpián kötöttfogású birkózásban aranyérmet nyert, s az emlékbe kapott facsemetét második "szülővárosának", Szentesnek adományozta. Ünnepélyes elültetésére 1937 tavaszán került sor.
|