Molnár György színész-rendező francia színházak mintájára, első népszínházát Budán nyitotta meg, de gazdaságtalan működése miatt bezárták. "A népszínházi eszme" címmel röpiratot tesz közzé. A népszínházak fontosságáról így nyilatkozott ...Helyet tehát a nagyszámú néposztálynak színházainkban! Ez legyen első gondja a város atyáinak, kik a lakosság számára színházakat építenek, mert soha nem kell feledni, hogy ezen osztály csak is ünnepnapokon, vagy valami rendkívüliebb előadásokra jön a színházba, ámde ekkor tömegesen jönne és így egymástól kedvet kapna a színházhoz, kivált, ha kispénzért a maga fajtája közt ülve nézheti az előadást...

ELŐZMÉNYEK

1861. Molnár György színész-rendező megalakította a Budai Népszínházat. A színház egy átépített raktárban kezdte meg működését. Műsorán népszínművek, operettek szerepeltek. Alig néhány hónap után már látszott, hogy a vállalkozás nem lesz sikeres. Az oka többek között az, hogy Budát akkor idegen ajkúak, zömmel német polgárok lakták, Pestről pedig nehézkes volt a színház megközelítése. Széchenyi Ödön a Népszínházi Bizottmány elnöke kijelentette, hogy …Az a baj, hogy vállat vonva nézzük a népszínház vajúdását, nem gondolva meg, hogy nem magán-mulatóhelyről, hanem közművelődési, hazai, nemzeti jelentőségű intézetről van szó…

1864. A gazdaságtalan működés miatt felfüggesztik a színház működését.

1867. A Budai Népszínház új társulattal újból megnyitja kapuit.

1868. Molnár György "A népszínházi eszme" címmel röpiratot tesz közzé, hogy feltétlenül szükség lenne egy népszínházra, amely befogadná a Nemzetibe már nem férő tömegeket, kielégítené igényeiket, formálná ízlésüket és jó magyar nyelvű előadásokkal háttérbe szorítaná a német színházakat.

1870. A színház sorsa újból megpecsételődött. Az ok többek közt az volt, hogy a Buda városa eladta a telket, amin az épület állt.

1872. március 15. Hosszas előkészület után megalakul a Pesti Magyar Népszínházat Alapító Társulat, feladata az új állandó népszínház felépítése. Az építkezéshez szükséges félmillió forintot adakozásból, segélyekből gyűjtötték össze, de elfogadtak alapítványi, sőt sorsjátékból származó pénzeket is.

JÓTÉKONYSÁGI BÁLAK A NÉPSZÍNHÁZ JAVÁRA SZENTESEN

1872. május 5. Az adakozásra való felszólítást szinte valamennyi sajtó közölte. … Tisztelettel fölszólítjuk a kaszinók, az olvasó körök s egyéb egyesületek elnökségét s tagjait, magán hivatali karokat, az elöljáróságokat városokban és községekben, a lelkészeket, vidéki laptársainkat, a magyar lakosságot összeségében és fejenként: karolják föl fővárosuk magyarosodásának ügyét azon nemes lelkesedéssel, melyre méltó, melynélkül az üzlet foglalja el a templomokat, s mely a magyar fajnak oly szép jellemző tulajdonsága volt mindenha. Pest városának képviselő testülete hálára kötelező áldozattal indult elől, egy oly telket ajánlván föl ingyen a leendő Pest legdíszesebb helyén, a sugárúton e czélra, minek értéke ma is  meghaladja a 200,000 frtot. Mi többi Magyarország vagyunk hivatva a többi 500,000 frtot összerakni. Fogjuk-e? — Tudni nem lehet, kétségbe vonni nem szabad!...

1872. augusztus 18. A szentesi fiatalokból álló "Egyetértés" társaskör felhívást intézett a Szentesi Lap számában, hogy hangversennyel egybekötött táncestélyt rendez a Pesten felállítandó Magyar Népszínház javára. Szentes szinte elsőként csatlakozott a kezdeményezéshez. A bálrendező bizottság a következő személyekből állt. Fekete Márton elnök, Vosits Ferenc titkár, Soós Péter pénztáros, Kovács Elek ellenőr, Dezső Lajos Katona József, Szalay Miklós és Sarkady Nagy Mihály rendezők.

1872. augusztus 24. A felhívásra sokan jelentkeztek, de az augusztusi rossz időjárás nem igazán kedvezett a rendezvénynek.  A helyi Szentesi lap így írt az eseményről ...Nagy volt a készülődők száma, hogy mégis oly kevesen vettek részt az élvezetes mulatságon, annak oka Lajos napja, különösen pedig Jupiter pluvinus, ki szürke esőköpenyével már kora hajnalban betakará az eget s angolosan őszi phlegmával öntözgeté nyakon kerti locsolójával a próbára siető szereplőket, báli csokrot, fehér ruhát. S hogy a kedves vidékieknek is kijusson, s nekik se legyen okuk panaszra, hát az ő reményöket és vágyaikat meg beletaposá az országutak sarába...

A hangversenyt a helybeli első zenekar nyitotta meg. Utána a műkedvelő és szerepelni vágyó szentesi lakosok következtek. Török Etelka kisasszony egy Arany János versel szerepelt. Majd Kiss Teréz és Szalai Jolán kisasszonyok zongorajátéka következett. Páczi Mihály és Joó Károly az "Afrikai nő" című darabból játszott részleteket. A helybeli dalegylet több vidám dalt adott elő. Majd a műsort Abaffi Irma kisasszony zongorajátéka, Erdélyi Ignác úr hegedűjátéka és Joó Károly úr zongorajátéka mellett Katona József szavalt. A helyi újság az eseményről így írt. ...Általában a közönség nem csalódott, sőt egyes daraboknál várakozáson felüli kielégítést nyert, s így jogos azon óhaj, bár több ilyen élvezetes estékben részesítettnék a pártoló közönséget...

A bálon a szentesi hölgy lakosok igen szép számmal képviseltették magukat, amiről a helyi újság így írt ...Nem hagyhatom dicsérő felemlítés nélkül azon örvendetes körülményt, hogy a hölgyek igen egyszerű, nem költséges, de ízlés teljes öltözékben jelentek meg.  Valamint azt sem, hogy a mi hölgyeink határozottan mentesek egy rossz szokástól, mely más vidéki táncestélyeket megzavar és feszesekké tesz, nevezetesen, nem hánytorgatják magukat fitymáló kicsinyléssel vidéki hölgyek ellenében általában eszökbe sem jut azok öltözékének bírálgatásában bocsátkozni, és inkább kedélyesek és barátságosak, mintsem azok jókedvét csak egy tekintettel is elrontani akarnák...  Szentesen ebben az időben nem sok műsoros est volt, így örömmel vettek minden ilyen jellegű összejövetelt. A rossz időjárás ellenére a bál nagyon jól sikerült és reggelig tartott.

1872. szeptember 01. Az "Egyetértés" társaskör nevében Fekete Márton a Szentesi Lapban mondott köszönetet az adományozóknak, és a rendezvényen résztvevőknek. A megszabott belépődíjon felül nagyon sokan támogatták a rendezvényt, elsősorban pénzadománnyal. Tóth Antal pedig a vendéglő termeit adta oda díjmentesen a bál számára.  Az összes bevétele 212 frt. 50 kr., a kiadások pedig 148 frt. 52 kr. voltak. A tiszta bevétel 63 frt. 98 kr. volt, amit eljuttattak a Pesti Magyar Népszínházat Alapító Társulatnak.

1873. január 18. A Kaszinó-Egylet is bált szervezett a kaszinó könyvtár és a Pesti Népszínház javára. A bál nem volt sikeres szinte csak a zenészek díját tudták kifizetni belőle. A helyi újság így írt az eseményről. ...Gyanították volna csak szépeink, miképp úgy fog kiütni, hogy ábrándokban se lehet vígabb mulatságot teremteni, még jégesőben is megkeresték volna. A hölgyek ugyan gyéren voltak képviselve, de annál több volt a táncos fiatalember... A cikket azzal fejezték be, hogy a bált egy hét múlva újból megrendezik és elvárják a részvételt.

1873. február 8. A Kaszinó-Egylet az első sikertelen bál után még egyszer megrendezte a mulatságot.  Az újságcikk megtette hatását nagyon sokan jöttek el rendezvényre.

1873. február 23. A Kaszinó-Egylet közleményben adott értesítést a bál sikeréről. Bevétel összesen a két bál alkalmával 253 ft. 10 kr., kiadások összesen 192 ft. 65 kr. tiszta jövedelem 65 ft. 45 kr. volt. A befolyt összeget a saját könyvtárának és a Pesti Népszínház javára szétosztották.

UTÓSZÓ

Közadakozásból az építkezésre huszonötezer forint gyűlt össze, szinte minden nagyobb településen rendeztek gyűjtést a cél érdekében. Az építkezés teljes költsége hétszázezer forint volt.

1874. március 12. Ferdinand Fellner és Hermann Helner tervei alapján megkezdődik az építkezés Budapesten.

1875. október 15. Az Pesti Népszínház megnyitotta kapuit.

1908.  Az épületet a Nemzeti Színház vette át.

1963.  Az épületet  statikai okokra hivatkozva, az épülő M2-es metró vonal építése miatt lebontják.

1965. április 23. Az épület utolsó részeit is lebontják. Egy gyönyörű épülettel lett szegényebb Budapest.

Felhasznált irodalom:

Heltai Gyöngyi - Népszínház a nemzetépítésben. A szakmai diskurzus kialakulása (1861–1881)
Széchenyi Ödönt idézi: Kempelen 1862: XI.
Molnár 1876: 66.
Felhívás - Vasárnapi Újság, 1872. május 12.
Táncestély a Népszínház javára - Szentesi Lap, 1872. augusztus 18.
Hangversennyel egybekötött táncmulatság a népszínház javára - Szentesi Lap, 1872. szeptember 1.
A bevétel közlése - Szentesi Lap, 1872. szeptember 1.
Kaszinó egylet - Szentesi Lap, 1873. január 26.
Bál krónika - Szentesi Lap, 1873. február 13.
A bevétel közlése - Szentesi Lap, 1873. február 23.
http://mult-kor.hu
udapestcity.org