F - lexikon : Farkas Antal (1875-1940) újságíró, író, költő |
Farkas Antal (1875-1940) újságíró, író, költő
ARCKÉPCSARNOK
Farkas Antal (Szentes, 1875. szeptember 13. – Budapest, 1940. szeptember 28.) magyar újságíró, író, költő.
Régi nagynevű szentesi családban született. Elemi iskoláit szülővárosában a Központi Református Népiskolában végezte, majd 1886-tól a helyi gimnázium tanulója lett. 1890-ben a család Mezőtúrra települt, ahol Antal a középiskolát befejezve, tanyai tanítói állást vállalt. Közben magánúton végezte a tanítóképzőt. 1894-ben a Turóc vármegyei Znióváralján nyert tanítói oklevelet.
1902-től újságíró, előbb a Makó és Vidéke szerkesztője, majd a Szegedi Napló, és a Népszava és a Borsszem Jankó munkatársa 1905-től. Költeményei, karcolatai gyakran álnéven jelentek meg (Róka Tóni, Bujdosó Péter).
1918-tól Pécelen lakott, s a község tekintélyes polgáraként 1919 február 12-én beválasztották a helyi képviselő-testületbe. Itt érte a proletárforradalom híre, amit egy igazságosabb, szebb jövő reményében üdvözölt. 1919 áprilisában a Tanácsköztársaság égisze alatt szerveződő írói mozgalomban ő is részt vállalt. A Direktóriumban (vezető testületben) Móricz Zsigmond, Babits Mihály, Kassák Lajos és Osvát Ernő kapott helyet, de a Választmányba Farkas Antalt is meghívták, ahol többek között Déry Tiborral, Füst Milánnal, Gárdonyi Gézával, Karinthy Frigyessel, Kosztolányi Dezsővel és Tóth Árpáddal dolgozott együtt[3]. Feladatuk a háborút követő szétzilált irodalmi élet helyreállítása, műbírálat és a színvonalas külföldi irodalom magyarországi megjelentetése volt. Farkas Antal a Népházzá nyilvánított péceli Ráday-kastélyban végezte feladatait.
Ez időben egyetlen igazán propagandisztikus kiadványa jelent meg, a szatirikus formába öntött és már a címében is mulatságos Kommunizáljuk-e Zsófit? Farkas Antal ebben a 15 oldalas röpiratában fejti ki ma már naivnak ható elképzeléseit a Tanácsköztársaságról, s többek között megnyugtat minden hölgyet: nincs tervbe véve a házasság eltörlése és, hogy a férfiak minden nőt, akit megkívánnak, magukhoz vehessenek egy éjszakára.
Farkas Antal a Tanácsköztársaság idején betöltött szerepének megítéléséhez érdekes adalékot nyújt Zsedényi Aladár, aki a tanácskormány bukását követően megírta Pécel történetét. A jobboldali elkötelezettségű újságíró, bár maga is szenvedő alanya volt a proletárdiktatúrának, munkájában szimpatikusan jellemzést közöl róla: „Farkas Antal tanító Szegedről vetődött fel a fővárosba. Egy színmagyar, jóízű bohém, aki újságírással kereste kenyerét. És ha talán a soviniszta Budapesti Hírlap annak idején jobb szerződéssel kínálta volna meg, nem lépett volna a Népszava kötelékébe. Ő itt Pécelen nem sok vizet zavart. Odabent firkált nem közönséges tehetséggel megrendelésre."
A Tanácsköztársaság bukását követően, a fehérterror hírére Romániába emigrált. Erdélyben próbálta folytatni újságírói hivatását, ám egy tárcaregénye véget vetett itteni karrierjének. A Karnevál c. lap közölte egyik szatirikus írását, Az utolsó Borbora címen. A regény egy züllött uralkodóház életét mutatja be. A román cenzor a román királyi család életét vélte felfedezni a leírásban, ezért a szebeni hadtestparancsnokság felségsértéssel vádolta. Farkas Antal nem várta meg a bírósági tárgyalást és Bécsbe utazott. Hosszú évekre az osztrák főváros lett új lakóhelye, ahol gyakran összejött Gábor Andorral, Gárdos Mariskával, Hatvany Lajossal és más emigránsokkal. Bécsi tartózkodásának emlékeit az Emigráns történetek és az Emigráns históriák c. tárcasorozatában dolgozta fel. Bécsből küldte haza a Népszavához humoros írásait, a magyar politikai elitet bíráló cikkeit, melyeket összegyűjtve később az Erger-berger c. kötetében adott ki. 1928-ban hazatért Magyarországra, s újra elfoglalta helyét a Népszavánál, ahol tovább folytatta irodalmi munkásságát. 1939-ig, tehát 64 éves koráig dolgozott. Ekkor nyugdíjazták, ám nem sokáig élvezhette a nyugalmas éveket, 1940-ben súlyosan megbetegedett. A budapesti Charité kórházból küldte utolsó versét a Népszavának (A nyár ravatalon), melyben saját halálát vetíti előre. Költeménye az újság szeptember 17-i számában jelent meg. Kilenc nappal később elhunyt.
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Farkas_Antal_(költő)
Adatlap létrehozása 2016. január 25
|