|
Büszkeségpont - 1956-os emlékmű (2016)
SZOBROK, MELLSZOBROK ÉS EGYÉBB ALKOTÁSOK ADATBÁZISA 
 Büszkeségpont - 1956-os emlékmű
Alkotó: Lantos Györgyi és Máté István Hunor
Avatva: 2016. október 22.
Megtalálható: Rózsa Gábor tér
Az emlékmű talapzatán a következő írás olvasható:
KÉSZÜLT AZ "1956-OS EMLÉKBIZOTTSÁG" TÁMOGATÁSÁVAL A "MAGYAR SZABADSÁG ÉVE" PROGRAM KERETÉBEN
"MAGYARORSZÁG NÉPE ELÉG VÉRREL ADÓZOTT, HOGY MEGMUTASSA A VILÁGNAK A SZABADSÁGHOZ ÉS IGAZSÁGHOZ VALÓ RAGASZKODÁSÁT"
BIBÓ ISTVÁN 1956. NOVEMBER 4.
Az emlkművet az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából állították.
"Az emlékhely egy olyan szimbólumot jelenít meg, ami többféleképpen is értelmezhető, de mindenki számára érthető jelként áll, meditálásra, gondolkodásra késztet. Ez a „formába öntött" szimbólum: egy KAPU. Egy rusztikus formákból épített, kérdéseket sugalló, de egyben nyomasztó hangulatot is teremtő „átjáró".
A kapu átjárás két állapot, két világ között, ismert és ismeretlen között, megtestesíti a váltást, változást, a kapun át nyílik út a megvilágosodásra. Életünk során kapukon át vezet az Út a szellemi, érzelmi, fizikai változásokhoz, és bizonyos értelemben a szabadsághoz is egy szimbolikus kapun át jutunk.
A kapu motívum kő „gerendákon" van elhelyezve, ezek a gerendák kissé ziláltan, nem rendezetten vannak összeépítve, némelyik törötten áll ki az építményből - utalva arra, hogy a forradalom elbukott ugyan, de alapjaiban rendítette meg a kelet-európai szocialista államrendet, válságba juttatta a szocialista eszmét és pártideológiát - a „fundamentum szét töredezett".
A „gerenda"-szerű lépcsőn álló bronz női alak emlékeztető a történtekre és egyben kérdés-feltevés: mit hoz az a jövő, amelyet a kapun átlépve érhetünk el."
(Forrás: Szentesi MOZAIK)
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Büszkeségpont - 1956-os emlékmű
