A t�r elnevez�se az �vek sor�n

1828. V�s�rsz�l. Ez a mai Koszta J�zsef utca d�li h�zsora.
1830. V�s�r�ll�s.
1838. A V�s�r �ll�son. A v�s�r k�rny�k�n bel�l.
1861. V�s�r t�r. Be�p�t�s�ig, 1962-ig Szentes v�s�rtere volt. A v�ros 1730-ban h�rom orsz�gos v�s�r tert�s�ra kapott enged�lyt III. K�rolyt�l, majd V. Ferdin�ndt�l 1847-ben megkapta a privil�giumot a negyedikre is.
1906. R�k�czi t�r. II. R�k�czi Ferenc  Erd�ly fejedelem, a magyarorsz�gi sz�vetkezett rendek vez�rl� fejedelme, a Habsburgok elleni kuruc szabads�gharc vez�re. Amikor R�k�czi Ferenc hamvait hazahozt�k teret neveztek el r�la.
1932. Appony� t�r. Apponyi Albert, gr�f,  a dualizmus �s az ellenforradalmi rendszer kor�nak jelent�s kozervat�v politikusa. Nagybirtokos, miniszter, az MTA tagja. Vezet� diplomatak�nt Trianon rev�zioj��rt k�zd�tt.
1948. Marx t�r. Marx K�roly  Engels Frigyessel egy�tt a tudom�nyos szocializmus, az �j politikai gazdas�gtan, a dialektikus �s t�rt�nelmi materializmus megteremt�je, a nemzetk�zi munk�smozgalom vezet�je. A teret az 1960-70-es �vekben be�p�tett�k. D�li r�sze a Koszta J�zsef utca. ^[1]
1991. Apponyi t�r. A teret �jra Apponyi Albertr�l nevezik el

LEXIKON

Apponyi Albert, gr�f (B�cs, 1846 – Genf, 1933) politikus, miniszter, nagybirtokos, az MTA tagja.

B�csben sz�letett, 1846. m�jus 29-�n. Apponyi Gy�rgy gr�f �s nagymih�lyi Szt�ray J�lia gr�fn� m�sodik gyermekek�nt. A jezsuit�k kalksburgi (als�-ausztriai) int�zet�ben nevelkedett 1863-ig, azut�n Pesten �s B�csben jogot hallgatott. Tanulm�nyai befejezte ut�n az akkori id�k szok�s�hoz k�pest hosszabb ideig (1868–70) k�lf�ld�n tart�zkodott, f�k�nt N�metorsz�gban, Angli�ban �s Franciaorsz�gban. Franciaorsz�gban a royalista arisztokrata t�rsas�gba volt bej�ratos. A francia arisztokrat�k k�z�l kiv�lt Montalembert gr�f volt r� nagy hat�ssal.  ^[2]  TOV�BB>>>

Karl Marx – Marx K�roly (Trier, 1818, - London,1883) filoz�fus, szociol�gus, k�zgazd�sz.

Filoz�fi�j�ban el�sz�r a baloldali hegelianizmus k�vet�je, majd miut�n megismerkedett Feuerbach n�zeteivel, megalkotta a materialista dialektik�t. Alapt�tele, hogy az ember gondolkod�s�t val�s�gos l�tviszonyai hat�rozz�k meg. B�lcselete k�z�ppontj�ban az �n- �s vil�gteremt� ember �ll, akinek a val�s�ghoz val� viszony�t az egyetemes praxis jellemzi. Az emberi l�nyeg a t�rt�nelem sor�n t�bbnyire elidegenedett form�ban val�sult meg, ez�rt van sz�ks�g egy ezt megsz�ntet� t�rsadalom, a kommunizmus megte�remt�s�re. A kommunizmus l�nyeg�ben a szabad emberi er�kifejt�s birodal�ma, amely �nc�l. ^[3] TOV�BB>>>


II. R�k�czi Ferenc (Borsi, 1676 —  Rodost�, 1735) a R�k�czi-szabads�gharc vezet�je, Magyarorsz�g vez�rl� fejedelme, erd�lyi fejedelem.

1693-t�l B�csben �lt, majd egy �ves it�liai utaz�st tett. 1694-ben feles�g�l vette Sarolta-Am�lia hesseni hercegn�t. K�t gyermek�k sz�letett J�zsef �s Gy�rgy. Magyarorsz�gon telepedtek le, S�ros v�rmegye f�isp�nja lett. Megd�bbenve tapasztalta a lakoss�g nyomor�t. A hegyaljai felkel�s lever�se ut�n a francia kir�lyhoz, XIV. Lajoshoz, a Napkir�lyhoz fordult seg�ts�g�l. ^[4] TOV�BB>>> 
 

Az oldalon felhaszn�lt forr�sok

Irodalom:
[1] Barta L�szl� – P�hi Ferenc: Szentes utcanevei; Csongr�d megyei k�nyvt�ri f�zetek 12. Szeged 1980. (118.  oldal)
[2] http://hu.wikipedia.org/wiki/Apponyi_Albert
[3] http://www.enc.hu/enc.htm
[4] http://nimrod-mohacs.neobase.hu

T�rk�p:
https://maps.google.hu

K�p:
© Lantos Imre - Apponyi t�r
Apponyi Albert arck�pe - forr�s: internet
Marx K�roly arck�pe - forr�s: internet
II. R�k�czi Ferenc arck�pe - forr�s: internet