Apponyi Albert (B�cs, 1846-Genf, 1933)

Politikus, miniszter, nagybirtokos, az MTA tagja. B�csben sz�letett, 1846. m�jus 29-�n. Apponyi Gy�rgy gr�f �s nagymih�lyi Szt�ray J�lia gr�fn� m�sodik gyermekek�nt. A jezsuit�k kalksburgi (als�-ausztriai) int�zet�ben nevelkedett 1863-ig, azut�n Pesten �s B�csben jogot hallgatott. Tanulm�nyai befejezte ut�n az akkori id�k szok�s�hoz k�pest hosszabb ideig (1868–70) k�lf�ld�n tart�zkodott, f�k�nt N�metorsz�gban, Angli�ban �s Franciaorsz�gban. Franciaorsz�gban a royalista arisztokrata t�rsas�gba volt bej�ratos. A francia arisztokrat�k k�z�l kiv�lt Montalembert gr�f volt r� nagy hat�ssal. Az � h�z�ban ismerkedett meg Pierre Guillaume Fr�d�ric le Play-vel, a h�res konzervat�v szociol�gussal, akinek munk�i nagy befoly�ssal voltak tov�bbi szellemi fejl�d�s�re. 1869 �sz�n jelen volt a Szuezi-csatorna megnyit�s�n�l. ^[1] 1872-t�l De�k-p�rti, majd a Sennyey-f�le konzervat�v p�rthoz csatlakozott. 1878-t�l az egyes�lt, majd m�rs�kelt ellenz�ki p�rt vez�re. 1899-ben bel�pett a korm�nyp�rtba (Szabadelv� P�rt), 1901-t�l 1903-ig a k�pvisel�h�z eln�ke volt. 1903 v�g�n kil�pett a Szabadelv� P�rtb�l �s �jb�l megszervezte az ellenz�ki Nemzeti P�rtot, 1904. nov.-ben bel�pett az Ellenz�ki P�rtok Sz�vets�g�be, majd 1904. dec.-ben a F�ggetlens�gi P�rtba. Ett�l kezdve az I. vil�gh�bor� v�g�ig a p�rt egyik vezet�je, 1906. �pr. 8-t�l 1910. jan. 17-ig a koal�ci�s korm�ny vall�s- �s k�zoktat�s�gyi minisztere. Nev�hez f�z�dik a nemzetis�gek fokozott elnyom�s�ra ir�nyul� iskolat�rv�ny kereszt�lvitele. 1910-t�l a Kossuth-p�rt tagja, 1914-t�l eln�ke. 1917. j�n. 15-t�l 1918. m�j. 8-ig ism�t k�zoktat�s�gyi miniszter. Az I. vil�gh�bor� ut�n a m. b�kedeleg�ci� vezet�je volt. 1920-t�l mint k�pvisel� a legitimista ellenz�k vez�rsz�noka. 1923-t�l hal�l�ig Mo. f�deleg�tusa a N�psz�vets�gben. 1893-t�l a Kisfaludy T�rs. tagja. Kit�nt nagy nyelvtud�s�val �s sz�noki k�pess�g�vel, amelyet a trianoni b�keszerz�d�s rev�zi�j��rt folytatott harc szolg�lat�ba �ll�tott.
 

Az oldalon felhaszn�lt forr�sok