Az utca elnevezásei az évek során

1857: Serkocsma útca. Szentesen már a 18. században foglalkoztak sörfözéssel. Ennek az utcának a nyugati feléből a Rákoczi utcától számítva lett az Arany János utca. Keleti fele a Bajcsi-Zsilinszki utca.
1861: Ser-korcsma utca.
1895: Serkorcsma utca.
1903: Kispiac utca. A Szürszabó Nagy Imre utca és a Klauzál utca találkozásánál Kispiac tér (1870) ma is élő, bár már ritkán használt jelölés. Ez a hely vízválasztó volt, innen északra felé folyt a Nagygörgős és a Kisgörgős ér, délre a Kisvölgy ér.
1906: Bartha János utca. Bartha János alapítványából épült a mai mezőgazdasági iskola elődje és egy női ipariskola. Jelentős összeget hagyott a református egyházra és gimnáziumra is. Az általa alapított iskola felvette a nevét. 1874-től 1879-ig a református egyház főgondnoka volt.
1957: Arany János utca. Arany János a legnagyobb magyar epikus költő. Kedvelt hősének, Toldinak is van utcája Szentesen. Négyesy László tanulmányt írt a költőről. A volt szentesi diák, Angyal Dávid is foglalkozott vele. ^[1]

LEXIKON

Arany János (Nagyszalonta, 1817 -Budapest, 1882) költő

A legnagyobb magyar epikus költő, az MTA tagja (r. 1858., ig. 1879). Hajdúivadék, földművelő házaspár: ~ György és Megyeri Sára kései, 10. gyermekeként született; a 10 testvér közül csak kettő, a legidősebb nővér és a költő érte meg a felnőtt kort. Iskoláit Szalontán kezdte el, kisdiák korától fogva hallatlan szorgalommal olvasott. Szalontai diákéveire esnek első verselési próbálkozásai is. 1833 őszétől a debreceni kollégiumban folytatta tanulmányait, de – főként szűkös anyagi viszonyai miatt – már 1834-ben kénytelen volt egy időre búcsút mondani az iskolának és egy évig Kisújszálláson segédtanítóskodott. ^[2] TOVÁBB>>>
 

Bartha János (Hódmezővásárhely, 1829 — Szentes, 1890) gazdálkodó

1829. június 19-én született Hódmezővásárhelyen. Elemi iskoláit és a gimnázium alsóbb osztályait szülővárosában végezte, majd apja mellett gazdálkodott. 1855-ben házassága révén került Szentesre, nőül vette egy tekintélyes helyi polgár leányát, Tóth Krisztinát. A közügyek iránt kezdettől fogva élénk érdeklődést tanúsított. Az 1867. évi kiegyezés után kibontakozott helyi közéleti küzdelmek során az ún. "néppárt"-hoz csatlakozott, amely a rendezett tanácsú városi jogállás helyreállításáért, a vármegye hatalmának megtöréséért, valamint az értelmiségi és legvagyonosabb elemek önkormányzatban érvényesülő túlsúlyának visszaszorításáért szállt síkra. ^[3] TOVÁBB>>>

Az oldalon felhasznált források

Irodalom:
[1] Barta László – Páhi Ferenc: Szentes utcanevei; Csongrád megyei könyvtári füzetek 12. Szeged 1980. (88-89. oldal)
[2] http://mek.niif.hu/00300/00355/html/index.html
[3] http://www.szentesinfo.hu/bartha/nevado/nevado.htm

Térkép:
https://maps.google.hu

Kép:
© Lantos Imre - Arany János utca részlet
Arany János arcképe - forrás: internet
Bartha János arcképe - forrás: internet