rpd fejedelem (845 k. — 907)
ARCKPCSARNOK
rpd fejedelem (845 k. - 907)
lmos fia, a honfoglal magyarsg fejedelme, a trzsszvetsg nevt ad Magyar trzs vezre. Az 1301-ig uralkod rpd-hz se. A honfoglals els szakaszban valsznleg a nomd ketts kirlysgban Kurszn kende mellett a gyula tisztt viselte, amely a tnyleges hatalom birtoklst jelentette, s mint hadvezr, 895-ben a vereckei hgn t benyomult a Krpt-medencbe, ami a honfoglals kezdete volt. A kende mltsgot ennek szkhelyvel egytt csak Kurszn halla (904) utn ragadta maghoz. t firl (Levente, Tarhos, ll, Jutas s Zolta) tudunk. Az budra foly patakmeder forrsa fl temettk el, ahol keresztnny lett utdai a Fehregyhza nev templomot ptettk. – Irod. Gyrffy Gyrgy: Kurszn s Kurszn vra (Tanulmnyok a magyar llam eredetrl, Bp., 1960). [1]
Az oldalon felhasznlt forrsok
Irodalom:
[1] http://mek.niif.hu/00300/00355/html/index.html
Kp:
rpd fejedelem arckpe - forrs: internet
Adatlap ltrehozsa 2016. janur 25
|