-- BELÉPÉS

 OLDALTÉRKÉP - KEZDŐOLDAL - ARCKÉPCSARNOKKÖZTÉRI ALKOTÁSOK -  -  ÉPÍTÉSZETI EMLÉKEK - MÚZEUMOK KIÁLLÍTÓHELYEK  TERMÉSZETI ÉRTÉKEK  -  UTCÁK TEREK -    KÖNYVESPOLCRA - IMPRESSZUMVENDÉGKÖNYV 
 


LEXIKON
 
A, Á - B - C - CS - D -E, É - F - G - GY - H -I, Í - J - K - L - LY - M - N NY - O, Ó - Ö, Ő -P - Q - R - S - SZ - T -TY - U, Ú - Ü, Ű - V - W - X - Y - Z - ZS

TEMATIKUS OLDALAK
A képre kattintva galériák megtekinthetőek




Már 674 kincs az oldalon

Legújabb feltöltések


Dudás Sándor szobrász
Labádi Lajos (1953-2019)
Labádi Lajos-dombormű (2020)
Trianon-emléktábla (2020)
1914-1919 Pro Pátria emléktábla
Szenyéri János (1841-1921)
Szenyéri János-emlkétábla (2019)
Komor Marcell (1868-1944)
Komor Marcell-mellszobor
Veréb Imre (1936-1982)
Veréb Imre-emléktábla
Tóth József-emléktábla
Petőfi S. Ált. Isk.-emléktábla
Barta János-emléktábla

Nagyajtósi István (1908-1989)

Velünk élő örökség
A Szentesi TV Állomás
Szentes kincsei
Bese László
Mozgóképek Szentesen
Aki iszik belőle, váljon egészségére
A szentesi díszkút története
A művelődés szentesi otthonai
Veszett Nagy Sándor nyomában
Szentesi szó-képek
Megszakadt életút
A Vasúttörténeti Alapítvány gépészeti gyűjteménye Szentesen
Elestek a dicsőség mezején
Szentesi disznótoros könyv
40 éves a Galéria
Szentes halmai
Szentes rejtett kincsei
Szentesi életrajzi évfordulók 1988
Szentesi életrajzi évfordulók 1987
Szentes és a repülés
Megszentelt határ
Szentesi fazekaskönyv
A Lajtha László zeneiskola fél évszázada
Petrák - krónika
Amire emlékszem
Húsz év könyv
Kiss Bálint református lelkipásztior élete és munkássága
Harruckern János György-mellszobor
Szentesi anekdoták
CSMHE évkönyve 2011-2012
A vekeri halastó madárvilága
Pirity Mátyás-emléktábla
Pirity Mátyás (1911-2003)
Sportuszoda alapkő-emléktábla
Dr. Rébeli Szabó József-emléktábla
Emlékfa - 2011
Kopjafa
1956-os emlékoszlop
Szóváltás a barázda végén
Büszkeségpont
Gyónás
Kruplicukor
Fegyveres életfa (1983)
Kopjafa (2016)
Emlékfa - 1980
Ivókút-2012
Emlékfa - 2015
MÁV motorgarázs emléktábla
Emlékfa - 2004
Egyenruhák - kiállítás képgaléria
Tavasz a természetben - képgaléria
Makett kiállítás
Műszakiak Napja - képgaléria
Arcképek Szentesről - képgaléria
XIII. Műszakiak Napja - képgaléria
Látogatás az Árpád Agrár Zrt. Szentlászlói telepén
Barangolás Szentes kincsei között - előadás képgaléria
Mátkaság, esküvő, lakodalom - néprajzi előadás képgaléria

"Rejtelmek, ha zengenek..." kiállításmegnyitó képgaléria
A szentesi városháza építéstörténete - könyvbemutató képgaléria
A szentesi városháza építéstörténet - könyv
Nagy Imre festő festményei
Hírversek 001
Tokácsli Lajos festőművész képei
Tokácsli Lajos centenáriumi emlékalbum
Síma Ferenc (1912-?)
Min nevettek őseink...
Szentháromság-szobor építése
Szentháromság szobor
Kálvária szoborcsoport
Könyvespolcra - Nézzétek az álmot játszom

 


TUDTA?

Könyvespolcra

KÖNYVESPOLCRA


Készült egy 39 oldalas összeállítást, amely áttekinti a 2018-as időszaki kiállításokat és róluk megjelenő újság cikkeket. A képre kattintva PDF formátumban letölthető.

 

 

számláló
Indulás: 2011-12-28
 

időjárás
 
A,Á lexikon
A,Á lexikon : A szentesi zöldségtermesztés története - 01 rész

A szentesi zöldségtermesztés története - 01 rész


1. A zöldségtermesztés kezdeti idöszaka 1874-ig   

2. Az öntözéses zöldségtermesztés kifejlődése 1875—1917.

3. A zöldségtermesztés kifejlődésének kora 1918—1944.   

4. A szentesi zöldségtermesztés legújabbkori története 1945-től A Kertészeti Kutató Állomás megalakulásáig


Amikor Szentes és vidéke zöldségtermesztését tárgyaljuk, akkor arról a hagyományos zöldségtermesztő tájról is ejtünk szót, amely európahírű kertészeti növényeiről, zöldségféleségeiről s országunkban legkorábban termi nagy tömegben, kiváló minőségben a friss, koratavaszi, vitamindús, gusztusos zöldségportékát (Szalva 1960). Éléskamrája volt ez mindig az országnak, különösen fővárosunknak, meg az iparvidékeknek valahányszor szűkösebb, ínségesebb esztendő következett. Gondoljunk itt csak a második világháború utáni évekre, amikor a Szentesről származó nagymennyiségű korai friss zöldség valósággal életmentő volt.

A Táj az ország legmelegebb helyén, a tiszántúl déli nagytájában, a középtiszavölgyben terül el. A tavaszi hónapok hőmérséklete itt jóval nagyobb más vidékekénél. Így a korai kiültetést biztosítja. Napfénytartama is több. Ráadásul kitűnők vályogtalajai, de legfőképpen kiterjedt öntözővízhálózata s ez Szentes várost és vidékét az öntözéses kertészetre nagyon alkalmassá teszi (Balázs 1954, Somos 1955, Szalva 1960). A Tisza 55, a Körös 15, legfonosabb vízforrása pedig: a Kurca 40 km hosszúságban hálózza be a vidéket (Cseuz 1957).

Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a vidék az ország — mondhatni — legrégebben kialakult öntözéses zöldségtermesztő helye, akkor joggal nevezhetjük Szentest a vidék a hazai kertészet bölcsőjének.

Nehéz kideríteni, hogy ez a bölcső valójában hol és mikor ringott a kezdet kezdetén. A múlt sűrű homálya fedi. Az emlékezés meggyöngült, a veteránok elmentek, a legendák elhaltak, s csak a még itt-ott a pincék rejtett mélyén sárguló okmányok s az unokák unokái mesélnek a múltról, a mának oly fontos gyökeréről. Lebbentsük tehát fel a múlt fátylát csak annyira, hogy a kertészet fejlődésének mérföldköveit megláthassuk.

1. A ZÖLDSÉGTERMESZTÉS KEZDETI IDŐSZAKA 1874-IG

Egyes feljegyzések szerint (Somos 1955) Szentes környékén a zöldségtermesztésnek már a XV. és XVI. században nyomai voltak. Már akkor termesztettek káposztát, babot és lencsét. Ezt bizonyítja az is, hogy a XVI. században a hüvelyesek és a káposzta termékeiből dézsmát is szedtek (Kovacsics 1957).

Zöldségtermesztés a török hódoltság alatt

Az első hiteles bizonyíték a Szentes-vidéki zöldségtermesztésről, a török hódoltság időszakából, a XVI. század derekáról, 1559-ből való (Szalva 1959). Mondhatjuk tehát azt, hogy a szentesi zöldségtermesztés bölcsője ekkor alakult ki.

A nagy török utazó, Evlia Cselebi útleírásaiban is (1661— 1664) találunk utalást. Szerinte abban az időben Csongrádon sok szőlő és kert volt. Ez időszakból egyébként nincsenek írásos adataink. A vidék ugyanis a török, a tatár és a rác csapatok pusztításai következtében elnéptelenedett. A maradék lakosság a nádasokban keresett menedéket. A termesztés szempontjából Csongrád környékén kedvezőbb volt a helyzet, mert a csongrádi vár török őrsége élelmezése érdekében a termesztés biztonsága felett őrködött. A termesztés helyzete csak a zavaros állapotok megszűnte után, a törökök kiűzésével szilárdult meg. Ekkor kezdett ismét a mezőgazdaság, a növénytermesztés ismét talpra állni.

A Harruckern korszak

Harruckern György báró a császári hadsereg élelmezési főbiztosa 1717-ben Szentesre helyezte át hadi élelmezésének központját (Szalva 1959). Ez a mezőgazdasági termesztésre ösztönzőleg hatott, mivel a terményeknek jó piac alakult ki. A vidéket Harruckern telepesekkel benépesítette s ez is növelte a termesztést. Szórványos adatokat már ez időből is találunk a kertészkedésről a „mindszenti panaszlevélben" (Szentesi Levéltár 1724) dézsmaként említve a káposzta, retek, hagyma, hüvelyes zöldség olvasható. Ez az első hiteles írásos adat a XVIIÍ. századból, a Szentes és vidéke kertészeti növényeinek termesztéséről.

Ebben a korszakban, 1772-ben bukkanunk a Tisza-parti öntözés első nyomaira. A levéltári iratból olvasható, hogy a Tiszából öntöztek ”ahol egy kútgémágassal s a hozzávaló rekvisitumokkal vizet mertek" a folyóból (Országos levéltár 1772).

Hamarosan veteményeskertek kezdtek elszaporodni. A helyes telepítési politika segítette a legelők feltörését s így a szentesiek ebben a korszakban már dinnye alá is szántottak, valamint kerteket, káposztaföldeket létesítettek (0. L. 1772). Kerteknek földeket már 1763-ban „árendáltak" (Sz. L. 1763), azaz felkínáltak.

A magyarországi paprikatermesztés első hiteles nyomaira is a vidéken az 1732—1733. években bukkantunk (Szegedi Levéltár, 1732, 1733).

A XVI. század derekán, 1769-ig a vidéken már a következő zöldségfélék neveivel találkozunk: bab, borsó, dinnye, káposzta, petrezselyem, uborka, vöröshagyma, zeller, endivia, cikória, paprika, kelkáposzta, „kallaraba", vörös- vagy spaniolkáposzta, sárgarépa, fűszeres répa, „kartifiol", saláta, torma, fejér- vagyis kerekrépa, retek és ujjastök (Sz. L. 1724—1769, Kiss 1825).

Ezen zöldség legnagyobb részét a termesztők csak saját szükségletükre, esetleg dézsmaként termesztették, leginkább házikertekben, primitív módon. A zöldségfélék árutermesztése tehát akkor még nem volt. Ösztönző erő ez időtájt elsősorban a létfenntartás, az élelmezés házi ellátása.

A zöldségtermesztés helyzete az 1770-es években

A következő évtizedben sem sokat változott a helyzet. Erről tudósít egy 1770-ből származó, az urbárium rendezéséről szóló hivatalos irat is (Harruckner Levéltár 1770) amely a következőket mondja:
„Gyümölcsös és komlós kertek nincsenek, káposztaföldek némely gazdaság szőlőskertjében találtatnak, veteményes zöldséget termelő helyek is csak némelyek vannak házaknál magok mindamennyi szükségekre valók, de külső földön olyanok nem találtatnak."

Ez azért volt így, mert az akkori állapotok a külső földeken való kiterjedtebb kertészkedésnek még nem kedveztek. A terület nagyrésze ugyanis időnként víz alá került, főként a Tisza, Kurca, Veker, Kórógy és Kontra partjai mellékén. — A földművelés is egészen kezdetleges volt. Egynyomásos gazdálkodás folyt. A mostoha körülmények és a kedvezőtlen termesztésmód, továbbá a rossz értékesítési lehetőségek (a rossz és bizonytalan utak miatt) hátrányosan befolyásolták a zöldségfélék árutermesztését. Ennek ellenére a veteményeskertek létesítése házaknál egyre nagyobb jelentőségű, különösképp a házi szükséglet ellátására, így pl. az 1780-as években Szegváron 6—10 ház kivételével minden háznál volt összesen 20 holdnyi házikert.

A kertészségek kialakulása

Szentes város és a táj zöldségtermesztésének további jelentős fejlődése volt a kertészségek, az első közösségi társulások megalakulása és működése. Ezek voltak az első kezdetleges, de már szervezett formában működő, sőt kereskedelmi célt is szolgáló árutermesztők.

A kertészségek zöme dohánytermesztéssel foglalkozott, de emellett zöldséget is termesztettek. Újabb kutatásaink szerint, azonban voltak külön zöldséget termesztő kertészségek is. 1794-ben a kertészségek létszáma már több ezerre növekedett. Jelentősebbek voltak a tési, felgyői, kórógyszentgyörgyi, a csanyi, a dongéri és a baksi kertészség (Sz. L. 1763—). A kertészségek a XIX. század derekára idejüket múlták és feloszlottak.

A XVIII. század vége felé a zöldségfélék is egyre nagyobb tért hódítottak a kereskedelemben s tömegesen kerültek Szentesen a piacra. A XIX. század első éveiből valók a burgonyatermesztés első írásos adatai is (Sz. L. 1803).
A XVIII. században tehát Szentes környékén már majdnem minden ma ismert zöldségfélét termesztettek. A zöldség ekkor már kereskedelmi áru is s ez nagyban előrevitte termesztését.


Az oldalon felhasznált források:

Irodalom:
Dr. Szalva Péter: Szentes és vidéke zöldségtermesztésének kifejlődése, jelenlegi helyzete és jövője (Szentes, 1969.)

Kép:
Szentesi kertészek - forrás: Lantos Imre
Evlia Cselebi - forrás: internet
Harruckern János György Báró - forrás: internet
Dohányfűzés az alföldön - forrás: intrenet
 

 

 

 


Csatlakozz közénk, és légy része fantasy világunknak! - Rose Harbor. egy fórumos szerepjáték a gportal felületén! - RPG    *****    ROSE HARBOR - and i know now that this world will never be enough for me - ROSE HARBOR    *****    Rajz, vers, blog, irka-firka, sztorik, tõlem, bárkinek:)    *****    Várod a karácsonyt? Szeretnél gyorsan ünnepi hangulatba keveredni? Akkor itt a helyed! karacsony.gportal.hu KATT IDE!    *****    Ahhoz, hogy legyõzd a félelmed, rá kell ébredned, hogy nincs menekvés attól, amitõl rettegsz. - David Gemmell    *****    „Evil will never be countered while good men do nothing.“    *****    Idegen vagyok. Semmi szükség rá, hogy hazudj vagy tagadj. Csak a barátokkal szemben kell álarcot hordanunk.    *****    Új twich csatornám, minden érdeklõdõt vár, Fortnite, Warzone gameplayeket streamelve!    *****    Az okkultizmusban és a történelemben számos híres, hírhedt példát találhatunk, de a Rose Harbori vonal nem túl jelentõs.    *****    MOVIE-NIGHT - AJÁNLÓ - filmek, sorozatok - AJÁNLÓ - MOVIE-NIGHT    *****    Az élet egy komédia, ostoba, beteges komédia, ahol bolondok játsszák a szerepeket. - DAVID GEMMELL    *****    Képek,vers, blog, irka-firka, sztorik, tõlem, bárkinek:)    *****    Rose Harbor, egy kis város, ami tele van titkokkal. Vajon ki fogja megfejteni õket? Talán éppen Te leszel az!    *****    Kíváncsi vagy az új world of warcraft kiegészítõre?    *****    RELIGIO-PORTAL **** NE FÉLJ, CSAK HIGYJ! ****RELIGIO-PORTAL **** NE FÉLJ, CSAK HIGYJ! ****RELIGIO-PORTAL    *****    A horoszkópod ismerete nagyon sok segítséget nyújt, életed során a döntéseit meghozatalában. Rendeld meg most! Kattints!    *****    RELIGIO-PORTAL **** NE FÉLJ, CSAK HIGYJ! ****RELIGIO-PORTAL **** NE FÉLJ, CSAK HIGYJ! ****RELIGIO-PORTAL    *****    Új tartalom a Blogomon    *****    RELIGIO-PORTAL **** NE FÉLJ, CSAK HIGYJ! ****RELIGIO-PORTAL **** NE FÉLJ, CSAK HIGYJ! ****RELIGIO-PORTAL    *****    A horoszkópod megismerése, nem kíváncsiság, hanem intelligencia kérdése. Keress meg és nézzük meg együtt, én segítek!