Kossuth-d�j

A h�bor� elcsitult�val, negyven�ves koromban �n is hazajutottam. Magnak val� birka is alig akadt, nehogy ny�j lett volna, de mivel az asszony a gyerekek ut�n is �j f�ldet kapott, h�t ak�rmennyire nem szoktam a kaszany�lhez, neki�lltam a f�ldmunk�nak. Kap�val sz�ntottunk, gerebly�vel boron�ltunk. Nem voltam egyed�li a sorban. A csel�ds�gnek egy lova sem akadt. Mit�l lett volna a h�bor�t j�rt juh�sznak?

Fiaim a katonasorukat t�lt�tt�k, otthon volt az elad� l�ny, meg mi, �regek. 1949-ben a hortob�gyiak �bredeztek el�sz�r. Sz�l�tottak, hogy szakemberre lenne sz�ks�g�k. K�stoljam meg amabban a t�jban is a lehet�s�get. Ha valaha is lakott volna bennem valami romantikus hajlam, azt mondan�m, vonzott a puszta, meg a keny�rkereset h�zott. Megmondt�k, akik invit�ltak: az �j magyar birk�szat a b�lcs�n�l kezd�dik ez�ttal. Sz�p f�ladatok k�vetkeznek r�nk, a semmib�l sz�p, modern juh�szatot kell el�teremteni az eg�sz orsz�gra kihat�t.

Tudtam, ha ott f�lcs�p�r�dik a birk�szat, annak a magja elker�l a mi tiszai t�jainkra is. J�v�k vel�k haza.

K�t �v alatt f�lsereg�tett�nk annyi sz�l� falk�t, hogy a t�rt�nelmi birkat�jakra jutogatott is bel�le. �n is hazapakoltam n�h�ny csapat ap�val, any�val. Itthon nem �ltek addig t�tlen�l, t�bb ny�jnyi szedel�k gombszem� birka legel�szett m�r az egykori mez�s�gben.

1953-ban a szentesi �llami gazdas�gnak negyven ny�ja cs�ng�z�tt a hat�rokban. Hod�lyok, kar�mok nem voltak, a t�li takarm�nyoz�sokkal voltunk olyan bajban, hogy �n val�s�gosan �gyfekv� betege lettem a gondnak. Elhagyott tany�k szob�iban ist�ll�ztuk a ny�jakat, m�g a kemenc�kben is birka lakott. Pusztultak az �hkoppt�l legy�ng�lt, betegs�g lepte ny�jak. Szakk�pzettek alig lehett�nk �ten k�r�l�tt�k. Havas szalm�kat hordtunk be etetni, talpon maradt kukoricatarl�kr�l h�ton hordtuk a sz�rat.

Nagy tand�j volt az a t�l a gazdas�g �j vezet�s�nek is. Bel�tta, nem el�g a birk�t a vil�gra r�v�szelni, azt el is kell tartani �gy t�len, mint ny�ron. Tett�nk is azt�n olyan k�sz�leteket a j�v�re, hogy ez t�bbet soha nem fordult el�.

1954 tavasz�n 58 juh�sz 25 000 birk�val tavaszodott el� a sz�pen hegyez� f�vell� mez�kre. Megbecs�lt �rte az �llani. 48 �ves koromban Kossuth-d�jjal j�rt a kedvembe. ^[1]

"Nem a teljes hist�ri�t adom, hanem egy k�l�n kis tanulm�nyokb�l �ll� csillagk�pet,
melyet a k�z�tt�k kalandoz� tekintet k�t �ssze." (N�meth L�szl�)

A csal�dalap�t� Andrik� Antal a gr�f K�rolyiak derekegyh�zi uradalm�n kezdte a juh�szkod�st. Istv�n fia is itt sz�letett 1906-ban. �desapja mellett, gyermekkor�ban kezdte megismerni a juh�szatot. 1938-ban m�r a K�rolyiak felgy�i birtok�n sz�mad�juh�sz munkak�rben dolgozott. A frontszolg�lat, hadifogs�g ut�n 1951-ben Szentes hat�r�ban a Pankotai AG. t�rzsteny�szt�jek�nt fejlesztette ki a f�s�s merin�i juh fajt�t. A t�zezren fel�li �llom�ny bel- �s k�lf�ld�n ismertt� tette. Az �llatok ut�n els� d�jakat kapott. A Szentes m�ltj�t kutat� �js�g�r�, N�meth S�ndor a Szabad F�ldben (1986. j�lius 11.) ANDRIK� ISTV�NT "a b�r�nyok nyelv�n is �rt� juh�sznak nevezte."  ^[2] TOV�BB>>>

Az oldalon felhaszn�lt forr�sok

Irodalom:
[1] T�th B�la - Kuty�k, birk�k, szamarak (B�ba Kiad� Szeged 2002. 53. oldal)
[2] V�rosi Visszhang 2005. m�rcius 18.

K�p:
Andrik� Istv�n Kossuth-d�jas juh�sz (jobbra) r�di�t hallgat ismerõseivel. Pankota, 1956 m�jus
MTI Fot�arch�vum - Bereth Ferenc
Andrik� Istv�n arck�pe - forr�s: V�rosi Visszhang 2005. m�rcius 18.