EL�ZM�NYEK

Se csipke, se forrma! - mondj�k a rendetlen, esetlen megjelen�s� n�re. A k�zm�ves technik�k kir�lyn�j�nek a csipkek�sz�t�st tartj�k. Nem v�letlen�l, hiszen a hagyom�nyos csipke elk�sz�t�se hosszadalmas, f�rads�gos munka. j� szemet, nagy �gyess�get, finom kezet �s �tletess�get is ig�nyel. �ppen ez�rt r�gen a csipke alkalmas volt arra, hogy visel�je mindenkinek tudt�ra adhassa, milyen gazdag, mennyit tud az �lt�zk�d�s�re k�lteni.

A csipke Olaszorsz�gb�l indult h�d�t� �tj�ra az 1400-as �vekben. Az olasz csipke hamar meghonosodott. M�ty�s kir�ly udvar�ban is, feles�ge, Beatrix �s udvarh�lgyei r�v�n.

A XVII. sz�zadban azt�n Franciaorsz�g lett a csipkek�sz�t�s k�zpontja.  XIV.   Lajos, a „napkir�ly" versaillesi udvar�ba Velenc�b�l csipkevarr�n�ket hozatott, �s magas v�mot vetett ki az olasz csipk�kre. Ennek ellen�re hamarosan  el�rte a spanyol �s a n�metalf�ldi uralkod�k udvar�t is a csipke diadal�tja. A k�lf�ldr�l sz�rmaz� csipk�k a XVI. sz�zadt�l term�szetesen Ausztri�ban �s Magyarorsz�gon is kedveltt� v�ltak a f�urak �s h�lgyeik k�r�ben.

A XIX. sz�zadt�l, amikor m�r g�pi csipke gy�rt�s�ra is lehet�s�g volt, a j�m�d� pest-budai polg�rasszonyok nem csak �nnepi alkalmakkor, hanem ak�r piacra menetkor is csipk�vel d�szitett gall�rokat, fejd�szeket, ingv�llakat, k�t�nyeket, v�llkend�ket, zsebkend�ket stb., haszn�ltak. Jellemz� volt, hogy a t�k�letes csipke ut�nzatok beszerezhet�s�ge ellen�re a tehet�s r�tegek k�r�ben a val�di csipke ir�nti kereslet m�gis fokoz�dott. S hogy kiknek a kezeik k�z�l ker�ltek ki a vert, varrott, csom�zott, fonott, hurkolt, rece, k�t�tt, frivolit�s/haj�s csipk�k?

Mindig a l�gnehezebb k�r�lm�nyek k�z�tt, a gazdas�gi szempontb�l legkedvez�tlenebb adotts�gokkal rendelkez� ter�leteken �l� falusi l�nyok�b�l �s asszonyok�b�l, akik a csipkever�st nemzed�kr�l-nemzed�kre folytatt�k. Ezzel a h�ziipari jelleg� foglalkoztat�sukkal kieg�sz�lt csal�djuk j�vedelme, �s egy�ttal fellend�lt falujuk idegenforgalma �s kivitele is. �gy t�rt�nt ez a csipkek�sz�t�s magyar �shaz�j�ban, �szak-Magyarorsz�gon is. A csipk�k szinte kiz�r�lag  csak k�lf�ldi megrendel�sre k�sz�ltek, pl. Angli�ba, N�metorsz�gba, vagy Sv�jcba. A finom fon�lb�l k�sz�tett munkadarabok mint�juk szerint leggyakrabban barokk, rokok�, klassziciz�l� st�lus�ak voltak, de kedvelt�k a renesz�nsz �s a keleti , (f�k�ppen t�r�k) ornamentika hagyom�nyait egybe �tv�z� „�rihimz�s" mot�vumkincs�t  is (pl. gr�n�talma, tulip�n, r�zsa, kar�jos levelek, ind�k, stb.).  A csipkek�sz�t�s t�rt�nete n�vtelen. Nem ismerj�k azoknak a mestereknek a nev�t, akik a f�urak �s a gazdag polg�rok ruhat�r�t, f�ny�z� otthonainak berendez�seit csipk�b�l k�sz�tett�k. De ismer�nk n�h�ny olyan asszonyt, akik itt Szentesen r�szt vettek  1936/37-ben a v�rosh�z�n megtartott csipkever� tanfolyamon, �s napjainkig k�sz�tik csipk�iket. 

Az oldalon felhaszn�lt forr�sok:

Irodalom:
Paksi M�rta: A szentesi csike t�rt�nete (megjelent: 2004-2005. V�rosi Visszhang)

K�p:
Jan vermeer Delft - A csipkever� n� / forr�s: internet