A KEZDET

Szentesen a csipkek�sz�t�s t�rt�nelme az 1936/37-es �vt�l sz�m�t�dik. El�tte azonban ismerkedj�nk meg a csipkek�sz�t�s hazai el�zm�nyeivel, a halasi csipke r�vid t�rt�net�vel.

Az 1930-as �vek k�zep�re a magyar Alf�ld�n a halasi csipke m�r �jra a vir�gkor�t  �lte, aminek el�zm�nye volt, hogy   a sz�zadfordul�n, �s a  sz�zad els� �vtizedeiben orsz�gos mozgalom indult a zene, �s a t�nc mellett a magyar n�pi kult�ra t�rgyi eml�kanyag�nak felkutat�s�ra. A  c�l egy �j, a nemzeti jelleg�  n�pm�v�szet szellem�t�l �s ornamentik�j�t�l �thatott iparm�v�szet l�trehoz�sa volt. A kutat�snak pedig fontos gazdas�gi szempontj�v� v�lt a neh�z k�r�lm�nyek k�z�tt �l� falusi l�nyok �s asszonyok h�ziipari foglalkoztat�sa. Ezekben az �vekben Halason D�k�ni �rp�d (1861-1931) gimn�ziumi rajztan�r tan�tv�nyaival egy�tt lelkes n�prajzi (n�pm�v�szeti) gy�jt�munk�t v�gzett. 1902-ben a Magyar Iparm�v�szeti T�rsulat tagjak�nt ki�ll�t�ssal egybek�t�tt el�ad�st tartott   a magyar st�lus� csipk�r�l, ami eredeti magyar mint�kkal, eredeti �j technik�val k�sz�lt. A mint�k  nagy r�sz�t halasi gy�jt�sei  felhaszn�l�s�val tervezte. A kivitelez�st a kezdetek idej�n  els�sorban �desanyja �s s�gorn�je v�gezte. K�s�bb tervez�, �s kivitelez� t�rsat is tal�lt a halasi sz�let�s�  Markovits M�ri�ban (1885-1954), aki k�lf�ldi tanulm�nyai sor�n sz�mos olasz �s n�metalf�ldi csipke�lt�si technik�t is   elsaj�t�tott. Finom csipk�i, amelyeket n�i feh�rnem�varr� m�hely�ben hat, majd r�videsen tizenk�t f�ldm�ves l�ny bevon�s�val k�sz�tett �s   haszn�lt fel, a velencei vagy a br�sszeli csipk�khez hasonl�tottak. 1903-ban  Csipkevarr�  m�helyt rendezett be Halason  D�k�ni is. Tervez�s�ben az itt dolgoz� parasztl�nyok �s aszszonyok olyan csipk�ket k�sz�tettek, amelyeken a n�pi mot�vumok mellett k�l�nf�le   t�rt�neti st�luselemek, vagy a sz�zadfordul� szecesszi�s jellemz�i �rv�nyes�ltek. 1906-ban azt�n D�k�nit Budapest re helyezt�k. Ezut�n Markovits M�ria egyed�l vezette tov�bb Halason a munk�t. A vil�gh�rre szert tett halasi csipke fejl�d�s�t azonban a h�szas �vek k�zep�n bek�vetkezett gazdas�gi v�ls�g egy id�re megb�n�totta. Megfogyatkoztak a ki�ll�t�sok, a megrendel�sek. A kiv�l� asszony m�r csakegyed�l, vagy egy-k�t l�nnyal tudott dolgozni. A harmincas �vek elej�n azt�n a m�vel�d�s, a gazdas�gpolitika, az idegenforgalom, ill. a kivitel szempontj�b�l �jra jelent�snek bizonyult a saj�tos magyar m�v�szeti term�kek k�z�tt a halasi csipke is. 1933-ban a Budapesti Nemzetk�zi V�s�ron, 1934-ben pedig a br�sszeli csipke m�zeumban arattak nagy sikert term�keik. 1935-ben Halason a piack�pes n�pm�v�szeti �rt�kek el��ll�t�s�ra �nnep�lyesen megnyitott�k a Csipkeh�zat. H�rom �v m�lva m�r sz�z f�re emelkedett az �lland�an itt dolgoz�k sz�ma, ez�rt �j �p�letr�szre volt sz�ks�g. 1939-ben a fenn�ll�sa 500. �vfordul�j�t �nnepl� Kiskunhalas v�ros�t vil�gh�r� csipk�ir�l "magyar Br�sszel"-nek nevezte el a sajt�. Azonban a halasi csipke tov�bbi fejl�d�s�t megakad�lyozta az akkor kirobban� m�sodik vil�gh�bor�.   

Csipket�rt�nelem

Az oldalon felhaszn�lt forr�sok:

Irodalom:
Paksi M�rta: A szentesi csike t�rt�nete (megjelent: 2004-2005. V�rosi Visszhang)

Vide�.
Csipket�rt�nelem: http://www.youtube.com/watch?v=xJmWy9pgXIc

K�p:
Az Iperm�v�szeti iskola csipkever� tanfolyama / forr�s: www.huszadikszazad.hu
Halasi csipke / forr�s: http://hungarikum.info.hu