Szentesen 1871-ben kezd�d�tt meg a polg�ri le�nyiskolai k�pz�s. Az eredetileg 2 oszt�lyosra tervezett int�zm�ny 1891-re n�gyoszt�lyos tanod�v� fejl�d�tt, sz�zn�l t�bb n�vend�kkel �s 13 f�s tantest�lettel. Az addigi sz�ks�g�p�leteket kin�tte az iskola, egyre s�rget�bb� v�lt egy megfelel�, �lland� �p�let biztos�t�sa. A v�rosi iskolasz�k a Bartha J�nos Alap�tv�ny seg�ts�g�vel megv�s�rolta a III. tized 19. sz. telken (r�szben a mai �p�let hely�n) l�v� M�csai-f�le h�zat, amely alkalmasnak l�tszott a b�v�t�sre. A v�ros saj�t k�lts�g�n nem tudta biztos�tani a fejleszt�st, ez�rt m�r 1896-t�l szorgalmazni kezdt�k az iskola �llami kezel�sbe t�rt�n� �tad�s�t.

A Vall�s- �s K�zoktat�s�gyi Miniszt�rium 1911-ben v�gre kedvez� d�nt�st hozott, �g�rve, hogy az int�zm�nyt 1913. szeptember 1-j�t�l �llami kezel�sbe veszi. A miniszt�riumi hat�rozat birtok�ban a v�ros megv�s�rolta az iskol�val szomsz�dos Kardos-f�le telket, s felk�rte Bohn Alajos �p�t�szt, a v�rosh�za tervez�j�t, egy kor sz�nvonal�n �ll�, korszer� iskola�p�let megtervez�s�re. Bohn egy al�pinc�zett, emeletes, k�t utc�ra ny�l�, "V" alaprajz�, sark�n f�homlokzatos �p�letet tervezett, n�gy kerekoszlopos f�bej�rattal, f�l�tte timpanonnal.

A miniszt�rium m�szaki oszt�lya kivitelez�sre alkalmasnak tal�lta a terveket, s 1912 j�nius�ban enged�lyezte az �p�tkez�s megkezd�s�t. Az ipari szakmunk�kra ki�rt p�ly�zatra 29 aj�nlat �rkezett, amelyek elb�r�l�s�ra augusztus v�g�n ker�lt sor. Az �p�tkez�st a "Szab� Testv�rek" �p�t�si v�llalkoz� c�g nyerte el. A ki�r�snak megfelel�en az �p�let az �v v�g�re tet� al� ker�lt. 1913. augusztus 26-�n megt�rt�nt a teljes �p�let m�szaki �tad�sa, amelyen jelen volt Bohn Alajos tervez�-m�vezet� is. Az �p�tkez�s �s berendez�s k�lts�ge 245.800 koron�ba ker�lt.

Az �j int�zm�nyt szeptember 1-j�n birtokba vehett�k a tan�rok �s n�vend�kek, amely 6 tantermet, torna-, zene- �s k�zimunkaszob�kat, k�nyvt�rat, tan�ri �s igazgat�i irod�kat, 2 szert�rat �s 2 szolg�lati lak�st foglalt mag�ba. Mivel a kit�z�tt id�ben az �llamos�t�s is megt�rt�nt, az int�zet hivatalos neve �llami Magyar Kir�lyi Polg�ri Le�nyiskola lett.
Az I. vil�gh�bor� kit�r�se ut�n (1914. j�l.) az �p�letet azonnal lefoglalt�k v�r�skeresztes hadik�rh�znak. A rom�n megsz�ll�s idej�n (1919. �pr. 29. - 1920. m�rc. 2.) katonai sz�ll�shelynek haszn�lt�k, amely nem haszn�lt az �j �p�tm�nynek. A II. vil�gh�bor� idej�n (1941-1944) szint�n hadik�rh�zz� alak�tott�k �t. 1948-ban megsz�nt a polg�ri le�nyiskolai k�pz�s, hely�t a 8 oszt�lyos �ltal�nos iskola vette �t. Ett�l kezdve az int�zm�ny Pet�fi S�ndor �ltal�nos Iskola n�ven m�k�dik. (Szerk. megjegyz�s: Jelenleg a Zsoldos Ferenc K�z�piskola �s Szakiskola B �p�lete.)
Az iskola fogad�szintj�n l�that� az iskola�p�t� igazgat�n�, Papp Lajosn� Gonda J�lia (1869-1964) eml�kt�bl�ja, amelyet a Csall�ny G�bor M�zeumbar�ti K�r helyezett el 1994-ben. A f�ldszinti �s emeleti folyos�kat az iskola t�rt�net�t bemutat� tabl�k d�sz�tik, �lland� ki�ll�t�s jelleggel (a helyi lev�lt�r �s m�zeum munk�ja, 1994-95). Az �p�let f�bej�rati homlokzat�n az 1957-ben megalakult els� helyi �tt�r�csapat eml�kt�bl�ja l�that� (1977). Az iskola el�tti parkban tereb�lyesedik az �n. Olimpiai t�lgy, L�rincz M�rton erd�lyi sz�rmaz�s� birk�z� aj�nd�ka, aki az 1936-os berlini olimpi�n k�t�ttfog�s� birk�z�sban arany�rmet nyert, s az eml�kbe kapott facsemet�t m�sodik "sz�l�v�ros�nak", Szentesnek adom�nyozta. �nnep�lyes el�ltet�s�re 1937 tavasz�n ker�lt sor.