Megs�rgult r�gi f�nyk�p van a kezemben. Szak�llas, bajuszos f�rfiak csoportja, b�r fiatalok mindannyian. �nnepl� ruh�ba �lt�ztek, az akkori divat szerint testhez �ll� atilla zsin�ros sujt�sokkal, ez�stgombos lajbi, bokorra k�t�tt nyakkend�, csizma a ruh�zatuk. „ A Szentesi Dalegylet", mondja a k�p fel�r�sa.

Igen �k azok, a Szentesi Dalegylet, amely 1867-ben nagy dics�s�get szerzett Szentes v�ros�nak, mert az aradi orsz�gos „Dal�r " �nnep�lyen els� d�jat nyert.
 
Szentes m�g akkoriban k�zleked�si utakt�l t�voles�, poros, s�ros, kult�r�ban is elmaradott v�ros volt. Amikor a zenem�v�szet a k�lf�ldi orsz�gokban m�r Bach, H�ndel, Mozart, Beethoven, Liszt magass�g�ig emelkedett, n�lunk cig�nyband�k h�zt�k a s�rvavigad�t, a n�p ig�nyeit a citera, duda, teker�, el�g�tette ki, a zongoratanul�k kis csoportja pedig a „Sz�z im�ja" futamaival �rte el a zenetud�s legmagasabb fok�t Czapek Vencel cseh zongoratan�t� ir�ny�t�s�val.

A 60-as �vekben azonban megv�ltozott a helyzet.

1860-ban t�rt�nt, hogy a szentesi reform�tus egyh�z Jo� K�rolyt v�lasztotta meg k�ntor�nak. Az alig h�sz�ves fiatalember l�tta �j haz�j�nak zenei elmaradotts�g�t �s hamarosan munk�hoz l�tott. Mindj�rt egy �v m�lva megalak�tja a Szentesi Dalegyletet, mely az � lelkes, szakavatott vezet�s�vel sok�ig egyetlen komoly t�nyez�je, serkent�je, �breszt�je lett a v�ros zenei, s�t t�rsadalmi �let�nek is. Megv�lasztott�k Kiss Zsigmond �gyv�det eln�k�knek, Zolnay K�roly gimn�ziumi tan�rt jegyz�nek, a r�gi k�pen ott l�tjuk az �nekkar tagjait Jo� K�roly karnaggyal �l�k�n. Ott van P�csi Balogh Mih�ly �rmentes�t� t�rsulati hivatalnok. B�nyai J�zsef keresked�, Huszthy Mih�ly seg�dlelk�sz, Guly�s Pap L�szl�, Kiss B�lint tan�t�, Temesv�ry Antal j�r�sb�r�, Torday J�zsef tan�t�, Czapek Vencel zenetan�t�, Praznovszky Mih�ly hivatalnok �s Szab� Lajos tan�t�.

Az �nekkar nagy lelkesed�ssel fogott munk�hoz. �s a siker nem is v�ratott sok�ig mag�ra. 1866-ban t�rt�nt, hogy az Aradi Dalegylet felh�v�st tett k�zz�, melyben orsz�gos dalos �nneps�g rendez�s�t jelentette be.

A szentesi dalosok nagy �r�mmel fogtak hozz� a nagy er�pr�b�ra val� k�sz�l�d�shez. A dalos �nneps�get azonban az orsz�gos asz�ly �s a kolera j�rv�ny miatt a k�vetkez� �vre kellett halasztani. �gy t�rt�nt, hogy 1867. augusztus�ban indult �tnak kit�n�en felk�sz�lve a kis csapat. Hossz� volt �s f�raszt� az utaz�s Aradig, tikkaszt� melegben, poros utakon, a h�rom kocsin, hiszen akkor m�g nem volt vas�t.
 
Tudt�k j�l mindannyian, hogy mer�sz a v�llalkoz�s. A 60-as �vekben m�r sz�p sz�mmal voltak �nekkarok az eg�sz orsz�gban. Azt lehet mondani, hogy ez az �vtized volt a f�rfikarok ideje. 1854-ben alakult a Pest-Budai Dal�rda, �s p�ld�j�t j�form�n minden jelent�kenyebb v�rosban k�vett�k. Az Aradra sereglett sok j�h�r�, kit�n�en k�pzett dal�rd�val kellett �sszem�rni a szentesieknek a tud�sukat. A szorgalmas k�sz�l�d�s, a f�rfi�i lelkesed�s, j� vezet�s meghozta a f�nyes sikert. A k�telez�, neh�z, k�s�ret n�lk�li „acapella" k�rus kit�n� el�ad�s��rt a b�r�l� bizotts�g egyhang�lag a szentesieknek �t�lte oda az els� d�jat, egy sz�p ez�st koszor�t. Az aradiak lelkesed�ssel �nnepelt�k a dal�rd�t, amely Egressy B�ni, Simonffy K�lm�n, Allaga G�za dalainak, n�h�ny n�pdalnak �s a Klapka Indul�nak t�k�letes el�ad�s�val m�g fokozta a sikert.

Nagy volt az �r�m itthon is, nem csoda, hiszen orsz�gos sikert �rt el a dal�rda. Nagy hat�ssal volt a gy�zelem a v�ros �bredez� zenei �let�re, hanem a kultur�lis �s t�rsadalmi megmozdul�saira is. A dal�rda hamarosan 40 tag�ra n�vekedett, csiszol�dott, sz�nesedett. R�szt vett orsz�gos dalos �nneps�geken, Miskolcon 1884-ben ez�st �rmet kapott, k�t �vre r� a P�csen tartott orsz�gos versenyen Hubay Jen� �s Ga�l Ferenc versenydarabjainak kit�n� el�ad�s�t szint�n ez�st�remmel jutalmazt�k.

De nem volt kisebb az eredm�ny, amit itthon �rtek el. Hangversenyeket rendeznek, el�ad�sokon, mulats�gokon m�k�dnek k�zre, m�rcius 15. meg�nepl�s�n�l �v�k a m�sor m�v�szi r�sze, a megyeh�z, gimn�zium �p�leteinek felavat�s�t �nekkari sz�mokkal �k l�tj�k el. �vtizedeken �t nem volt a v�rosnak olyan �nnepi esem�nye, amelyben a dal�rda ne kapott volna jelent�keny szerepet. K�s�bb zenekarral is kieg�sz�tett�k a Dalegyletet �s ez�ltal m�g sz�nesebb, v�ltozatosabb lett a munka. Karnagyunk, Jo� K�roly �vtizedeken �t vez�nyelt, ir�ny�tott, nevelte a fiatal nemzed�ket. Kit�n� zongorista volt, messzef�ld�n ismert orgonista �s orgona szak�rt�, sz�pen gordonk�zott, �zig-v�rig zen�sz ember volt. Foglalkozott zeneszerz�ssel is, hangulatos sz�p szerzem�nyei t�bb f�zetben hagyt�k el a sajt�t �s n�h�ny dala elterjedt az eg�sz orsz�gban.
 
De az �vek, �vtizedek elsz�llottak lassank�nt az �nekesek, zen�szek �s a karnagy feje felett is. A  egyes�let �jabb, fiatal tagjaiban m�r nem volt meg az a lelkesed�s, szorgalom, �sszetart�s, amely a r�gieket sikerre vezette. �gy t�rt�nt, hogy a Dalegylet — sok, sok siker ut�n — lassank�nt elv�rtelenedett �s utolj�ra is feloszlott. Jo� K�roly kedvetlen�l letette a karnagyi p�lc�t �s visszavonult a nyilv�noss�gt�l.

Hol vannak m�r a Szentesi Dalegylet tagjai , akik annyi lelkesed�ssel, f�rfi�i akarater�vel, szorgalommal szolg�lt�k nemcsak egyes�let�k c�ljait, hanem �vtizedeken �t serkent�i, fenntart�i voltak a v�ros t�rsadalmi �s kultur�lis �let�nek. R�gen porladoznak m�r. De illik, hogy az unok�k, ut�dok sok �v t�vlat�b�l se feledkezzenek meg r�luk �s p�ld�t vegyenek az � lelkes, �nzetlen munk�jukr�l.

Szerkeszt�i megjegyz�s.
Jo� K�roly reform�tus k�ntor, az els� szentesi dal- �s zeneegylet alap�t� karnagy�ra eml�k�re 2004. november 28-�n  a Kiss B�lint u. 4. sz. h�zon, egykori lak�hely�n eml�kt�bl�t avattak.

Felhaszn�lt forr�sok

Irodalom:
Derzsi Kov�cs Jen� - Az aradi ez�stkoszor� (Szentesi �let 1969. janu�r)