Fotó ^[1.] - térkép ^[2.]

Cím: Síma Ferenc u. 44-58.

Web: http://www.szentesi-korhaz.hu/

Nyitvatartás: A kiállítás megtekinthető előzetes bejelentkezéssel . Tel: 63/313-972 titkárság

Leírás: Az egészségügyi intézmény történetéből 80 évet felölelő anyagra sokan rácsodálkozhattak már 1996-ban, egy szakmai kongresszus kísérőrendezvényeként az ifjúsági házban. Ebből alakult ki később az első látásra talán kissé bizarrnak tűnő, ám jelentős kórháztörténeti gyűjtemény. Az állandó kiállítást nemcsak szakemberek kereshették fel, nyitva állt a civil látogatók számára is. Vendégkönyvében sok-sok beírás között miniszteri szignók is szerepelnek.

Mindez az azóta már elhunyt dr. Zsoldos Ferenc főorvosnak és dr. Széchenyiné Csergő Judit akkori vezető asszisztensnek köszönhető. 15 éves kutatómunkájuk eredményeként a Semmel-weiss-ünnepség alkalmából nyitották meg a kórháztörténeti állandó kiállítást 2000 júliusában. Még a '80-as években kezdték gyűjteni a leltározáskor feleslegessé váló régi eszközöket, fotókat, dokumentációt. Szerencsére az orvosok és nővérek segítették munkájukat. Zsoldos doktor, mint a régiségek, a múlt iránt érdeklődő ember volt a szakmai kiállítás szellemi atyja, míg Széchenyiné gyűjtötte be a tárgyakat. Az elkészült tárlat páratlan a dél-alföldi régióban. Helyet kapott benne a kórház első altatógépe 1964-ből, érdekes az idegosztályról kapott

látótérvizsgáló-készülék, melyhez hasonló látható az Utazás a koponyám körül című Karinthy-regény filmváltozatában. Dr. Tari Gábornak a Bugyi professzorról készült festménye központi helyen szerepel a teremben. A legendás tanár úrnak a műtőasztalát is kiállították, de ott van dr. Vajdovich István szájsebész főorvos apjának fogorvosi széke is. További kisebb, de a gyógyító munkában nélkülözhetetlen eszközök, mint reflexkalapács, ampullatartó, vagy tono-méter is a kiállítás anyagát képezik. Akárcsak az egykori orvosok tablóképei, melyek három sorban a sürgősségi tömb előcsarnokában láthatóak. ^[3.]
 

LEXIKON

^[1.] Kórház

Szentesen az intézményes betegápolás az 1870-es évekre alakult ki. Korai előzményeinek tekinthetők a 18. század első felétől működő egyházi fönntartású ispotályok, de ezek inkább a szegényellátást szolgálták. Nagyobb járványok idején működtek ideiglenes járványkórházak, ezek azonban a kór elmúltával megszűntek. A városi elöljáróság 1837-től kezdte közügynek tekinteni az egészségügyet. Ettől kezdve mind gyakrabban fölmerült városi közkórház létesítésének szükségessége. 1849-ben egy katonai és egy polgári kórházat is fölállítottak, de ezek is csak ideiglenesen működtek. Az állandó kórház megvalósítása Pollák Sándorhoz (1828–1905) fűződik. 1869-ben választották városi főorvossá, tisztségét 24 éven keresztül viselte, hosszú időre meghatározva Szentes egészségügyi ellátásának fejlődését. Kezdeményezésére a városi képviselő-testület 1872-ben hozott határozatot városi közkórház fölállításáról. A munkálatokat meggyorsította az 1873 májusában kiütött kolerajárvány, melynek megfékezése szintén Pollák doktor nevéhez fűződik. A csaknem ezer halott bizonyította, hogy nem szabad tovább halogatni a városi kórház megszervezését. ^[4.] TOVÁBB>>>

Az oldalon felhasznált források:

Irodalom:
[3.] http://www.szentesinfo.hu/szentesielet/2008/29_0725/07.htm
[4.] http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/megyek_oroksege/Csongrad_megye/pages/CSMEE/Magyar/html/Szentes3.html

Térkép:
[2.] https://maps.google.hu

Fotó:
[1.] Lantos Imre - ©Koszta József Klub TKME Szentes