Az alföldi kisvárosban, Szentesen élő Drahos István fametsző művész neve a nemzetközi csereforgalom révén már a harmincas évek derekán túljutott az ország határán.

Életútja a fővárosból indult, Budapesten született 1895-ben. Itt szerezte meg tanítói okleveléhez az Iparművészeti Főiskolai végzettséget is. A grafikához való vonzódását nyomdász édesapjától örökölhette.

A két világháború közel egy évtized alkotóidejét rabolta el tőle, szerszámai és vésésre váró, sokáig pótolhatatlan körte- és puszpángfa dúcai megsemmisültek. A húszas-harmincas évek művésznyomorában a családja sorsát építgető Drahos gyakorta kényszerült tőle távol eső feladatok elvégzésére, különféle tankönyvek, sebészeti szakművek illusztrálására.

1933-tól 1957-ig, nyugalomba vonulásáig Szentesen működött mint rajztanár.

A fokozódó gyűjtői kedv fellángolása végleg az ex libris és az alkalmi grafika területére irányította. Tenyérnyi lapjain gyakran találkozunk antik motívumokkal, az örök nő és férfi kissé gunyoros szerelmi célzásaival, intelmeivel, önmagát vagy visszásságokat, kapzsiságot kifigurázó véseteivel.

Gyakran kerül elénk a békére, a testvéri kézfogásra buzdító nemes szándék képi megformálása is. A megrendelőktől kapott feladatokat nagy beleélő-képességgel, sokszor meglepő ellentétek fokozásával, újszerű beállításokkal szólaltatja meg. Művészi adottsága mellett emberszeretetében, harmonikus családi életében kell keresnünk grafikáinak meghittségét, szeretetet sugárzó melegét, életszerűségét.

Fametszői ars poeticája:

" Rajztudás nélkül nem lehet fát metszeni, a véső nem ecset, nem lehet rábízni, hogy véletlenül valamit csináljon. ? A betűket a művész rajzolja meg és ne a véső bütykölje a fába. És akármilyen csöppnyi alkotás az exlibris, azt bizony meg kell komponálni" ^[1]

Az oldalon felhasznált források

Irodalom:
[1] http://www.szentesinfo.hu/cd/helyismeret/epiteszet/html/oldal30.htm

Kép:
Drahos aistván arckép - forrás: internet