Szentes egykori rend�rkapit�ny�t, Lakos J�zsefet 1946. m�rcius 7-�n a kommunista R-g�rda tagjai brut�lisan meggyilkolt�k a v�rosi k�rh�zban. Az elk�vet�k k�zkegyelmet kaptak - annak ellen�re, hogy a gyilkoss�g jelent�keny belpolitikai vihart kavart. Az �llambiztons�gi Szolg�latok T�rt�neti Lev�lt�r�ban l�v� dokumentumokb�l vil�gosan kit�nik, hogy a gyilkoss�got az egykori kommunista k�pvisel�, Dadi Imre parancs�ra hajtott�k v�gre, �s a mer�nyletr�l a rend�r�k is tudtak. A t�rt�net - b�r krimibe illik - j�l t�kr�zi haz�nk 20. sz�zadi t�rt�net�t.

Dadi Imr�t – a hat elemit v�gzett kubikust – Szentesen legink�bb ty�ktolvajk�nt emlegett�k a II. vil�gh�bor� el�tt. M�r 19 �vesen f�l �v b�rt�nre �t�lt�k csal�s �s okirat-hamis�t�s miatt. A szeg�ny sors� f�ldmunk�s a 30-as �vek v�g�n kezdett el politiz�lni. Dadit – politikai ir�nyults�ga miatt – 1942-ben saj�t any�sa jelentette fel a Horthy-rend�rs�gen. Innent�l kezdve refes volt, vagyis rend�ri fel�gyelet alatt �llt.

B�r dokumentumokkal nem lehet bizony�tani, joggal felt�telezhetj�k, hogy a negyvenes �vek els� fel�ben Dadi Imre a Horthy-rend�rs�g bes�g�ja volt: inform�ci�kat adott baloldali p�rtt�rsair�l. Tart�tisztje pedig – k�s�bbi �ldozata –: Lakos J�zsef szentesi detekt�v volt. A kubikus-politikus karrierje 1944 v�g�n egy csap�sra fel�velt: a Debrecenben megalakult Ideiglenes Nemzetgy�l�s tagja lett �s a Magyar Kommunista P�rt Csongr�d megyei titk�ra.

Patk�nyok mer�nylete

A bevonul� szovjetek n�h�ny h�napra Lakos J�zsefet nevezt�k ki rend�rparancsnoknak. Feladata volt megszervezni az �j v�rosi rend�rs�get, �s megf�kezni a fosztogat�sokat. Munk�j�t j�l v�gezte, �s senkinek nem volt panasza Lakos rend�rnyomoz�ra. Kiv�ve Dadi Imr�t. A kommunista politikusnak egyre kellemetlenebb volt, hogy Lakos ismerte rend�rspicli �s k�zt�rv�nyes m�ltj�t.

Dadi 1946 febru�rj�ban utas�totta a szentesi „R" g�rdist�kat, hogy �jszakai terrorakci�k�nt gyilkolj�k meg Lakos J�zsefet – vallotta Izs�k Andr�s egykori g�rdista, k�s�bb a Lenin Int�zet oktat�ja. A szigor�an titkos dokumentumokb�l kider�lt, hogy Dadi Imre megosztotta terv�t a kommunista ir�nyults�g� rend�r�kkel(!), n�h�ny beosztottj�val, valamint a helyi �js�g szerkeszt�j�vel, akinek feladata volt, hogy cikkeivel a fasiszta reakci� – azaz Lakos J�zsef – ellen usz�tson.

M�g a nyomoz� a k�zk�rh�z idegoszt�ly�n fek�dt, addig a szentesi kommunist�k els� l�p�sk�nt egy �nmer�nyletet k�vettek el. 1946. febru�r 22-�n p�nteken, a p�rtbizotts�g pinc�j�ben Dadi Imre kalapj�t kereszt�ll�tt�k, majd a s�t�ted�s be�llt�val a k�rh�z k�rny�k�n t�bb l�v�st adtak le. Ezt k�vet�en Dadi bejelentette a rend�rs�gen, hogy a k�rh�zb�l r�l�ttek, �s szerinte csak Lakos lehetett. Vas�rnap a Magyar Alf�ld c�m� lap m�r egy „fasiszta banda gar�zd�lkod�s�val" riogatta a v�roslak�kat.

A cikkben Dadi Imre magabiztosan �zente ellens�geinek, hogy nem f�l. B�r a szentesi fasiszt�k kor�bban is fenyegett�k, de nem gondolta volna, hogy ezek a „patk�nyok" mer�nyletre is k�szek ellene. K�t h�ttel k�s�bb – m�rcius 7-�n �jjel – a szentesi „R" g�rda tagjai behatoltak a k�rh�zba, �s agyonl�tt�k a 33 �ves Lakos J�zsefet.

P�ter G�bor tan�csai

A gyilkoss�g miatt Dadit, valamint a fiatal g�rdist�kat �rizetbe vett�k. A gyilkosok azonban hamarosan szabadultak, majd 1947 v�g�n, illetve 1948 elej�n amneszti�ban r�szes�ltek. Az �gy �rdekess�ge, hogy a k�zkegyelmet az a Ries Istv�n igazs�g�gyi miniszter k�sz�tette el�, akit 1950-ben �v�sok egy sz�kl�bbal vertek agyon a v�ci b�rt�nben. P�ter G�bor, az �VH akkori vezet�je azt tan�csolta Dadinak, hogy telep�lj�n �t Jugoszl�vi�ba, majd Csehszlov�ki�ba. A hat elemit v�gzett politikus P�rk�nyban a szlov�k nyelv� Kommunalny Podnyk szerkeszt�je lett, majd Kass�n a Csemadok ker�leti titk�ra.

Az �llambiztons�gi Lev�lt�rban a „V-93039"-es akt�ban tal�lhat� az a lev�l, amit Dadi Imre – cirkalmas bet�ivel – R�kosi M�ty�snak �rt Csehszlov�ki�b�l. Az 1952 m�jus�ban keltezett level�ben arra k�rte a p�rtvez�rt: engedje meg, hogy v�gre hazat�rhessen Magyarorsz�gra. R�kosi P�ter G�bort�l k�rt tan�csot. Az �VH rettegett ura mintha elfelejtette volna, hogy kor�bban szem�lyesen int�zkedett Dadi Imre k�lf�ldre sz�ll�t�s�ban. „Feltehet�, hogy Jugoszl�vi�ban Tit��k beszervezt�k. Elk�pzelhet�, hogy hazaj�vetel�nek c�lja bizonyos feladat elv�gz�se. Amennyiben visszaengedj�k, nem helyes szabadl�bon hagyni" – tan�csolta P�ter G�bor R�kosi M�ty�s f�titk�rnak.

Aki nincs ellen�nk

Az �VH 1952 j�lius�ban �rizetbe vette a m�r t�bb �ve sz�m�zet�sben �l� politikust. Mivel a Horthy-rend�rs�g fizetett �gyn�ke volt, ez�rt a b�r�s�g nyolc �v b�rt�nb�ntet�sre �t�lte, amib�l n�gyet le is t�lt�tt. K�s�bb, az 1957 m�jus�ban megtartott per�j�t�si t�rgyal�son a F�v�rosi B�r�s�g felmentette.

A K�d�r J�nos vezette MSZMP 1962-ben hirdette meg a korszak ideol�gi�j�t: aki nincs ellen�nk, az vel�nk van. Volt szentesi p�rttagok el�rkezettnek l�tt�k az id�t, hogy a legfels�bb vezet�s el� terjessz�k Lakos J�zsef �gy�t. Egy n�vtelen lev�lben arra k�rt�k K�d�r�kat, hogy rehabilit�lj�k az �rtatlanul meghurcolt Lakos csal�dot, �s b�ntess�k meg a gyilkosokat.

Vizsg�lat indult a Bel�gyminiszt�riumban. K�teles Istv�n alezredes egy szigor�an titkos jelent�st �rt, amiben meg�llap�totta, hogy a Lakos-gyilkoss�gban Dadi Imre volt a felbujt�. Ennek ellen�re a Minisztertan�cs Eln�k�nek Dadi teljes erk�lcsi �s politikai rehabilit�ci�j�t javasolta. Ez meg is t�rt�nt, ugyanis 1967-ben Lakos J�zsef gyilkosa �tvehette a magyar p�rt�llam egyik legmagasabb kit�ntet�s�t: a Szocialista Haz��rt �rdemrendet.

Szigor�an titkos jelent�s

„A Lakos-f�le gyilkoss�gban, b�r b�ntet�jogilag ez�rt ma m�r felel�ss�gre nem vonhat�, erk�lcsi felel�ss�ge felt�tlen�l fenn�ll, f�k�ppen az�rt, mert e cselekm�ny�vel akkor nemcsak s�lyos neh�zs�geket okozott a p�rtnak, hanem az�rt is, mert eleinte megpr�b�lta a p�rtvezet�st dezinform�lni, �s elhallgatta saj�t felbujt�i szerep�t… A tan�vallom�sok, de mag�nak Dadi Imr�nek e t�rgyban tett nyilatkozata is f�lre�rthetetlen�l bizony�tja nevezett felbujt� szerep�t Lakos J�zsef, volt horthysta pol. detekt�v meggyilkol�s�ban." 1962. okt�ber 11. Budapest,  K�teles Istv�n alezredes, BM. III. F�csoportf�n�ks�g.

Kislexikon

„R" g�rda: Rohamg�rda. A 40-es �vek v�g�n m�k�d� „civil kezdem�nyez�s". A munk�s�rs�g el�k�pe.

Refes: (szleng) b�ntetett el��let� vagy rend�ri fel�gyeletes.

Lenin Int�zet: az ELTE B�lcs�szettudom�nyi Kar�nak Orosz Int�zet�b�l hozta l�tre 1952. �prilis 30-�n a Minisztertan�cs. Feladata volt magas sz�nvonal� marxista-leninista ideol�giai k�pzetts�ggel rendelkez� �s az orosz nyelvet j�l ismer� egyetemi oktat�k k�pz�se. 1956. okt�ber 23-�n a Lenin Int�zet di�kjai is r�szt vettek a t�ntet�sen. 1957. szeptember 1-jei hat�llyal �n�ll�s�ga megsz�nt.

VIII. p�rtkongresszus: 1962 novembere fordul�pont a magyar t�rt�nelemben. Meghirdetik a k�d�ri korszak ideol�gi�j�t: aki nincs ellen�nk, az vel�nk van.

�VH: �llamv�delmi Hat�s�g. Szovjet mint�ra l�trej�tt, r�szben titkosan tev�kenyked� magyar politikai rend�rs�g 1945 �s 1957 k�z�tt. ^[1]
 

LEXIKON

Lakos J�zsef (Szentes, 1913 — Szentes, 1946) rend�rkapit�ny

Szentesen sz�letett. Tan�t� �desapj�t 1924-ben a Tan�csk�zt�rsas�g alatt j�tszott szerep��rt – �sszesen 28 havi rom�n �s magyar fogs�g ut�n – k�nyszernyugd�jazt�k, de mag�ntisztvisel�k�nt mindh�rom fi�t tan�ttatta. �ccseihez hasonl�an a szentesi Horv�th Mih�ly Re�lgimn�ziumban �retts�gizett. Tanulm�nyai befejez�se ut�n r�vid ideig �js�g�r� a Csongr�dmegyei H�rlapn�l, majd a sorkatonai szolg�lat ut�n, 1939. szeptemberben felvett�k a rend�rs�g �llom�ny�ba. ^[2] TOV�BB>>>

Az oldalon felhaszn�lt forr�sok:

Irodalom:
[1] Kunst�r Csaba: R-g�rdist�k gyilkolt�k meg a szentesi rend�rkapit�nyt. 
(D�lvil�g 2009.08.01 (http://www.delmagyar.hu/szentes_hirek/r-gardistak_gyilkoltak_meg_a_szentesi_rendorkapitanyt/2109229/)
[2] http://www.rev.hu/sulinet45/szerviz/kislex/biograf/lakos.htm

K�p:
© Cs�nyin� Bali Emese - Lakos J�zsef s�rja
Lakos J�zsef arck�pe - forr�s: internet