Szentes egykori rendőrkapitányát, Lakos Józsefet 1946. március 7-én a kommunista R-gárda tagjai brutálisan meggyilkolták a városi kórházban. Az elkövetők közkegyelmet kaptak - annak ellenére, hogy a gyilkosság jelentékeny belpolitikai vihart kavart. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában lévő dokumentumokból világosan kitűnik, hogy a gyilkosságot az egykori kommunista képviselő, Dadi Imre parancsára hajtották végre, és a merényletről a rendőrök is tudtak. A történet - bár krimibe illik - jól tükrözi hazánk 20. századi történetét.

Dadi Imrét – a hat elemit végzett kubikust – Szentesen leginkább tyúktolvajként emlegették a II. világháború előtt. Már 19 évesen fél év börtönre ítélték csalás és okirat-hamisítás miatt. A szegény sorsú földmunkás a 30-as évek végén kezdett el politizálni. Dadit – politikai irányultsága miatt – 1942-ben saját anyósa jelentette fel a Horthy-rendőrségen. Innentől kezdve refes volt, vagyis rendőri felügyelet alatt állt.

Bár dokumentumokkal nem lehet bizonyítani, joggal feltételezhetjük, hogy a negyvenes évek első felében Dadi Imre a Horthy-rendőrség besúgója volt: információkat adott baloldali párttársairól. Tartótisztje pedig – későbbi áldozata –: Lakos József szentesi detektív volt. A kubikus-politikus karrierje 1944 végén egy csapásra felívelt: a Debrecenben megalakult Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja lett és a Magyar Kommunista Párt Csongrád megyei titkára.

Patkányok merénylete

A bevonuló szovjetek néhány hónapra Lakos Józsefet nevezték ki rendőrparancsnoknak. Feladata volt megszervezni az új városi rendőrséget, és megfékezni a fosztogatásokat. Munkáját jól végezte, és senkinek nem volt panasza Lakos rendőrnyomozóra. Kivéve Dadi Imrét. A kommunista politikusnak egyre kellemetlenebb volt, hogy Lakos ismerte rendőrspicli és köztörvényes múltját.

Dadi 1946 februárjában utasította a szentesi „R" gárdistákat, hogy éjszakai terrorakcióként gyilkolják meg Lakos Józsefet – vallotta Izsák András egykori gárdista, később a Lenin Intézet oktatója. A szigorúan titkos dokumentumokból kiderült, hogy Dadi Imre megosztotta tervét a kommunista irányultságú rendőrökkel(!), néhány beosztottjával, valamint a helyi újság szerkesztőjével, akinek feladata volt, hogy cikkeivel a fasiszta reakció – azaz Lakos József – ellen uszítson.

Míg a nyomozó a közkórház idegosztályán feküdt, addig a szentesi kommunisták első lépésként egy önmerényletet követtek el. 1946. február 22-én pénteken, a pártbizottság pincéjében Dadi Imre kalapját keresztüllőtték, majd a sötétedés beálltával a kórház környékén több lövést adtak le. Ezt követően Dadi bejelentette a rendőrségen, hogy a kórházból rálőttek, és szerinte csak Lakos lehetett. Vasárnap a Magyar Alföld című lap már egy „fasiszta banda garázdálkodásával" riogatta a városlakókat.

A cikkben Dadi Imre magabiztosan üzente ellenségeinek, hogy nem fél. Bár a szentesi fasiszták korábban is fenyegették, de nem gondolta volna, hogy ezek a „patkányok" merényletre is készek ellene. Két héttel később – március 7-én éjjel – a szentesi „R" gárda tagjai behatoltak a kórházba, és agyonlőtték a 33 éves Lakos Józsefet.

Péter Gábor tanácsai

A gyilkosság miatt Dadit, valamint a fiatal gárdistákat őrizetbe vették. A gyilkosok azonban hamarosan szabadultak, majd 1947 végén, illetve 1948 elején amnesztiában részesültek. Az ügy érdekessége, hogy a közkegyelmet az a Ries István igazságügyi miniszter készítette elő, akit 1950-ben ávósok egy széklábbal vertek agyon a váci börtönben. Péter Gábor, az ÁVH akkori vezetője azt tanácsolta Dadinak, hogy települjön át Jugoszláviába, majd Csehszlovákiába. A hat elemit végzett politikus Párkányban a szlovák nyelvű Kommunalny Podnyk szerkesztője lett, majd Kassán a Csemadok kerületi titkára.

Az Állambiztonsági Levéltárban a „V-93039"-es aktában található az a levél, amit Dadi Imre – cirkalmas betűivel – Rákosi Mátyásnak írt Csehszlovákiából. Az 1952 májusában keltezett levelében arra kérte a pártvezért: engedje meg, hogy végre hazatérhessen Magyarországra. Rákosi Péter Gábortól kért tanácsot. Az ÁVH rettegett ura mintha elfelejtette volna, hogy korábban személyesen intézkedett Dadi Imre külföldre szállításában. „Feltehető, hogy Jugoszláviában Titóék beszervezték. Elképzelhető, hogy hazajövetelének célja bizonyos feladat elvégzése. Amennyiben visszaengedjük, nem helyes szabadlábon hagyni" – tanácsolta Péter Gábor Rákosi Mátyás főtitkárnak.

Aki nincs ellenünk

Az ÁVH 1952 júliusában őrizetbe vette a már több éve száműzetésben élő politikust. Mivel a Horthy-rendőrség fizetett ügynöke volt, ezért a bíróság nyolc év börtönbüntetésre ítélte, amiből négyet le is töltött. Később, az 1957 májusában megtartott perújítási tárgyaláson a Fővárosi Bíróság felmentette.

A Kádár János vezette MSZMP 1962-ben hirdette meg a korszak ideológiáját: aki nincs ellenünk, az velünk van. Volt szentesi párttagok elérkezettnek látták az időt, hogy a legfelsőbb vezetés elé terjesszék Lakos József ügyét. Egy névtelen levélben arra kérték Kádárékat, hogy rehabilitálják az ártatlanul meghurcolt Lakos családot, és büntessék meg a gyilkosokat.

Vizsgálat indult a Belügyminisztériumban. Köteles István alezredes egy szigorúan titkos jelentést írt, amiben megállapította, hogy a Lakos-gyilkosságban Dadi Imre volt a felbujtó. Ennek ellenére a Minisztertanács Elnökének Dadi teljes erkölcsi és politikai rehabilitációját javasolta. Ez meg is történt, ugyanis 1967-ben Lakos József gyilkosa átvehette a magyar pártállam egyik legmagasabb kitüntetését: a Szocialista Hazáért Érdemrendet.

Szigorúan titkos jelentés

„A Lakos-féle gyilkosságban, bár büntetőjogilag ezért ma már felelősségre nem vonható, erkölcsi felelőssége feltétlenül fennáll, főképpen azért, mert e cselekményével akkor nemcsak súlyos nehézségeket okozott a pártnak, hanem azért is, mert eleinte megpróbálta a pártvezetést dezinformálni, és elhallgatta saját felbujtói szerepét… A tanúvallomások, de magának Dadi Imrének e tárgyban tett nyilatkozata is félreérthetetlenül bizonyítja nevezett felbujtó szerepét Lakos József, volt horthysta pol. detektív meggyilkolásában." 1962. október 11. Budapest,  Köteles István alezredes, BM. III. Főcsoportfőnökség.

Kislexikon

„R" gárda: Rohamgárda. A 40-es évek végén működő „civil kezdeményezés". A munkásőrség előképe.

Refes: (szleng) büntetett előéletű vagy rendőri felügyeletes.

Lenin Intézet: az ELTE Bölcsészettudományi Karának Orosz Intézetéből hozta létre 1952. április 30-án a Minisztertanács. Feladata volt magas színvonalú marxista-leninista ideológiai képzettséggel rendelkező és az orosz nyelvet jól ismerő egyetemi oktatók képzése. 1956. október 23-án a Lenin Intézet diákjai is részt vettek a tüntetésen. 1957. szeptember 1-jei hatállyal önállósága megszűnt.

VIII. pártkongresszus: 1962 novembere fordulópont a magyar történelemben. Meghirdetik a kádári korszak ideológiáját: aki nincs ellenünk, az velünk van.

ÁVH: Államvédelmi Hatóság. Szovjet mintára létrejött, részben titkosan tevékenykedő magyar politikai rendőrség 1945 és 1957 között. ^[1]
 

LEXIKON

Lakos József (Szentes, 1913 — Szentes, 1946) rendőrkapitány

Szentesen született. Tanító édesapját 1924-ben a Tanácsköztársaság alatt játszott szerepéért – összesen 28 havi román és magyar fogság után – kényszernyugdíjazták, de magántisztviselőként mindhárom fiát taníttatta. Öccseihez hasonlóan a szentesi Horváth Mihály Reálgimnáziumban érettségizett. Tanulmányai befejezése után rövid ideig újságíró a Csongrádmegyei Hírlapnál, majd a sorkatonai szolgálat után, 1939. szeptemberben felvették a rendőrség állományába. ^[2] TOVÁBB>>>

Az oldalon felhasznált források:

Irodalom:
[1] Kunstár Csaba: R-gárdisták gyilkolták meg a szentesi rendőrkapitányt. 
(Délvilág 2009.08.01 (http://www.delmagyar.hu/szentes_hirek/r-gardistak_gyilkoltak_meg_a_szentesi_rendorkapitanyt/2109229/)
[2] http://www.rev.hu/sulinet45/szerviz/kislex/biograf/lakos.htm

Kép:
© Csányiné Bali Emese - Lakos József sírja
Lakos József arcképe - forrás: internet